Februári meetup

Februári meetup program, légköroptikával, gravitációs hullámokkal és szintetikus biológiával. Február 16. 19:00, Tűzraktér. [twitter, meetup.com ahol jelentkezel, facebook oldal, blog]

Farkas Alexandra

ELTE Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratórium

Vízcseppek kontra jégkristályok, avagy létezik-e kör alakú és kifordított “szivárvány”?

A szivárványt mindenki ismeri, hiszen ezt a tüneményt nyaranta több alkalommal is megfigyelhetjük. Azt is sokan tudják, hogy azt a hulló, közel gömb alakú vízcseppekben megtörő fény hozza létre. Ám nap mint nap jelennek meg az égen olyan légköroptikai jelenségek is, amelyek sokunk figyelmét elkerülik.

A halójelenségek vagy röviden a halók is ezen “ismeretlen” fényjelenségek közé tartoznak. A halók rendkívül sokfélék, ebből kifolyólag kör alakú vagy kifordított szivárványként is emlegethetik ezeket, pedig nem vízcseppek, hanem jégkristályok közreműködésével alakulnak ki.

Összefoglaló a halójelenségek kialakulásáról a Fizikai Szemle 2010 novemberi számában [pdf] olvasható.

Barta Dániel

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Gravitációs hullámok diszperziója csillagközi anyagban

A téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozásai a gravitációs hullámok, melyek alapvető és új – az elektromágneses kölcsönhatástól független – ismereteket szolgáltathatnak az univerzumról. Vizsgálatuk lehetővé teszi olyan források vizsgálatát, mint amilyen a nagy tömegű fekete lyukak vagy neutroncsillagok összeolvadása. Az állandóan jelenlevő gravitációs háttérsugárzás feltérképezése a korai Univerzum történetébe engedne bepillantást. Továbbá új, ismeretlen fizikai jelenségeket is megismerhetünk az új kölcsönhatás segítségével.

Rengeteg jelkeresés konkrét hullámformákra célzottan történik, amennyiben a hullámformák másmilyenek a vákummegoldásban megjósolthoz képest, a keresések érzékenysége radikálisan nőhet. A lehetséges nemtriviális diszperziós-reláción felűl jellemző a hullámok törése és szóródása.

Előadásomban bemutatok egy nagy tömegű, gömbszimmetrikus, (hideg) izotermikus ideális gáz alkotta molekulafelhőt ami egy belső Schwartzschild-téridőt alakít ki. Az idealizált modellt véve alapul vizsgálhatjuk konkrét nebulák hatását, melyek ismert gravitációs hullámokat sugárzó rendszerek és a Naprendszer között helyezkednek el.

Bálint L. Bálint

Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum

Szintetikus biológia és az iGEM verseny

Kezdődhet-e az ipari forradalom a biológiában? Hogyan tudjuk felszabadítani a kreatív erőket a molekuláris biológiai kutatásokban?

Ezekről és ehhez hasonló kérdésekről szól az iGEM, a szabványosított elemekre épülő szintetikus biológiai mozgalom. A debreceni Klinikai Genomközpont munkatársai és egy lelkes diákcsapat 2010-ben belépett az iGEM programba és a Science Meetup 2010 február 16-i előadásán erről a kalandról szólna Bálint Bálint beszámolója.