Budapest Science Meetup - Június

Elkészültünk a júniusi meetup programjával: Küzdelem az orvvadászok ellen genetikai markerek segítségével, a Kárpát-medence népességváltozásai a bronzkorban, Dinoszaurusz maradványok Magyarországon.

meetup_poszter.png

Gímszarvas mikroszatellita (STR) markerek alkalmazása egy orvvadászati eset felderítésére 

Szabolcsi Zoltán - ISZKI Budapesti Orvosszakértői Intézet, DNS Laboratórium

A humán igazságügyi genetika molekuláris biológiai  eszköztárának bővülése és azok széleskörű alkalmazása indította el az ún. nem­humán igazságügyi genetika fejlődését a 90­-es évek végétől kezdődően.  Ennek  köszönhető,  hogy  ma  már  a  törvényszéki  eljárásokba  nemcsak az emberi, hanem a nem humán eredetű biológiai anyagmaradványok genetikai alapú vizsgálata is bevonható, vagyis az  állati/növényi  eredetű  mintákból  kimutatott  genotípus  DNS  bizonyítékként alkalmazható. Doktori munkám során egy olyan genetikai alapú egyedazonosító rendszert hoztam létre, amellyel a gímszarvas egyedek hatékonyan elkülöníthetők. Ezzel lehetővé vált annak kérdésnek a megválaszolása, hogy a hatóság által  lefoglalt  gímszarvas  eredetű  biológiai  anyagmaradványok (pl. vér, izomszövet, agancs) származhatnak­e ugyanattól a gímszarvastól és ha igen, milyen mértékben. Nem sokkal a rendszer kifejlesztését követően,  segítségével a nyomozó  hatóság egy olyan orvvadászati esetet is felderített, amelyre az egyedazonosító rendszer nélkül nem lett volna lehetőség.

Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozások a középső és késő bronzkori Kárpát-medencében.

Hajdú Tamás - ELTE-TTK Embertani Tanszék, MTM Embertani Tár

A hazai régészeti kutatások a Kárpát-medence bronzkorából számos, az anyagi kultúrát és településszerkezetet érintő jelentős változást mutattak ki. Azt ugyanakkor a régészeti kutatási eredmények alapján egyelőre nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy ezek a változások vajon beáramló új népcsoportoknak köszönhetők-e, vagy pedig a korábbi népesség továbbélt, és a megfigyelt változások más területeken jellemző tárgytípusok, eszközök átvételének, ill. a közösségek belső fejlődésének köszönhetően jöttek-e létre.

Dinoszauruszok Magyarországon: egy 85 millió éves ökoszisztéma nyomában

Ősi Attila - MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoport

15 évvel ezelőtt kerültek elő Magyarország első dinoszaurusz maradványai. A 85 millió éves leletek az egykori Iharkút település határából egy külszíni bauxitbánya által feltárt folyóvízi, ártéri üledékes kőzetben lapultak. A dinoszaurusz maradványok mellett több mint 30 különböző gerinces csoportot ismertünk fel a halaktól kezdve a kétéltűeken, teknősökön, gyíkokon, krokodilokon, pteroszauruszokon át egészen a madarakig. Mára a leletek száma meghaladja a 10.000-et, melyek alapján számos új faj került publikálásra (pl. Ajkaceratops, Hungarosaurus, Iharkutosuchus). A lelőhelyről előkerült csontanyag mérhetetlenül fontos a kréta ősállatföldrajzi kapcsolatok tisztázása céljából.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.