Mégsem túl jó ötlet mutáns-influenza törzsekkel kísérletezni?

flu

Egy atlantai laborban anthrax-szal (lépfene) történt baleset megmutatja, hogy a kórokozók vizsgálata mindig hordozza azok kiszabadulásának kockázatát és felhívja a figyelmet, hogy kritikusabban kell vizsgálni a mutáns-influenza kutatásokat is - áll egy másfél hete a Nature-ben közölt szerkesztőségi véleménycikkben.

A CDC (USA országos járványügyi és megelőzési hatósága) atlantai laborjaiban két hete történt eset, melynek során közel 84 kutató potenciálisan ki volt téve a nemrég Tiszafüreden felbukkant anthrax baktérium élő, patogén törzsének igencsak aggasztó. De az incidensnek sokkal szélesebb hatása lehet, mivel bemutatja a veszélyes kórokozókkal való kutatás terjedésének kockázatait.

"Ha egy baleset megtörténhet a CDC-nél, akkor bárhol megtörténhet"

Bár nem ismertek részletesen az eset körülményei, annyi biztos, hogy egy BSL-3-as biobiztonságú, erősen elszigetelt laboratóriumban kellett volna a baktérium-kolóniákat deaktiválni, hogy az alacsonyabb biobiztonságú, BSL-2-es laborokban is lehessen vizsgálni őket. Ugyanakkor néhány baktérium átvészelte az eljárást és nem került detektálásra, mielőtt elküldték volna a mintákat. A CDC szerint egyébként kicsi az esélye hogy a laborban dolgozók valóban megfertőződtek, de a biztonság kedvéért megelőző antibiotikumos kezelésben részesültek.

Anthrax-szal csak a baktériumspóráknak való közvetlen kitettség útján lehet megfertőződni, emberről-emberre nem terjed. Sokkal veszélyesebbek az olyan kórokozókkal történő balesetek, amelyek igen. Szinte lehetetlen a CDC-nél történt incidensről olvasni és nem fellélegezni, hogy nem egy mesterségesen létrehozott mutáns-influenza törzzsel történt az eset.

2011 végén óriási vitákat váltottak ki Ron Fouchier és Yoshihiro Kawaoka virológusok csoportjai által végzett kutatások, amelynek során mesterségesen hoztak létre potenciálisan járványokat okozni képes H5N1 influenza törzseket. A Budapest Science Meetup egy korábbi előadója, Müller Viktor (ELTE TTK), a Viruses tudományos folyóiratban 2012 elején megjelent írásában óvatosságra intett az ilyen kutatásokkal kapcsolatban és az emlősről-emlősre terjedő H5N1 törzs fenntartását limitált hasznúnak, kockázatosnak nevezte.

A tudományos közösségen belüli hosszú mérlegelést és a WHO publikálást támogató javaslatát követően, 2012 májusában a Nature leközölte Kawaoka csoportjának cikkét, június végén pedig Fouchier csoportjának munkája került publikálásra a Science-ben. 2013-ban egy 12 hónapos önkéntes moratóriumot követően folytatódtak a H5N1 funkció növekedését tesztelő kutatások.

Idén júniusban Kawaoka csoportja bejelentette, hogy létrehozott egy teljesen új influenza vírust a természetben jelen lévő madár-influenza géneket felhasználva, amelyek az 1918-as spanyolnátha járványt okozó vírus fehérjéihez hasonlókat kódolnak. A kutatók képesek voltak egy virulens, menyétek közt terjedő törzset kifejleszteni, ami miatt arra következtetnek, hogy egy 1918-ashoz hasonló vírus létrejöhet természetes körülmények között is.

web-kawaoka-uwisv2

Kawaoka, Fouchier és a velük szimpatizáló kutatók azzal érvelnek, hogy ilyen mutáns vírus törzsek létrehozásával fel tudják tárni, milyen mutációk és jellegek vezetnek a kórokozók emlősök közötti terjedéséhez. Továbbá azt állítják, hogy ennek a módszernek a segítségével meg tudják határozni az egyes influenza törzsek járványt okozó potenciálját. Hosszú távon ezek a vizsgálatok segíthetnek megérteni a vírusok terjedésének és patogenitásának mechanizmusát.

"Ez őrültség, ostobaság. Az alapvető tisztelet hiányát mutatja a fertőzésekkel szembeni harcnál alkalmazott kollektív döntésekre épülő folyamattal szemben. Ha a társadalom, az intelligens átlagember megértette volna hogy mi folyik itt, azt mondanák 'Mi a f***-t csináltok?'" - nyilatkozta nemrég a Telegraph-nak Simon Wain-Hobson, a párizsi Pasteur Institute virológusa

Más kutatók azt mondják, hogy a jövőbeli fertőzések megjósolásának koncepciója leegyszerűsíti a problémát, hiszen a meghatározott mutációk csak pár kombinációt jelentenek a lehetséges több millióból, melyek közül néhány szintén lehetővé teheti az emlősök közti átvitelt. A mutáns-influenza kutatások ellenzői sokkal alaposabb előny/hátrány elemzéseket várnak, illetve a vizsgálatok maximális biztonsági laboratóriumokra (BSL-4) való korlátozását.

A CDC-ben történt eset a Nature szerkesztőségi cikke szerint megmutatja, hogy amennyiben ezek a kutatások elterjednek, a vírusok véletlen kikerülése a környezetbe nem zárható ki teljesen. Minél kevesebb laborban, minél jobb felügyelet mellett zajlanak a mutáns-influenza kísérletek, annál kisebb bármilyen veszélyes esemény kockázata.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.