Elindult a Hayabusa 2 japán kisbolygó szonda

Forrás: JAXA

Sikeresen elindult a Japán Űrügynökség (JAXA) Hayabusa-2 kisbolygó minta-visszahozó űrszondája, magyar idő szerint ma hajnalban, 5:22-kor a Tanegashima űrközpontból. A szonda ezután rendben le is vált a rakétáról. 2018 júniusában fogja elérni célpontját.

Forrás: JAXA

Ha minden jól alakul, az összességében 6 éves utazás végén az 1999 JU3 kisbolygóról felszíni és felszín alatti mintákat fog visszahozni a Földre. Egy kis méretű penetrátor robbanó töltettel egy krátert alakítanak ki majd a felszínen, amiből begyűjtik a kirepülő anyag egy részét.

"A felszíni és a felszín alatti minták összehasonlításával pontosabb képet kapunk majd, hogy milyen anyagok építik fel a kisbolygókat és azok hogyan változnak az idő előrehaladtával"

- összegezte a küldetés jelentőségét Sei-ichiro Watanabe, a Hayabusa 2-n dolgozó egyik kutató.

A kráter keletkezésének megfigyelése hozzájárul majd a kilométeres nagyságú kisbolygó belső felépítésének megértéséhez is. Ez fontos annak meghatározásához, hogy egy ekkora kisbolygó milyen destruktív lenne, ha becsapódna a Földbe. Mindez segíthet egy hatékony kisbolygó elhárító rendszer kifejlesztésében is.

Egy évtizeddel ezelőtt, az eredeti Hayabusa szonda volt az első, amely sikeresen mintát vett egy kisbolygóból és vissza is hozta azt a Földre. Az S-típusú, főleg kőzetekből álló Itokawa-ból néhány szemcsét sikerült összeszedni, de ez is elégségesnek bizonyult a részletes földi vizsgálatokhoz. Az Itokawa a kisbolygó-öv belső részén formálódott, ahol a víz és szerves anyagok eltávoztak a felszínéről. Több súlyos technikai hiba és az üzemanyag egy részének elfolyása ellenére, a Hayabusa minta-visszahozó kapszulája sikeresen földet ért 2010 júniusában.

A Hayabusa-2 már egy szénben gazdag, a Naprendszer külső vidékéről származó kisbolygót fog meglátogatni, amely valószínűleg vizet és szerves anyagokat is tartalmaz. A két különböző kisbolygón találtak összehasonlítása segíthet a kutatóknak jobban megérteni a Naprendszer korai folyamatait és azt is, mely égitestek hozhattak vizet vagy szerves anyagokat a Földre több milliárd évvel ezelőtt.

A 245 millió dolláros küldetés fejlettebb és robosztusabb hajtóműveket és stabilizáló rendszert kapott elődjénél. A műszerek új verzióit pedig kifejezetten a sötétebb felszínű szénben gazdag kisbolygóra kalibrálták. Az eredeti Hayabusa egy kis leszállóegységet szállított, aminek nem sikerült eltalálnia az Itokawa-t.

A Hayabusa 2 négy leszállóegységet fog kibocsátani, amelyeken különöző műszerek és kamerák vannak. Az egyik ezek közül a mobil kisbolygó felszíni felderítő (MASCOT), amelyet a Német és Francia űrügynökségek terveztek és építettek meg. A tervek szerint ez a kisbolygó felszínének több pontját vizsgálja majd azok közt ugrálva. Ahogy a Philae esetében láttuk, ez még akár az irányítók kivánsága ellenére is megtörténhet.

A küldetés legambiciózusabb része mindenképpen a kráter létrehozása lesz. Először felszíni mintát gyűjt, majd pedig kibocsátja a kis méretű robbanó tölteteket és a kisbolygó mögé manőverezi magát. Ezután megtörténik majd a detonáció és a penetrátorok 2-7 méteres krátert fognak létrehozni. Egy a felszínhez közel lebegő kamera mindezt fel is fogja venni. Amikor a kibocsátott anyag visszahullik, a szonda leszáll a kráter környékén, mintát vesz a kiszórt anyagból és elindul vissza a Földre, ahova a tervek szerint 2020 decemberében meg is érkezik.

Forrás: JAXA

via Science

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.