Megcáfolták a gravitációs hullámok felfedezését

A csillagászokból álló kutatócsoport, amely tavaly bejelentette, hogy a nagyon korai univerzumból származó gravitációs hullámokat detektáltak, visszavonta a felfedezést. A Déli-sarkon lévő teleszkóp és az Európai Űrügynökség Planck űrtávcsöve által szolgáltatott adatok összevetése feltárta, hogy a jelet teljes egészében a Tejútrendszerben található por okozta és nem ősi gravitációs hullámok.

A déli égbolt azon régiója, ahol a BICEP2 teleszkóp érzékelte a mikrohullámú polarizációt, szaggatott vonallal van jelölve a Planck űrtávcső adatain. Forrás: ESA/Planck

Az Európai Űrügynökség január 30-án jelentette be a Planck régóta várt eredményeit. A BICEP2 eredeti megfigyelése egy kacskaringós mintázat megtalálásán múlt, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (az ősrobbanásból visszamaradt hőmérsékleti sugárzás) polarizációjában. A kutatók a mintázatot gravitációs hullámok eredményének tekintették. Ezek olyan hullámok a tér-időben, amelyek az Univerzum létrejötte utáni legkorábbi pillanatokban keletkeztek. Ekkor az univerzum a kozmológusok szerint egy fázisátmeneten esett át, amely nagyon hirtelen táguláshoz vezetett. Ez a hirtelen tágulás kozmikus infláció néven ismert. A gravitációs hullámok ezt az igen sikeres, de egyelőre még nem teljesen bizonyított elméletet tudnák igazolni.

De a probléma az, hogy a galaxisunkban lévő por is polarizált fényt bocsát ki, amelynek lehet hasonló kacskaringós mintázata. Több szkeptikus kutató már a bejelentés után hangsúlyozta annak a lehetőségét, hogy a BICEP2-n dolgozókat ez a galaxisunkból származó jel tévesztette meg. A Planck-BICEP2 analízis megerősíti, hogy a BICEP2 nem primordiális gravitációs hullámokat érzékelt.

A közös analízis során a kutatók egymásra rakták az ég azonos területéről a BICEP2 által 150 gigahertzes frekvencián és a Planck által 353 gigahertzen rögzített adatokat. Utóbbi frekvencián majdnem az összes polarizált fény porszemcsékről származik. A két adathalmaz egyezést mutatott. Abban a régióban, ahol a BICEP2 jele a legerősebb volt, ugyan ott volt a Planck pornak betudható jele a legerősebb. Ez erős indikátora annak, hogy a BICEP2 jelet szinte teljesen a galaktikus por okozta.

“Ez a közös munka megmutatta, hogy a primordiális B-módusok detektálása nem elég erős, miután kivonjuk belőle a galaktikus por okozta kibocsátást. Tehát sajnos nem tudtuk megerősíteni, hogy a jel a kozmikus infláció lenyomata.”

- jelentette be a Planck űrtávcsövön dolgozó csillagász, Jean-Loup Puget.

A Planck egy másik kutatója szerint azonban semmi drámai nincs ebben a konklúzióban tudományos szempontból. Raphael Flauger kozmológus szerint, aki elsők közt kérdőjelezte meg a BICEP2 eredményeket, világosan látszik, hogy a márciusi bejelentésnél erősen alul lett becsülve a galaxisban lévő por mennyisége.

“Amikor először detektáltuk ezt a jelet az adatainkban, olyan galaktikus por modellekre támaszkodtunk, amelyek akkor elérhetőek voltak. Ezek arra utaltak, hogy az ég vizsgált régióján a por által okozott polarizáció jóval gyengébb volt, mint az érzékelt jel.”

- mondta el a BICEP2 vezető kutatója, John Kovac.

Ez nem jelenti azt, hogy lehetetlen bizonyítékot találni a mikrohullámú háttérsugárzás polarizációjában gravitációs hullámokra. Csupán annyi a konklúzió, hogy a BICEP2 nem tudott egyértelmű jelet detektálni a galaktikus háttérzaj közepette.

Kamionkowski szerint elég egyértelmű út vezet előre:

“Ha több ilyen mérést végzünk különböző frekvenciákon, akkor precízen el lehet majd különíteni a por által okozott jelet a primordiális jeltől.”

A gravitációs hullámok keresése tehát tovább folytatódik.

via Nature News

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;