25 éves a Hubble-űrtávcső!

A Hubble indításának 25. évfordulója alkalmából, a NASA által publikált képen egy fiatal csillagokból álló halmaz ragyogó tűzijátékra hasonlít.

A Hubble évfordulós felvételének közepén egy óriási, 3000 csillagot számláló halmaz, a Westerlund 2 található. A csillaghalmaz (klaszter) az RCW 49, ionizált gázból álló csillagkeletkezési felhőben található, 13 700 fényévre a Földtől, a Kentaur csillagképben.

Ahhoz hogy ez a kép elkészüljön, a Hubble közeli infravörös nagy látószögű kamerája a csillagokat fedő porrétegen tekintett át, amelyre látható tartományban nem lenne lehetőség, tiszta képet adva így a csillagközi felhőről és a nagy csillaghalmazról, amelynek 6-13 fényév az átmérője.

Forrás: NASA/ESA

Az óriási csillaghalmaz 2 millió éves és a galaxisunk legfényesebb, legforróbb és legnagyobb csillagai közül tartalmaz néhányat. Több ezek közül erős UV és töltött részecske kibocsátásával karmol bele a hidrogénből álló csillagközi felhőbe. A csillagközi köd "oszlopai", amelyek sűrű gázokból állnak és új csillagok születnek bennük, néhány fényév magasságúak. Más sűrű régiók körülölelik az oszlopokat, többek közt pirosas-barnás gázokból és porból álló szálak.

A nagyon fényes csillagok formálják a gázokból álló felhőt, ezzel segítve az új generációs csillagok keletkezését. Amikor a csillagszél eléri a sűrű gázfelhőt, a lökéshullám könnyen csillagkeletkezést indukálhat az adott régióban. A piros pöttyök születő csillagok gazdag populációja, amelyeken még mindig rajta van egy porból és gázból álló burok. Ezek a kis és halvány csillagok 1-2 millió évesek - relatíve fiatalok - amelyeknek magjában még nem indult meg a hidrogén fúzió. A képen látszó fényes kék csillagok az előtérben találhatók, nem részei a csillaghalmaznak.

A Földtől 13 ezer fényévre található RCW 49 csillagköd elhelyezkedése a galaxisban.

Mivel csillagászati szempontból a halmaz nagyon fiatal, még nem volt idejük a csillagoknak szétszéledniük a csillagközi térbe, lehetővé téve a kutatók számára, hogy információt gyűjtsenek hasonló objektumok formálódásáról és magáról a csillagkeletkezésről.

A Hubble-t 1990 április 24-én állította Föld körüli pályára a Discovery-űrsikló, mellyel új ablak nyílt az univerzumra. Az űrtávcső tudományos haszna felbecsülhetetlen. A detektorai UV, látható fény és közeli infravörös tartományban tárták fel számunkra az világegyetem rejtelmeit.

“A Hubble teljesen átalakította az univerzumról alkotott képünket, feltárva annak valódi szépségét és gazdagságát. Ez a látkép csillagok tűzijátékáról és ragyogó gázfelhőkről megfelelő a Hubble tudományos eredményeinek és a 25 éves évforduló ünneplésére.”

- mondta el John Grunsfeld asztronauta és a NASA tudományos küldetéseinek adminisztrátora.

A főtükör hibájának 1993 decemberi korrigálása után az univerzum tágulási sebességének meghatározása és nagyon távoli galaxisok megfigyelése volt az űrtávcső fő feladata. Azóta azonban a Hubble-el végzett kutatás a mély ég csillagászat összes területét lefedte. Ilyen az univerzum gyorsuló tágulásának megfigyelése, a galaxisok tömege és a központi fekete lyukak tömege közti összefüggés felfedezése, az ősrobbanás utáni korai galaxis képződés vizsgálata és exobolygók felfedezése.

A Hubble segítségével minden korábbinál jobban sikerült meghatározni az univerzum korát, amelyet azóta a Planck-űrtávcső adatai még tovább pontosítottak,

13.798 milliárd évre.

A Hubble felvételei új vidékeit tárták fel a nagyon távoli univerzumnak, óriási robbanásoktól galaxisok ütközéséig. Ezek a világegyetem ősrobbanás utáni dinamikus változásáról tesznek tanúbizonyságot.

Az űrtávcső segítségével nem csak a távoli világegyetemről, hanem a saját Naprendszerünkről is rengeteget tanultunk.

Öt űrrepülőgépes szervíz küldetésnek köszönhetően a teleszkóp jóval felülmúlta a tervezett élettartamát és teljesítménye sokszorosa az eredetileg tervezettnek. Ha minden jól megy, a Hubble akár a 2020-as évek végéig is üzemelhet, utána pedig a Föld légkörébe belépve tüzes véget ér a karrierje.

A Hubble utódjaként emlegetett James Webb űrteleszkóp (JWST) 2018-ban fog elindulni. Az infravörös tartományban vizsgálódó távcső az univerzum legtávolabbi objektumait is képes lesz megfigyelni és forradalmasíthatja más csillagok körüli Naprendszerek kialakulásáról való ismereteinket.

(via NASA)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.