Az anatómiailag modern ember, a Homo sapiens kb. 40 000 éve érkezett meg Afrikából az európai kontinensre. Csakhogy az már rég nem volt lakatlan (akárcsak a szomszédos Ázsia sem), hanem korábbi Homo fajok leszármazottai éltek itt. Korábbi nézetek szerint a találkozás után fajunk kipusztította ezeket az archaikus embereket; az utóbbi évek felfedezései azonban inkább azt valószínűsítik, hogy sok ezer éves együttélés mellett, fokozatos keveredéssel magunkba olvasztottuk távolabbi rokonainkat és "emléküket" génjeinkben ma is őrizzük. A 14. impaktában Viola Bencével beszélgetünk arról, hogy miképp leltünk erre a genetikai bizonyítékra és pontosan miért lehettek hasznosak ezek az egykori keveredések.
Viola Bence:
- Bence kutatói honlapja és ResearchGate profilja
- a PBS az emberi faj(ok) korai keveredését és migrációját bemutató First Peoples sorozatának honlapja
- Neanderthal Man a címe Svante Pääbo könyvének, amelyben részletesen leírja a neandervölgyi genom megfejtését
- a Nature összefoglalója, hogy mit tudunk és mit nem tudunk Európa első emberi lakóiról, illetve a Csontok Barlangjában talált maradványokról szóló cikk
- még több neandervölgyis posztot a CriticalBiomass-en találtok
(A podcastet Varga Máté (CriticalBiomass) és Zsiros László Róbert (Szertár) készíti. Köszönet jár a podcast elkészítéséhez nyújtott segítségért a 444 szerkesztőségének, különösen Sarkadi Zsoltnak, a FabLab Budapestnek, illetve a podcast szignálját készítő Tövisházi Ambrusnak. Ha támogatni akartok, vagy csak ötleteket, kommenteket küldeni, az impaktak_kukac_gmail.com-ra írjatok. Fedőkép forrása: AFP.)