Keleti Nyitás 1.0 - Turanizmus a korabeli Magyarországon

A júniusi impaktákban Ablonczy Balázs történésszel (MTA-BTK, Történettudományi Intézet, „Trianon100” Lendület Kutatócsoport), a Trianon legendák és a Visszatért Erdély című könyvek szerzőjével beszélgetünk a turanizmus ideológiájáról és történetéről, illetve kicsit arról is, hogy mire tanít minket a "keleti nyitás" gondolatának ez az eredeti verziója.

Ablonczy Balázs:

(A beszélgetés tartalmát alább olvashatjátok, a részletekért pedig hallgassátok a podcastet.)

Ellentétben a Nyugaton divatos orientalizmussal, amelyet Edward Said 1978-as alapművében posztkolonialista ideológiaként ír le, a magyar orientalizmus, ismertebb nevén turanizmus, központi motívuma (Staud Géza megfogalmazásában): „a keleti őshaza a magyar orientalizmusnak uralkodó képzete”. A 20. sz. elején népszerű ideológia, még ha voltak is itthon gazdasági megfontolásai, imperialisztikus motívumai, elsősorban a keleti rokon népek keresésére koncentrált.

A Turán, mint az Irántól északra elterülő terület, politikai fogalma 1839-ben jelenik meg a magyar politikai irodalomban, Pulszky Ferencnek  köszönhetően, majd Ipolyi Arnold „Magyar mythológiájában” válik részletesebben körülírttá (ebből a műből ered a „turáni átok” fogalma is). A turanizmus ideológiaként való felfutásában szerepe lehetett annak is, hogy ekkortájt jött el az ún. makronacionalizmusok kora, amely Európában a pán-germanizmus, pán-szlávizmus térnyerésével járt együtt.

Baráthosi-Balogh Benedek székely világutazó beszámolója finn és észt utazásairól. (Forrás: nyest.hu)

Kezdetekben a turanizmus egy sokkal színesebb ideológia együttes volt, mint ahogy azt ma gondoljuk, hiszen 1945-ig nem hogy nem zárta ki a finnugor rokonságot, de a Turáni Társaság számos tagja radikális finn-ugrista volt. Csak 1945 után, amikor számos tagjuk száműzetésbe kényszerült, itthon pedig a „turáni” jelző negatív konnotációt kapott, jelenik meg az a gondolat, hogy a finnugrizmus a Habsburgok, majd a szovjetek által „ránkerőltetett eszmerendszer”. Ennek az ellentétnek a kialakulásában fontos szerepe van a korabeli nyelvészeti „ugor-török háborúnak”.

A magyar nyelv eredetéről szóló vita Vámbéry Ármin és hívei, valamint a Budenz József köré csoportosuló nyelvészek közt zajlott, a széles nyilvánosság előtt és végül az utóbbiak győzelmével végződött. Ez után azonban az 1872-ben megalakult kolozsvári egyetem egy Budapesttől távoli „turanista fészekként” működött. Legjelesebb képviselői közt volt Márki Sándor történész-ideológus, aki igyekezett a tatárjárást és török hódoltságot is turanista szempontból megközelíteni: ebben az olvasatban a „turáni testvérek” érkeztek Magyarországra, akik velünk akarták Európát meghódítani, de mi (német befolyás alatt) rossz oldalra álltunk.

Cholnoky Jenő földrajztudós, Almásy György Ázsia-kutató, Déchy Mór geográfus, Lóczy Lajos földrajztudós, Vámbéry Ármin Közép-ázsiai utazó, Sven Anders Hedin svéd földrajztudós (Hedin kivételével mind a Turáni Társaság tagjai). (Forrás: Fortepan)

A turanizmus hivatalos szevezete itthon az 1910-ben megalakuló Turáni Társaság, amely kezdetben (1918-ig) kifejezetten társadalmi státuszt adó szervezetként működik. Számos miniszterelnök a tagja, a központi irodája pedig 1945-ig az Országházban található, politikai színezettől függetlenül minden kormány anyagi támogatásban részesítette. A Társaság több főbb csoportot egyesített, egyebek mellett a valódi tudományos kutatásban érdekelt földrajzosokat és néprajzosokat, és a turanista ideológia terjesztésében érdekelt radikális ideologistákat is.

1920 után a társaság három részre esik szét: megmarad a mainstream ismeretterjesztéseben érdekelt Turáni Társaság, de ebből leválik a tudományos Kelet-kutatásban érdekelt (máig létező) Kőrösi Csoma Társaság, illetve a radikális turanistákat tömörítő Magyarországi Turán Szövetség. Ez utóbbi formailag gyakran megszűnik és újjáalakul. (Említést érdemel, hogy létezett még az újpogány Turáni Egyistenhívők  szervezete is, de ezt már a korabeli hatalom se tolerálta, ennek megfelelően aktivistáikat már a Horthy-rendszer is üldözte.)

1945 után újból megkísérlik feltámasztani a Turáni Társaságot, ezúttal Magyar Néprokonsági Társaság néven, Német Gyula turkológus professzor vezetésével, de ezt már az új kormány nem engedélyezi.

Cholnoky Jenő földrajztudós, az egyik legjelentősebb magyar turanista, egyetemi tanár, díszmagyarban, kolozsvári lakásában (forrás: Fortepan).

A turanizmus recepciója a célországokban vegyes. Mind Finnországban, mind a törököknél az értelmiség (különösen annak jobbos, szélső-jobbos elemei) szimpatizálnak a gondolattal, ugyanakkor egyik országban sem érdekeltek egy olyan makronacionalista ideológiában, ami a másik országot is befogadja (a finnek elutasítóak a törökökkel szemben és vice versa). Így azok a remények, hogy Magyarország egyfajta relé szerepét töltheti be a turanista ideológiában megalapozatlannak bizonyultak.

Összességében a modern „keleti nyitás” gondolata és retorikája sokban megfeleltethető a két világháború közti turanizmus törekvéseknek. Ugyanakkor már annak idején kiderült, hogy ez a megközelítés politikailag nem működik, mert Magyarország minden problémája ellenére a nyugati modellt követi a 20. században.

(A podcastet Varga Máté (CriticalBiomass) és Zsiros László Róbert (Szertár) készíti. Köszönet jár a podcast elkészítéséhez nyújtott segítségért a 444 szerkesztőségének, különösen Sarkadi Zsoltnak, a FabLab Budapestnek, illetve a podcast szignálját készítő Tövisházi Ambrusnak. Ha támogatni akartok, vagy csak ötleteket, kommenteket küldeni, az impaktak_kukac_gmail.com-ra írjatok.)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;