Csütörtökön ismét Budapest Science Meetup!

Holnap este hétre várunk mindenkit az októberi Budapest Science Meetup-ra, amely ezúttal is az MTA Könyvtár és Információs Központban kerül megrendezésre. Az előadásokban szó lesz a Naprendszer legősibb égitestjeinek vizsgálatáról, farkasok viselkedésének kutatásáról és a magyar etnogenezis friss régészeti genetikai eredményeiről.

Mint a legtöbb meetup-ra, a mienkre is lehet a meetup.com-on regisztrálni, illetve Facebook-on is. De nem kötelező. A részvétel természetesen ingyenes.

Részletes program:

Miért nem farkasokkal élünk?

Kubinyi Enikő - ELTE TTK Etológiai Tanszék

A kutyák remekül alkalmazkodtak az emberi környezethez. Az sem ritka, hogy szinte gyerekstátuszba kerülnek – és nem teljesen ok nélkül, hiszen számos vizsgálat igazolta a kutyák és gyerekek közötti hasonlóságot, például a kommunikáció tekintetében. E képességek kifejlődéséhez természetesen speciális, támogató környezetre van szükség. Ugyanakkor a hasonló tartási körülmények ellenére is különböző viselkedés jellemez egyes kutyafajtákat és családokat, amik genetikai tényezők szerepére utalnak. Ahhoz, hogy megértsük, mik a háziasítás során történt legjelentősebb, genetikai okokra visszavezethető változások, azonos módon nevelt kutyákat és a kutyák őseinek tekinthető farkasokat kell összehasonlítanunk. Habár az intenzív szocializáció jól kezelhetővé és viszonylag emberkedvelővé neveli a farkasokat – ezeket saját példákon keresztül be is mutatom majd az előadásban – vegyük észre, hogy még a legszelídebb példányokat is biztonságos kerítés mögött tartják, és kiemelt elővigyázatossággal kezelik. Eredményeink - amelyekhez három éven át gyűjtöttünk adatokat az állatok tíz napos korától -, arra utalnak, hogy a kutya a háziasítás során elsősorban kontrollálhatóbbá, gátolhatóbbá vált, ember elleni agressziója, valamint embertől való félelme csökkent, és sokkal kevesebb tapasztalattal válik fogékonnyá az emberi kommunikációs jelek iránt. A különbségek valószínűleg arra vezethetők vissza, hogy a kutyák szocializációs periódusa hosszabb, több idejük marad megtanulni, hogy az embertől nem érdemes félni. Sőt, megéri jóban lenni vele. Lehetséges, hogy a szocializációs periódus megnövekedése, más háziállatokhoz hasonlóan, enyhe velőléc-fejlődési változásra vezethető vissza, ami többek között kevésbé működő mellékvesével és a veszélyhelyzetekre adott kisebb reakcióval jár.

Az előadást sok fotóval és videóval illusztrálom, amikből kiderül, milyen problémákkal néz szembe, aki farkast nevel otthon.

A magyar etnogenezis kutatásának aktuális régészeti genetikai eredményei

Szécsényi-Nagy Anna - MTA-BTK Régészeti Intézet

A 9-10. század fordulóján a honfoglaló magyarság vegyes eredetű és összetételű, azonban kulturálisan és politikailag egységbe szervezett közösségként érkezett a Kárpát-medencébe.

Az itt talált helyi germán, szláv és avar lakosokkal megindult integráció szükséges eleme volt a fiatal magyar állam megalakulásának.

Előadásomban a magyarok eredetének és néppé válásának új régészeti genetikai adatairól és munkacsoportunk további, a témához kapcsolódó kutatási terveiről fogok beszámolni.

A legmodernebb űrtávcsövekkel a Naprendszer legősibb égitestjeinek nyomában

Pál András - MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;