Élet az egykori Asszír Birodalomban és a mai Kurdisztánban

Az aktuális impaktákban beszélgetőpartnereink Kalla Gábor, Szabó Nóri, Németh Veronika, és Németh Fruzsina Alexandra, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének munkatársai. A csapat többi tagjával, Dezső Tamással, Király Attilával és Fülöp Kristóffal együtt nemrég tértek vissza az iraki Kurd Autonóm Régióból, ahol expedíciójuk arra vállalkozott, hogy egy több mint 9000 évet felölelő település történetét feltárják és bemutassák. A beszélgetés összefoglalóját lentebb olvashatjátok, a részletekért pedig hallgassátok meg a podcastet.

A hét főből álló csapat az Autonóm Régió középső részén, Erbil és Szulejmánije között félúton található Rania síkságon dolgozott. A síkság északi részén magasodik Grd-i Tle több ezer év történelmét felölelő településdombja, amelynek többek között része az expedíció egyik fő célját jelentő újasszír település maradványa is. Bár pontos térképeink nincsenek az újasszír időszakból, közvetett információk alapján mégis valószínűsíthető, hogy Grd-i Tle az Asszír Birodalom egyik keleti provinciájának székhelye lehetett, és jelentős szerepet tölthetett be a Zagrosz-hegységen át Nyugat-Iránba vezetett asszír hadjáratok szervezésében és támogatásában. Így az expedíció fontos információkkal szolgálhat többek között az asszír birodalom közigazgatásáról és külpolitikájáról is. A Grdi Tle név utalhat egy ókori településre, Tille városára („Tille dombja”), de az is lehet, hogy a „Tle” szó egy ma már nem azonosítható személy nevét jelöli.

Így néz ki Grdi-Tle dombja ma.Fotó: Kalla Gábor

Grd-i Tle dombja nem egy természetes kiemelkedés, hanem egy ún. tell település, mely a terület hosszú időn keresztül történő használata, az egy helyben lakás során a korábbi települések romjain való újabb és újabb építkezések és átalakítások következtében alakult ki. Ennek a hosszú folyamatnak eredményeként a 28 m magas településdomb mind mai napig uralja és meghatározza a környező tájat.  

A legelső hosszabb ideig tartó megtelepedés legkésőbb a Kr.e-i 7. évezredre tehető. Ezt követően a tellet több mint háromezer éven keresztül folyamatosan lakják, majd valamikor a Kr.e-i 3. évezred elején felhagyják, és csak egy bő évezreddel később, a Kr.e-i 2. évezred közepén, a közép-asszír időszakban figyelhető meg újbóli megtelepedés. Ekkor válik Grd-i Tle fontos székhellyé. 

Az Asszír Birodalom terjeszkedése. A Grd-i Tle-hez közeli mai Erbil az egykori Arbela településnek felel meg.Forrás: Wikipedia

Néhány száz évvel később az asszír központ helyét egy hellénisztikus-pártus város foglalja el, melynek végét – úgy tűnik – egy kiterjedt konfliktus zárja le, aminek következtében a város leég. Azonban a település ekkor sem válik teljesen lakatlanná, újjáépítik, majd később az Ottomán időszakban egy újabb erőd épül, amikor is az egymással és az iráni hatalmi központokkal rivalizáló helyi kurd fejedelemségek uralták a térséget egészen a 18. század végéig.

Grdi Tle régészeti feltárása nemcsak a sok évezredes megtelepedés, hanem roppant méretei (a legfelső részen 76×86 m, alsó részén pedig 250 x 210 m) miatt is nagy kihívás, teljes és szisztematikus vizsgálata pedig messze túlmutat egy ötéves projekt keretein. Éppen ezért az ELTE kutatói a tell olyan stratégiai pontjain nyitották meg 4×4 méteres, később könnyűszerrel bővíthető kutatószondáikat, melyek a lehető legátfogóbb képet nyújthatják az egykori települések szerkezetéről és időbeli eseményeiről. Ennek érdekében a település öt különböző pontján kezdődtek meg a feltárások.

A felárt terület felülnézetből, jól megfigyelhető, hogy hol helyezkednek el a feltárt szelvények.Fotó: Henrik Brahe

Az eddig eltelt két év egy-egy hónapnyi feltárása során számos épített struktúra és izgalmas lelet került napvilágra. A tell legfelső, legfiatalabb rétegeiben egy 18-19. századi erődítés lakórészeit sikerült feltárniuk a régészeknek, mely a már említett hadakozó helyi kurd fejedelemségekhez köthető. Az erődítés méreteit és a település kiterjedtségét jól mutatja a tell délkeleti lábánál nyitott ötödik számú szondában megfigyelt, a fenti erődítéshez tartozó, külső kerítő fal is. A tell keleti szélén, egy alacsonyabban kialakított terasz szélén egy középkori temető 22 db sírja került elő. A melléklet nélküli, arcukkal délre, Mekka irányába néző temetkezések érdekessége, hogy négy kivétellel kizárólag csecsemő- és gyermektemetkezések, melyek valószínűleg önálló, elkülönülő részét képezik a nagy kiterjedésű temetőnek. Az idén nyáron nyitott negyedik számú szelvényben egy pártus kori erődítmény több mint egy méter széles falszakasza bukkant elő. A tell közel teljes területét lefedő pártus kori város az egykori Pártus Birodalom északi vazallusállamának, Adiabénének egyik meghatározó települése lehetett.

A feltárások során előkerült fémleletek (ólomgolyók, vasszegek, bronz pénzérmék és nyílhegyek) és a tárgyak többségét képező kerámialeletek (agyagpipák, ivó- és étkészletek, tálaló- és tárolóedények töredékei) még a helyszínen részletes fotó- és rajzdokumentálásra kerülnek, valamint az ásatási felszínek térinformatikai és 3D-s rögzítése is megtörténik. Ezt követően a szálláson berendezett leletfeldolgozóban megtörténik a tárgyak részletes írásos- és képi feldolgozása és leltárba vétele is, ugyanis a tárgyaknak Kurdisztánban kell maradniuk, és a helyi múzeumok raktáraiba és kiállításaiba kerülnek. Így a régészeknek minden lehetséges információt be kell gyűjteniük a tárgyakról még hazaindulás előtt, hogy otthon tovább folytatódhasson a tudományos feldolgozás és publikálás.

Feltárás közben.Fotó: Kalla Gábor

Korábban, egészen 20. század elejéig az expedíciók magukkal vihették a leletek egy részét a múzeumok és magánygyűjtemények számára, így értelemszerűen több pénz áramlott a közel-keleti ásatásokba. A tárgyak kivitelének tilalmával és a bizonytalan politikai helyzet következtében ezek a tudományos feltárásokra is költhető pénzek egy jelentős része átkerült a feketepiac világába. A jelenleg zajló nagy múzeum-robbanás következtében az új alapítású és a felemelkedő régiók alakuló múzeumai hatalmas pénzeket költenek műkincsekre, hogy fel tudják venni a versenyt a világ legnagyobb gyűjteményeivel. Azonban a legális műkincs kereskedelem már nem tudja kielégíteni ezt a megnövekvő tárgyigényt, ezért gyakran a tárgyak beszerzését illegális forrásokból, ásatásokból fedezik. E növekvő igény és a legalitás problémáját jól példázza a Hobby-Lobby amerikai céget tulajdonló David Green, aki illegálisan közel 10 000 ékírásos agyagtáblát vásárolt össze Bibliai-történeti múzeuma számára. Végül a helyi régészek és asszirológusok fellépését követő bírósági ítélet szerint jelentős pénzbüntetés mellett vissza kellett adnia a tárgyakat. Ez a történet valószínűleg csakl a jéghegy csúcsát jelenti. Hosszú távú megoldást talán a korábbi leletmegosztás visszaállítása lehetne több szempontból is. A múzeumoknak és magángyűjtőknek újra érdekük lenne pénzt fektetni a legális és tudományos ásatásokba, melyből a régészet nemcsak anyagilag profitál, hanem a jelenleg ezerszámra előkerülő kontextus nélküli tárgyak ismét eredeti és értelmező környezetükben kerülhetnének elő. Ugyanakkor megoldást jelentene a helyi múzeumok raktározási és állagmegőrzési problémáira is.

Hellénisztikus-pártus kori épület 3D felvétele. Forrás: Kalla Gábor felmérése alapján Bödőcs András

Az Iszlám Állammal kapcsolatos hírekben az elmúlt években gyakran lehetett hallani Kurdisztánról és a kurd pesmergákról, akik aktív szerepet vállaltak az Iszlám Állam megállításában és felszámolásában. Azonban az ásatás a frontvonalaktól távolabb, egy teljesen biztonságos területen és környezetben, Saruchawa kis falucskája mellett zajlott. A helyiek kíváncsisággal és szeretettel fogadták a régészeket. A kezdeti nehézségek (áramszünet, víz és gáz hiánya) alkalmával a szomszédok sietve igyekeztek a csapat segítségére, és a nyelvi nehézségek ellenére egy kölcsönös segítő és érdeklődő kapcsolat alakult ki.

A régiónak ez a része egy kiegyensúlyozottabb, élhetőbb vidék, ahol a mélyszegénység nyomait elvétve lehet felfedezni. Sok helyen az olaj által biztosított intenzívebb gazdaság nyomait is meg lehet figyelni a hagyományos öntözéses földművelés mellett. Grd-i Tle dombja körül elterülő rizsföldeket és halastavakat gránátalma ligetek és szezámültetvények szegélyezik, míg a kevésbé hasznosítható területeken marha- és báránycsordák legeltek. A legalapvetőbb szükségleteket (élelmiszer, tisztálkodási szerek, alapvető szerszámok) a faluban is be lehetett szerezni, azonban így is két-három naponta a csapatnak beszerző körútra kellett indulnia a közeli Rania városába, ahol viszont már kellő helyismerettel mindent be lehetett szerezni a vashálótól az étkészleten át a műanyag csákánynyélig.

A 30 nap alatt a régészek 10-12 helyi munkással dolgoztak együtt, akik többsége már a tavalyi évad során is a csapat tagjai voltak. Jelentős részük fiatal, egyetemista srácok, akik már nemcsak a nyári kereset érdekében, hanem a tavalyi év során kialakult barátságok miatt is újra eljöttek az ásatásra. Azonban az ásatáson nemcsak férfiak dolgoztak, a csapat tagja volt három fiatal, kurd régésznő is. Kurdisztánban a nők helyzete szabadabb, politikai és tudományos szerepeket vállalhatnak, a családon belül is – igaz változó mértékben – kiegyenlítettebb a helyzetük.

A kialakult kölcsönös barátság és őszinte nyitottság nem mindennapi bepillantást engedett a helyi, kurd élet mindennapjaiba, örömeibe és vívódásaiba. A hírek így vagy úgy, de torzító tükre helyett az expedíció első kézből érthetett meg olyan, az egész világot ma aktívan foglalkoztató kérdéseket, mint az Iszlám Állam vagy az elvágyódás, az elvándorlás. Az utóbbi kérdés megítélése változó volt a fiatalok és az idősebbek körében is. A kilátástalan helyzetet olykor nem is a munka, mint inkább a hozzá szükséges kapcsolatok hiánya okozza, de a fiatalok egy részének gondolkodását mélyen áthatja a politikában való csalódottság és teljes kiábrándultság is. Ennek ellenére sokuk fejében meg sem fordul az elvándorlás kérdése, bár akik elindulnak, azok tudatában vannak a veszélyekkel. Kint létünk alatt például a közeli Ranya városából 22 ember, köztük teljes családok fulladtak az Európa felé vezető úton a tengerbe.

Az expedíció és helyi segítői.Fotó: Kalla Gábor

A szeptember 25-ei függetlenségi népszavazás így érthető módon a kurdok között is megosztó volt. Az expedíció régiójában az emberek sokan a függetlenség ellen, mintsem a függetlenségért szavaztak, volt aki eleve veszélyesnek ítélte a kísérletet, mások szerint csak rövid távú belpolitikai célok álltak a háttérben. Különösen a fiatalok körében volt megfigyelhető egyfajta pesszimizmus, sokuk el sem ment a szavazásra, így is kifejezve a törzsi alapokon szerveződő és öröklődő politikai hatalmi rendszerben való csalódottságukat. 

A függetlenségi népszavazás következtében az iraki légi irányítás légtérzárat rendelt el a teljes kurd területen, így az expedíció tagjainak az eredeti tervekkel szemben Bagdad felé kellett kitérőt tenni. Néhány nappal hazaérkezésüket követően az iraki csapatok kisebb katonai összecsapások mellett benyomultak a kurdok által 2014-ben az Iszlám Állam elől elfoglalt és azóta irányított területekre, többek között a régióban olajtartalékai miatt kulcsszerepet játszó Kirkuk városába. A bizonytalan politikai helyezet ellenére az expedíció már a következő, 2018-as évadot tervezi, hiszen Grd-i Tle dombjának egykori és mai lakói visszavárják őket.

A podcastet Nádori Gergely (Tanárblog) és Varga Máté (CriticalBiomass) készíti. A nyitókép az ásatás során feltárt középkori temető kőpakolásos sírjait mutatja, a fotót Kalla Gábor készítette. Köszönet jár a podcast elkészítéséhez nyújtott segítségért a 444 szerkesztőségének, különösen Sarkadi Zsoltnak, a FabLab Budapestnek, illetve a podcast szignálját készítő Tövisházi Ambrusnak. Ha támogatni akartok, vagy csak ötleteket, kommenteket küldeni, az impaktak_kukac_gmail.com-ra írjatok.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;