Holnap évadnyitó Budapest Science Meetup!

Február 8-án, 19 órakor várunk mindenkit 2018 első Budapest Science Meetup-jára, amely ezúttal is az MTA Könyvtár és Információs Központban lesz megrendezve. A három változatos témájú előadásban a fúziós energiáról és ezen belül az ITER kísérleti reaktor építéséről, klímamodell fejlesztésről és a Magyarországon várható éghajlati változásokról, valamint szimulált Mars utazások legénységre gyakorolt pszichológiai hatásairól lesz szó.

Mint a legtöbb meetup-ra, a mienkre is lehet a meetup.com-on regisztrálni, illetve a Facebook-on is. De nem kötelező. A részvétel természetesen ingyenes.

Részletes program:

Hozzuk le a Napot a Földre!

Szabolics Tamás - MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Részecske- és Magfizikai Intézet

Az emberiség régi vágya, hogy úgy termeljünk energiát a Földön ahogy azt a csillagok teszik az égen. Az erre irányuló kutatások már több mint fél évszázada folynak szerte a világon. Mára eljutottunk oda, hogy megépítsük az első erőmű méretű fúziós kísérleti berendezést az ITER-t, amely a világ egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési összefogása. A hét ITER partner egyike az EU, amelynek fúziós kutatása programjába az EUROfusion konzorciumba az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont is bekapcsolódik. Mi a Wignerben a világ számos fúziós kísérletében veszünk részt több mint 40 fős kutatókból és mérnökökből álló csapatunkkal ahol csúcstechnológiás diagnosztikai fejlesztéseinkkel járulunk hozzá az emberiség egyik legnagyobb kihívásának megvalósításához.

Milyen információval szolgálnak a klímamodellek a jövő éghajlatáról?

Zsebeházi Gabriella - Klímamodellező Csoport, Országos Meteorológiai Szolgálat

A Föld éghajlatának változása napjainkban intenzíven kutatott téma, mely a mindennapi életben és a médiában is egyre nagyobb figyelmet kap. A jövőbeli éghajlatváltozás vizsgálata klímamodellek segítségével történik, melyek az éghajlati rendszert kormányzó fizikai folyamatokat matematikai egyenletekkel leíró számítógépes modellek. Ezek eredményei több okból kifolyólag bizonytalansággal terheltek. Egyrészt az éghajlatváltozás alakításában döntő szerepet játszó emberi tevékenység változásáról csak feltételezéseket tehetünk – ezt a hatást forgatókönyvek segítségével vesszük figyelembe a szimulációkban. Másrészt a különböző modellek a fizikai folyamatokat (pl. a felhő- és csapadékképződést) némileg eltérő módon írják le, így alkalmazásuk némileg eltérő eredményekre vezethet. Ezért annak érdekében, hogy a várható változások mértékéről objektívebb (a változások bekövetkezési valószínűségével ellátott) információt szerezzünk, több forgatókönyvvel és modellel készített szimulációk eredményét együttesen kell vizsgálnunk. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál két 10 és 25 km-es felbontású regionális klímamodellel (ALADIN-Climate és REMO) és két (átlagos és pesszimista) fogatókönyvvel készített összesen három modellszimuláció áll jelenleg rendelkezésünkre a hazánkban várható éghajlatváltozás vizsgálatára. Előadásomban bemutatom az klímamodellezés elméleti hátterét és kihívásait, a XXI. század során Magyarországon várható változásokat, valamint kitérek arra, hogy az információkat hogyan használhatjuk fel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási célok kialakításában.

Izolált kiscsoportok pszichodinamikájának tartalomelemzéses vizsgálata földi űranalóg környezetekben

Ehmann Bea és Balázs László - MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet

A szélsőséges környezeti körülmények között dolgozó izolált kiscsoportok pszichológiai állapotainak és folyamatainak nyomon követése különösen fontos az űrkutatásban. Ezeket a helyzeteket napjainkban földi körülmények között, űranalóg szimulációkban modellezik. Az előadás kutatócsoportunk csaknem egy évtizede folyó tevékenységét, a kutatás módszereit és néhány eredményét mutatja be. Beszámolunk a Mars-500 Projektről, melynek során hattagú nemzetközi legénység töltött 520 napot egy Marsra menő küldetést modellező moszkvai létesítményben. A másik, jelenleg is zajló vizsgálat alanya az Déli-sarki Concordia és Halley VI. B.A.S. kutatóállomások áttelelő legénysége. A nemzetközi együttműködésben végzett vizsgálatok során a legénység és a szimulált földi irányítás közötti kommunikáció, illetve a heti gyakorisággal készített video naplók pszichológiai tartalomelemzése révén betekintést nyertünk az izolált kiscsoportok egyes folyamataiba – például a legénységi autonómia, az időtudatosság, a csapatszellem és az érzelmi állapot változásaiba.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.