Holnap ismét Budapest Science Meetup!

Május 10-én, este 7-re várunk mindenkit az év negyedik Budapest Science Meetup-jára, amely az MTA Könyvtár és Információs Központban lesz megrendezve. Ezúttal is három változatos témájú előadással készültünk.

Elsőként a NASA új exobolygó kutató űrtávcsövéről, a TESS-ről lesz szó. Ezt követően az eukarióta sejt kialakulásáról és a mitokondrium ebben betöltött szerepéről hallhatunk majd. Végül pedig Mátyás-király uralkodása és döntései kerülnek elemzésre.

Mint a legtöbb meetup-ra, a mienkre is lehet a meetup.com-on regisztrálni, illetve Facebook-on is. De nem kötelező. A részvétel természetesen ingyenes.

Részletes program:

Az űrfotometria közeljövője: a TESS műhold
Pál András - MTA Konkoly-Thege Kutatóintézet

A Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) műholdat 2018 április 18.-án indították útjára. A jelenleg is zajló tesztelések és kalibrációs képek felvételei után várhatóan júniusban vagy júliusban kezdi meg az eszköz a teljes égboltra kiterjedő felmérését, melyben fényes csillagok körüli fedési exobolygókat és bolygórendszereket keres. Ahogyan azonban a Kepler Űrtávcsőnél, vagy méginkább annak a kiterjesztett, K2 elnevezésű programjánál is látszott, úgy a TESS esetében is számos új és igencsak érdekes, látványos eredmény születhet nemcsak az exobolygók hanem számos más csillagászati területén is.

A mitokondrium és az eukarióta sejtek eredete
Zachar István - ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék

A minket körülvevő megfigyelhető élet javarészt sejtmagvas, azaz eukarióta sejtekből áll, a nagyobbik részét mégis a nagyságrendekkel primitívebb sejtmag nélküli élőlények, archaeák és baktériumok alkotják. Kétmilliárd éve egy archaea és egy baktérium találkozásából fogant az összes ma élő eukarióta szervezet őse, a bekebelezett baktériumból pedig az energiatermelésért felelős sejtszervecske, a mitokondrium lett. Erről a nagy evolúciós lépésről nem maradtak fenn fosszíliák, ráadásul a történetet bonyolítja, hogy a mitokondrium őséről biztosan tudjuk, hogy nem azt a feladatot látta el, amit ma: nem szolgált energiával a gazdasejtnek. Mi lehetett a kezdeti kapcsolat e két egysejtű között, amely nemcsak, hogy stabilizálta a kapcsolatukat, de lehetővé tette az eukarióták későbbi sikerét és elterjedését is? Egy régi hipotézis szerint a gazdasejt úgy tarthatta az elfogott baktériumokat, mint ahogy a gazdálkodó ember tartja a háztáji állatokat: bőség idején neveli őket, ínségben pedig feléli a tartalékot. Előadásomban az eukarióták eredetének evolúcióbiológiai problémáit és egy lehetséges megoldást mutatok be.

Mátyás döntése(i). Sztereotípiák és a valóság.
Horváth Richárd - MTA Történettudományi Intézet

Hunyadi Mátyást (1458-1490) nem sokkal halálát követően már a legfontosabb magyar királyok közt emlegették. A török fenyegetés, a széthulló ország ezt a képet csak erősítette, amit azután a 19. századi intézményesülő történetírás tökélyre fejlesztett. Ennek és a töretlen néphagyománynak köszönhetjük a ma is a köztudatban élő "Mátyás-képünket". Sőt. Mátyás rendre megnyert máig minden történelmi személyiség-népszerűségi versenyt az interneten is. Másfelől sokszor elhangzik, hogy a király nem volt elég aktív a török fronton, adóival kivéreztette a magyar jobbágyságot, hiábavalóan pályázott a német-római császári trónra, "nyakunkra hozta" a Habsburgokat vagy épp el akart szakadni Rómától és önálló magyar egyházat kívánt volna alapítani. Az előadásban e kettős képről lesz szó egy esettanulmány, a Habsburg trónöröklési jog 15. század közepi létrejöttének apropóján.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.