Csütörtökön ismét Budapest Science Meetup!

Június 14-én, este 7-re várunk mindenkit az év ötödik Budapest Science Meetup-jára, amely az MTA Könyvtár és Információs Központban lesz megrendezve. Ezúttal is három változatos témájú előadással készültünk.

Az első előadásban az RNS módosításainak a génműködés szabályozásában betöltött szerepéről, a folyamatok hibáiból eredő emberi betegségekről és ezek zebrahalakban történő kutatásáról hallhattok. Ezt követően történeti korokból származó állatcsontok régészeti vizsgálatáról és értelmezéséről lesz szó. Végül pedig a társasjátékok oktatási és ismeretterjesztési felhasználásában rejlő lehetőségek kerülnek elemzésre.

Mint a legtöbb meetup-ra, a mienkre is lehet a meetup.com-on regisztrálni, illetve Facebook-on is. De nem kötelező. A részvétel természetesen ingyenes.

Részletes program:

Kód a kódban: az epitranszkriptóma szerepe a génműködés szabályozásában

Varga Máté - ELTE TTK, Genetikai Tanszék

A 20. század második felének egyik legjelentősebb tudományos projektje annak felfejtése volt, hogy a DNS-ben tárolt genetikai információ, miként nyilvánul meg. A Francis Crick által felvetett “központi dogma” megadta az információáramlás keretét és az univerzális genetikai kód megfejtésével, úgy tűnt, egyértelművé vált, hogy miként válik a DNS-ben tárolt információ, RNS intermedieren keresztül, fehérje szekvenciává. Az elmúlt években azonban egyre több eredmény azt sugallja, hogy az RNS molekula mindenféle célzott módosításai modulálni tudják akár a genetikai kód értelmét is. Ennek megfelelően egyre több figyelmet kapnak ezek az ún. epitranszkriptomikus változások. Ezek közül a leggyakoribbról, a pszeudouridilcáióról szól majd az előadásom, illetve arról, hogy ennek a folyamatnak a sérülése milyen követezményekkel jár emberben, illetve mit tudunk meg az emberi betegséget modellező zebrahalak segítségével az pszeudouridiláció szerepéről.

Régészeti állattan, avagy a csontok meséje

Csippán Péter - ELTE BTK, Régészettudományi Intézet

A történeti korokban a házi- és vadállatok szerepe lényegesen sokoldalúbb lehetett, mint napjainkban. Az állatok nem csupán élelemforrásként szolgáltak, hanem az idők folyamán újra és újra felbukkantak társként, tulajdonként, értékként és szimbólumként, tehát a mindennapok fontos és állandó részeként. Ennek a rendkívül összetett kapcsolatnak régészetileg legmegfoghatóbb bizonyítékai elsősorban az állatcsontleletek, melyek tömeges mennyiségben kerülnek napvilágra az ásatásokon. Az előadás során ennek a speciális leletanyagnak a vizsgálati és értelmezési módszereibe nyerhetnek betekintést az érdeklődők.

Századfordulós magyar márkák - Gamifikáció az oktatásban

Török Balázs - ELTE TTK TudKom MSc/Game Shuttle Labs

Az ember már az ókor óta játszik különböző táblás játékokat, mégis csak az utóbbi években vált igazán népszerűvé a társasjátékozás. Ma már a videójátékos közönséghez mérhető szubkultúra alakult ki, és sorra jelennek meg a különböző témákat feldolgozó játékok. Mégis az oktatásban kevéssé jelenik meg ez az elem, amely különböző tudományos témákat, történelmi korszakokat is képes lenne bemutatni a gyerekek számára, hogy felkeltse az érdeklődésüket. De nem csak a gyerekek játszanak, hanem egyre gyakrabban a felnőttek is, így a társasjátékok megfelelő eszközök lehetnének arra, hogy értéket közvetíthessünk szélesebb tömegek felé, épp úgy, ahogy teszi azt a rádió, a tévé vagy az internet. A századforduló Budapestjén rengeteg történet és márka volt jelen, te ismered őket?

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.