Varga Máté összes cikke

2017. április 23.

Megpróbáljuk nem elfelejteni, hogy honnan jöttünk

Tényleg Vereckén keresztül jöttünk a Kárpát-medencébe? Hol volt Etelköz? Oda honnan érkeztek a magyarok? És hogyan keveredhettek a már itt élő népességgel?

2017. január 28.

Migrációs kavalkád a vaskori Kárpát-medencében

A honfoglalás előtt volt csak igazán változatos a vidék! Gepidákkal, langobárdokkal, szkítákkal és keltákkal, rómaiakkal, hunokkal és avarokkal folytatódik az impakták migrációs sorozata.

2016. december 23.

„Mióta ők csinálják a történelmet, a kis japániak, nagy a gusztusunk rokonságba lépni velük”

Mi késztette a Monarchia elitjét, hogy a 19. sz. végén felvegye a kapcsolatot az izolációból kilépő Japánnal? Miért lett a szigetország itthon is példakép és miért gondolják egyesek ma is Nap-honnak Nippont?

2016. október 23.

Akkoriban a forradalmárok azt képzelték, hogy valamilyen igazságos szocialista rendszer teremtődik

'56 hatvanadik évfordulójának apropóján Eörsi Lászlóval beszélgettünk arról, hogy mit lehet még kutatni hat évtized után a forradalom történetén, illetve miért nincs egységes, össznemzeti narratíva.

2016. október 3.

Miért emészted magad? - Orvosi Nobel díj 2016

A 2016-os orvosi Nobel díjat a "sejtes önemésztés", az autofágia folyamatának feltárásáért ítélték oda.

2016. szeptember 24.

Érhet-e a semmi kilenc milliárd dollárt? - A Theranos tündöklése és bukása

A vértesztek forradalmasítását ígérő Theranos alapító-vezetőjét sokáig új Steve Jobs-ként ünnepelete a Szilícium-völgy. Aztán összedőlt a kártyavár.

2016. szeptember 18.

Lehet, hogy a jövő útjait világító fák fogják szegélyezni, de nem a közeljövőét

A csináld magad biológia lelkes önkéntesei gyakran alulbecsülik, mennyire nehéz egy biológiai rendszert "programozni".

2016. szeptember 10.

Szegény ördögök – ragályos rák a tasmán ördögben (és máshol)

Az emberi rákos megbetegedések nem ragályosak. De mi lenne, ha azok lennének? A tasmán ördögök példáján látható, hogy miként veszélyeztetheti akár egy faj fennmaradását egy agresszív, ragályos rák.

2016. szeptember 6.

Kutatási paraziták (és boszorkányok) márpedig nincsenek

Mert miért is lenne kísérleti adatok másodlagos elemzése etikátlan?

2016. augusztus 14.

Kérdéses, hogy mai kutatási módszereinkkel megérthetjük-e az agy működését

Ha csak az aktuális kísérleti paradigmákat használjuk, úgy tűnik egy microchip működését sem lennénk képesek visszafejteni és megérteni.

2016. június 26.

Keleti Nyitás 1.0 - Turanizmus a korabeli Magyarországon

Honnan eredt és miképp vált népszerű ideológiává száz évvel ezelőtt a turanizmus? Hogyan zajlott az "ugor-török" háború? Kik voltak a Turáni Egyistenhívők? Ezekről a kérdésekről is beszélgetünk Ablonczy Balázs történésszel az új impaktákban.

2016. június 11.

A biológusok sokszor a lehetetlent várják a modellezőtől

Novák Bélával, az Oxfordi Egyetem Biokémiai Tanszékének professzorával beszélgettünk arról, hogy mi is az a rendszerbiológia és hogyan használható fel a sejtek osztódásának megértéséhez.

2016. május 25.

Mutass egy genomot, megmutatom ki az

Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy DNS-szekvencia alapján teljesen rekonstruáljuk egy ember kinézetét.

2016. április 24.

Migrációs központ volt a bronzkori Kárpát-medence, de keveset tudunk egykori lakóiról

A régészeti leletek tanúsága szerint a bronzkor során a Kárpát-medencébe több irányból érkeztek bevándorlók. Az impakták aktuális részében arról beszélgetünk, hogy mit tudunk (és mit nem) erről a korról és térségünk egykori lakóiról.

2016. április 10.

A tudomány publikációs válsága (és egy lehetséges kiút)

A tudományos információáramlás évek úta nem úgy működik, ahogy kellene. Monopolhelyzetben levő kiadók raknak el közpéznből származó hatalmas profitokat és még közben le is lassítják a folyamatot. Mit tudunk kezdeni a helyzettel?

2016. március 29.

Mekkora az élethez szükséges minimális genom?

Mit mondhat egy mesterségesen létrehozott bakteriális sejt az élethez szükséges minimális genetikai információról?

2016. március 13.

A tudomány, mint női princípium - Ullmann Ágnes

Nőnap alkalmából a héten öt különleges nőről írtunk posztokat, akik tudományterületük meghatározó egyéniségei lettek. Az utolsó sztori magyar vonatkozású, Ullmann Ágnesről szól, aki a háború tépte Erdélyből, az '56-os forradalmon keresztül jutott el a világ egyik legfontosabb kutatócsoportjába, a Pasteur Intézetben.

2016. március 12.

A tudomány volt a princípiuma: Mary Anning

Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A negyedik egy angol lányról, aki korának talán legfontosabb fosszíliagyűjtője lett, de munkáját igazán csak halála után ismerte el a világ.

2016. március 10.

A tudomány volt a princípiuma: Hilde Mangold

Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A harmadik egy német doktoranduszról szól, akinek doktori tézise a fejlődésbiológia egyik sarokköve lett és nem mellesleg témavezetőjének Nobel-díjat eredményezett.

2016. március 9.

A tudomány volt a princípiuma: Miriam Michael Stimson nővér

Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A második egy dominikánus apácáról szól, Miriam Michael Stimson nővérről, akinek munkája esszenciális volt, hogy megértsük a DNS szerkezetét.

Tovább a múltba
;