razZ0r összes cikke

2011. február 22.

Bodor Péter - A ligeti szőlő (Vitis sylvestris C.C. Gmel.), avagy mentsük ami még menthető, ha tudjuk mi az pontosan!

További előadások.

További előadások.

2011. február 9.

Februári meetup

Februári meetup program, légköroptikával, gravitációs hullámokkal és szintetikus biológiával. Február 16. 19:00, Tűzraktér. [twitter, meetup.com ahol jelentkezel, facebook oldal, blog]

Farkas Alexandra

ELTE Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratórium

Vízcseppek kontra jégkristályok, avagy létezik-e kör alakú és kifordított “szivárvány”?

A szivárványt mindenki ismeri, hiszen ezt a tüneményt nyaranta több alkalommal is megfigyelhetjük. Azt is sokan tudják, hogy azt a hulló, közel gömb alakú vízcseppekben megtörő fény hozza létre. Ám nap mint nap jelennek meg az égen olyan légköroptikai jelenségek is, amelyek sokunk figyelmét elkerülik.

A halójelenségek vagy röviden a halók is ezen “ismeretlen” fényjelenségek közé tartoznak. A halók rendkívül sokfélék, ebből kifolyólag kör alakú vagy kifordított szivárványként is emlegethetik ezeket, pedig nem vízcseppek, hanem jégkristályok közreműködésével alakulnak ki.

Összefoglaló a halójelenségek kialakulásáról a Fizikai Szemle 2010 novemberi számában [pdf] olvasható.

Barta Dániel

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Gravitációs hullámok diszperziója csillagközi anyagban

A téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozásai a gravitációs hullámok, melyek alapvető és új – az elektromágneses kölcsönhatástól független – ismereteket szolgáltathatnak az univerzumról. Vizsgálatuk lehetővé teszi olyan források vizsgálatát, mint amilyen a nagy tömegű fekete lyukak vagy neutroncsillagok összeolvadása. Az állandóan jelenlevő gravitációs háttérsugárzás feltérképezése a korai Univerzum történetébe engedne bepillantást. Továbbá új, ismeretlen fizikai jelenségeket is megismerhetünk az új kölcsönhatás segítségével.

Rengeteg jelkeresés konkrét hullámformákra célzottan történik, amennyiben a hullámformák másmilyenek a vákummegoldásban megjósolthoz képest, a keresések érzékenysége radikálisan nőhet. A lehetséges nemtriviális diszperziós-reláción felűl jellemző a hullámok törése és szóródása.

Előadásomban bemutatok egy nagy tömegű, gömbszimmetrikus, (hideg) izotermikus ideális gáz alkotta molekulafelhőt ami egy belső Schwartzschild-téridőt alakít ki. Az idealizált modellt véve alapul vizsgálhatjuk konkrét nebulák hatását, melyek ismert gravitációs hullámokat sugárzó rendszerek és a Naprendszer között helyezkednek el.

Bálint L. Bálint

Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum

Szintetikus biológia és az iGEM verseny

Kezdődhet-e az ipari forradalom a biológiában? Hogyan tudjuk felszabadítani a kreatív erőket a molekuláris biológiai kutatásokban?

Ezekről és ehhez hasonló kérdésekről szól az iGEM, a szabványosított elemekre épülő szintetikus biológiai mozgalom. A debreceni Klinikai Genomközpont munkatársai és egy lelkes diákcsapat 2010-ben belépett az iGEM programba és a Science Meetup 2010 február 16-i előadásán erről a kalandról szólna Bálint Bálint beszámolója.

2011. február 1.

További előadások.

További előadások.

További előadások.

További prezentációk.

2011. január 21.
2011. január 13.

A januári meetup programja

Januári meetup program, benne permakultúra, ligeti szőlő és madárgyűrűzés. Január 19. 19:00, Tűzraktér. [twitter, meetup.com ahol jelentkezel, facebook oldal, blog]

 

Baji Béla permakultura.hu

Mi a permakultúra?

Az ausztrál Bill Mollison, a permakultúra  fogalmának megteremtője, a következőképpen definiálja ezt a fogalmat: „A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése, és működtetése, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja, mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet, energiát, lakást és egyéb anyagi, és nem anyagi szükségleteit.”

Tehát olyan gazdasági, szociális és egyben ökológiai egységekről van szó, melyekben azok résztvevői, elemei (emberek, állatok, növények, a táj eredeti, és mesterséges úton létrehozott természet-földrajzi adottságai) között azok természete szerint egy kapcsolathálózat alakul ki. A permakultúra olyan mezőgazdasági rendszerek tudatos kiépítése, létrehozása, amely mintegy “maguktól” működnek, és feleslegessé teszi azoknak a ráfordításoknak a túlnyomó részét, amelyek egy konvencionális, vagy “öko” gazdálkodó egység, és a benne dolgozó emberek szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek.

Előadásomban először sematikus ábrákon bemutatnék kétféle ilyen ökölógiai egységet, a polikultúrás tavat, és az erdőkertet. Majd egy rövid diavetítés keretében néhány képen bemutatnám a maguk valóságában, úgy ahogy sikerült megvalósítanom őket.

 

Bodor Péter

Budapesti Corvinus Egyetem, Szőlészeti és Borászati Intézet, Szőlészeti Tanszék

A ligeti szőlő (Vitis sylvestris C.C. Gmel.), avagy mentsük ami még menthető, ha tudjuk mi is az pontosan!

A szőlőtermesztéssel foglalkozó szakember és az átlag borfogyasztó számára a szőlő eredete egyaránt érdekes kérdés. Az bizonyított, hogy a termesztett szőlő a ligeti szőlőből (Vitis sylvestris C.C. Gmel.) alakult ki több ezer éves „nemesítés” útján. A ligeti szőlő egy kacsokkal kapaszkodó cserje, mely középhegységeinkben és folyóink árterein nagy tömegben élt a XIX. század végéig. Napjainkra ritka, védett fajjá vált, melynek megóvása feltétlenül megkívánja a növény morfológiai és molekuláris genetikai azonosítását és meglévő állományinak tanulmányozását. Azonosítását megnehezíti a szőlőültetvényekből kivaduló alanyok terjedése, ugyanis a különböző fajok megkülönböztetése morfológiai módszerekkel gyakran akadályokba ütközik.

 

Lendvai Csaba

Magyar Madártani Egyesület

A madárvonulás-kutatás múltja, jelene és jövője

A madárvonulás mindig is élénken foglalkoztatta az embereket. A madárgyűrűzést Hans Christian C. Mortensen dolgozta ki és alkalmazta először 1899-ben, seregélyeken. A világon harmadikként Magyarországon is megkezdődött a munka 1908-ban, Vönöczky Schenk Jakab vezetésével. A madárgyűrűzés célja, hogy a vadon élő madarak sorszámozott lábgyűrűvel történő egyedi megjelölésével információkat gyűjtsenek a madarak életéről. Acél- vagy alumínium gyűrűkkel kezdődött a munka. A megkerülések aránya nagyon alacsony volt, mivel az azonosításhoz újra meg kellett fogni a madarakat. Később egyre gyakoribbá vált a színesgyűrűk alkalmazása, amelyek már távcsővel, erősebb nagyítású teleszkópokkal leolvashatóak voltak. A megkerülések száma, így a munka hatásfoka ezzel megsokszorozódott, de még mindig nagy számban kellett madarakat jelölni, hogy értékelhető eredményt kapjunk. Az utóbbi években egyre kisebb méretű műholdas jeladók segítségével már néhány madár jelölésével is hasznos vonulási adatokhoz juthattunk. Pontos vonulási útvonalak, mintázatok válhatnak így ismertté nagyon rövid idő alatt. Hazánkban a fehér gólya, túzok, parlagi sas, kerecsensólyom és kék vércse esetében alkalmazták ezt a technikát nagy sikerrel. Szintén a legújabb módszerek közé sorolható az „izotóptechnika”, amely során a madarak tollainak izotóptartalom-vizsgálata nyújt segítséget a vonuláskutatásban.

2010. december 3.

A decemberi meetup programja

Íme a decemberi program, amire akár azt is mondhatnánk, hogy rendezői változat meg karácsonyi ajándék, de nem mondjuk, legyen elég annyi, hogy memrisztorok, kannabisz, zebrahal és genomika. December 15, este 19:00, Tűzraktér tornaterem, és most már lesz pult, lehet inni is, nem csak okulni. [twitter, meetup.com ahol jelentkezel, facebook amit lájkolsz MOST]

 

Szalai Ferenc fizikus [twitter]

Emlékező áramköri elemek fizikája

Az alapvető elektronikai alkatrészek – ellenállás, kondenzátor, tekercs, dióda, tranzisztor – működését jól ismerjük, szinte minden berendezést ezekből építettünk fel. Ebben az előadásban bemutatom a nanotechnológiai kutatások legújabb eredményeit, aminek köszönhetően vannak új érdekes tulajdonságokkal (“emlékezés”) rendelkező alap áramköri elemeink (memristor). Összefoglalom fizikai tulajdonságaikat valamint, hogy mire lehet őket használni.

 

Varga Máté biológus, a Critical Biomass rendszeres szerzője [blog, facebook]

 ELTE, Biológiai Intézet, Genetika Tanszék

Halak hátán: a zebradánió dorsoventralis tengelyét kialakító gének vizsgálata

A többsejtű állatok fejlődése egyetlen, többé-kevésbé gömbszimmetrikus petesejt megtermékenyítésével indul, ám végül bonyolult háromdimenziós szervezeteket hoz létre. A legtöbb fajban a testfelépítés három tengely mentén szerveződik és ezek megjelenésének mikéntje a fejlődésbiológia nagy kérdéseinek egyike. Kihasználva a zebradánió embriók átlátszóságát, valamint gyors fejlődését, arra keresünk választ, hogy milyen gének szabályozzák a hát-hasi (szaknyelven dorsoventralis) testtengely kialakítását. Munkánkban egy olyan mutánsra támaszkodunk, amelyben alapesetben háti oldal egyáltalán nem jön létre, de bizonyos kezelések hatására teljesen normális embriókat kaphatunk. A kezelések következtében aktiválódó géneket igyekszünk jellemezni és már ismert molekuláris jelátviteli hálózatokban elhelyezni.

 

Varga Balázs biológus

 Az endogén cannabinoid rendszer

Az emberiség évezredek óta használja a cannabis-t (marihuana) rekreációs és gyógyászati célokra, a hatásaiért felelős neurotranszmissziós rendszert azonban csak az elmúlt 20 évben kezdtük megismerni.

Míg évtizedeken át általánosan elfogadott volt, hogy cannabis egyszerűen a sejtmembránok fizikai szerkezetének megváltoztatásával fejti ki hatásait, a 90-es években megtalálták specifikus agyi receptorát, és kezdetét vette a cannabinoid rendszer fordulatokban gazdag megismerése. Kiderült, hogy egy genetikailag erősen konzervált rendszerről van szó, amelynek nem egy, hanem két endogén aktivátora van, ezek ráadásul zsírsavak, receptorai pedig nem anterográd, hanem retrográd jelet továbbítanak s nem csupán a viselkedés, de egyéb élettani folyamatok szabályozásában is szerepet játszik.

A cannabis mellékhatásainak ismeretében a gyógyszeripar azonnal rávetette magát az endogén cannabinoid rendszer vizsgálatára, hiszen gátlásával számtalan betegség gyógymódját vélte megtalálni, a skizofréniától a demencián át az addikcióig, míg végül meglátta benne az elhízás elleni csodafegyvert. Aztán jött a fordulat…

 

Sebestyén Endre bioinformatikus [twitter, biopunk.hu]

 Genomok, genomprogramok, biotechnológia 2010-ben

A DNS szekvenálás segítségével az élő szervezetek sejtmagjában és egyéb sejtszerveiben meghatározható az az örökletes genetikai információ, ami a működés alapvető programját adja. A módszerek kifejlesztése a 70-es évek végén kezdődött, 2001-ben pedig befejeződött az első humán genom megszekvenálása. Azóta olyan mértékű fejlődés ment végbe amit nehéz nyomon követni vagy a hatásait felmérni. Egymás után érkeznek az újabb és újabb adattömegek, október végén már 2700 humán genom állt rendelkezésre, az 1000 Genom, 1001 Genom vagy a 10.000 Genom projekt eredményeiről nem is beszélve. Kutatási trendek, perspektívák, személyre szabott genomika, biotech cégek, kihívások és a GATTACA világképe 10 percben.

2010. november 29.

Tudomány alulról

Marvin rövid beszámolója laikus szemmel a novemberi előadásokról.

A Budapest Science Meetup deklarált célja többek közt, hogy a félig vagy teljesen szakmai közönség mellett a laikus befogadó előtt is népszerűvé tegye a tudomány és technika legújabb vívmányait, sőt esetleg kedvet is csináljon hozzájuk. Mennyire sikerült ez a harmadik alkalommal? Az egy egész főből álló kísérleti csoport, vagyis az én reprezentatívnak távolról sem nevezhető mintám alapján nagy következtetéseket levonni nem lehet, kicsiket viszont igen.

Orgel Csilla fejtegetései a marsi és földi gleccserek hasonlóságairól, meg persze különbségeiről (a legfőbb mondjuk az, hogy a Marson ilyenek már nincsenek, egykori tevékenységükre lehet csak következtetni) megfelelő felütésnek bizonyultak, mivel nem éltek vissza a kívülállók könnyen lankadó érdeklődésével, ugyanakkor vélhetően szakértőknek is tudtak újdonsággal szolgálni. Galántai Zoltán a könnyebb végén fogta meg a dolgokat, jó értelemben vett könnyed átvezető műsorszáma a jövőben egyre bonyolódó szerelmi életünkről a szórakoztató ismeretterjesztés remek példája, főleg hogy egyszer sem engedett az olcsó poénok csáberejének, elkerülte a bulvárgagyit, és persze az is elsőre feltűnt, milyen rutinos előadóval állunk szemben.

Ezután következett a sűrűje, a tudomány és laza érdeklődő szempontjából egyaránt. Persze könnyebb a dolga annak, aki az emberformájú géppel szőtt románc jogi következményeiről hipotetizál, mint annak, akinek az esőerdők lombjában tenyésző, fán lakó növények magánéletét kell vonzóvá tenni a hallgatóság előtt. Az utolsó két előadó úgy döntött, inkább a komolyság javára téved. Vashegyi Ildikó közép-amerikai megfigyelései a fenti témáról sajnos többnyire megmaradtak belső poénnak, legalábbis e sorok szerzőjének korlátolt nézőpontjából, míg Dóczi Róberttől legalább annyi kiderült, hogy a növények reakciói a külvilág stresszhatásaira ugyanannak a génkészletnek a különféle megnyilvánulásai - elnézést a pontatlan, netán hibás fogalmazásért, messziről nagyjából ennyi esett le. Az összhatás, mármint az egész estéé tehát inkább végletes, mint közérthető/középutas. A további sikeres működéshez, azt hiszem, a két végpontot kellene közelíteni, így az alulművelt nézőnek se kéne néha az értelmesen maga elé bámulás végső eszközéhez nyúlni, és a szakmai köröknek is jutna érdemi anyag.