biológia

Laurel vs. Yanny - amikor már a fülünknek sem hihetünk

Hogy lehet, hogy pontosan ugyanazt a hangot másképp hallja a szomszédom és én? Nem is olyan egyszerű a válasz.

Nagy, közös családfá(n)k rejtelmei

Több milliónyi lelkes családfaépítő adatbázisából, megfelelő elemzéssel, megannyi érdekes adat nyerhető az élethossz genetikájáról, vagy épp ük- és szépszüleink házasulási szokásairól.

Gyógyíthatatlannak gondolt betegségekre hozhat megoldást a génterápiák új generációja

Korai fiaskókból tanulva hozták létre a génterápia új, hatékony eszközeit. Kombinálva a genomszerkesztéssel, alapjaiban változtathatják meg számos genetikai gyökerű betegség kezelését.

A fehérbőrűség genetikai gyökerei Európán kívül vannak

A fehérbőrűségért felelős legfontosabb génvariánsok nem a kontinensünkön jöttek létre és erre a legerősebb bizonyítékot afrikai népcsoportok bőrszínének tanulmányozása adta.

Az élet ritmusai - fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj 2017

Az élő szervezet belső órájának megismerése egy teljesen új tudományterület, a kronobiológia kezdetét jelentette. Nem véletlen, hogy idén Nobel-díjjal jutalmazták a cirkadián ritmus molekuláris alapjainak felfedezőit.

Így látunk bele a biomolekulák lelkébe

A 2017. évi kémiai Nobel-díjat Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson kapták a krio-elektronmikroszkópia kifejlesztése során elért eredményeikért. De mi is ez és mire jó?

Elkezdődött a rákellenes génterápiák kora

A Novartis Kymriah nevű új terápiája a rákellenes küzdelem egy új korszakát nyithatja meg.

Így fertőzhetné meg a DNS a számítógéped

A DNS sokféle adatot tárolhat, adott esetben olyant is, amelynek puszta beolvasása felér egy vírustámadással.

Még mindig távol a dizájnerbébik kora

Egy amerikai kutatócsport több mint száz emberi embrióban próbálta ki a CRISPR nevű genomszerkesztési rendszert. A dolog, működött, de...

Álmodnak-e az organoidok lombikbárányokkal?

Az egyszerű emberi sejttenyészetekből bonyolult 3D-s szövetstruktúrákat létrehozó technlógia forradalmasíthatja az orvostudományt. De mi a morális státusza egy lombikban létrehozott "mini agynak"?

A DNS a jövő adathordozója?

A DNS bizonyíthatóan minimum félmillió éven keresztül képes komplex információt tárolni. Nem véletlen, hogy sokan egyre inkább a jövő megbízható adathordozóját látják benne. Egy kilónyi DNS-ben eltárolható az emberiség teljes adatszükséglete.

Miért emészted magad? - Orvosi Nobel díj 2016

A 2016-os orvosi Nobel díjat a "sejtes önemésztés", az autofágia folyamatának feltárásáért ítélték oda.

Lehet, hogy a jövő útjait világító fák fogják szegélyezni, de nem a közeljövőét

A csináld magad biológia lelkes önkéntesei gyakran alulbecsülik, mennyire nehéz egy biológiai rendszert "programozni".

Kérdéses, hogy mai kutatási módszereinkkel megérthetjük-e az agy működését

Ha csak az aktuális kísérleti paradigmákat használjuk, úgy tűnik egy microchip működését sem lennénk képesek visszafejteni és megérteni.

Mutass egy genomot, megmutatom ki az

Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy DNS-szekvencia alapján teljesen rekonstruáljuk egy ember kinézetét.

Mekkora az élethez szükséges minimális genom?

Mit mondhat egy mesterségesen létrehozott bakteriális sejt az élethez szükséges minimális genetikai információról?

A tudomány, mint női princípium - Ullmann Ágnes

Nőnap alkalmából a héten öt különleges nőről írtunk posztokat, akik tudományterületük meghatározó egyéniségei lettek. Az utolsó sztori magyar vonatkozású, Ullmann Ágnesről szól, aki a háború tépte Erdélyből, az '56-os forradalmon keresztül jutott el a világ egyik legfontosabb kutatócsoportjába, a Pasteur Intézetben.

A tudomány volt a princípiuma: Mary Anning

Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A negyedik egy angol lányról, aki korának talán legfontosabb fosszíliagyűjtője lett, de munkáját igazán csak halála után ismerte el a világ.

A tudomány volt a princípiuma: Hilde Mangold

Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A harmadik egy német doktoranduszról szól, akinek doktori tézise a fejlődésbiológia egyik sarokköve lett és nem mellesleg témavezetőjének Nobel-díjat eredményezett.

A tudomány volt a princípiuma: Miriam Michael Stimson nővér

Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A második egy dominikánus apácáról szól, Miriam Michael Stimson nővérről, akinek munkája esszenciális volt, hogy megértsük a DNS szerkezetét.

Génmódosítás-e a génszerkesztés?

Az új genomszerkesztési technikák nem csak az orvoslásban, de a mezőgazdaságban is forradalmat hozhatnak. Elterjedésüket azonban nagyban befolyásolni fogja, hogy GMO-ként, vagy nem GMO-ként tekintünk rájuk.

Génmódosított szúnyogokkal a zika vírus ellen

A zika-vírus egyetlen, jelenlegi potenciális ellenszere egy transzgénikus, laboratóriumban tenyésztett szúnyogsereg.

Mit szúrtak el a Biotrial gyógyszerkísérletében?

Hat embert súlyos agykárosodással kellett kórházba szállítani, egy már meghalt. Meg lehetett volna előzni a tragédiát?

Újgenerációs génterápia lehet az izomsorvadásos gyerekek reménye

A Duchenne-féle izomsorvadásnak eddig nem volt igazi ellenszere. Egy új, génterápiás eljárás most megújult reményt adhat a betegek családjainak.

Tényleg tízszer annyi baktériumunk van, mint saját sejtünk?

Régen legalábbis azt gondoltuk. Ma már ez nem tűnik valószínűnek.

Tíz éves az optogenetika - de ismerjük-e a korlátait?

Egy évtizede vagyunk képesek fénnyel manipulálni az idegsejtek működését. Ölveczky Bence felismerése azonban számos eddigi „optogenetikai” kísérlet értelmezését megkérdőjelezheti.

Nem csak egyedek, de egész fajok genomját átírhatjuk

De megéri-e géntechnológiával kiirtani például a maláriát terjesztő szúnyogot? Milyen hatása lesz ennek a természetre? Működhet-e az ember által tervezett élővilág?

Hungaropannon dínók, szevasztok!

Nem Jurrasic World, hanem annál is izgalmasabb: megjelent az első "magyar" dinoszaurusz leleteket bemutató könyv.

Mennyire írjuk át az emberi genomot?

„Az elképzelhetetlen elképzelhető lett.” Az emberi génállomány is szerkeszthető. De meddig mehetünk el? Ez lett az év legfontosabb kérdése, a múlt héten Washingtonban vitatkoztak róla.

Miért ritkán rákos az elefánt (és a csupasz turkáló)?

Bizonyos állatok esetében feltünően ritka a tumoros betegségek gyakorisága. Ha megértjük, miért van ez, akár saját rákjainkat is hatékonyabban kezelhetjük.

DNS-hibajavítás és Nobel díj

A 2015-ös kémiai Nobel díj három olyan kutatónak járt, akik azt kutatják, miként javítják ki a sejtek a hibás DNS-t.

Paraziták nemezisei

A 2015-ös orvosi Nobel díj olyan felfedezésekért járt, amelyeknek köszönhetően hatékonyabban tudjuk felvenni a harcot szörnyű betegségeket okozó paraziták ellen.

Növények vs. robbanószerek

Egy újonnan fellelt mutációnak köszönhetően közelebb kerültünk olyan növények előállításához, amelyekkel megszabadulhatunk az egykori harcterek talajában felgyülemlett toxikus TNT-től.

Egy gondolkodó állattal kevesebb - RIP Oliver Sacks

"A neurológia Shakespeare-je volt", fogalmazott napjaink egyik legjelentősebb agykutatója, Eric Kandel és ezzel tényleg nehéz lenne vitatkozni.

Köztünk él a gyermekbénulás vírusa

A napokban derült ki, hogy egy brit férfi három évtizede terjeszti öntudatlanul a gyermekbénulás vírusának egy legyengített formáját. Ez most még nem baj, de a hasonló esetek később okozhatnak fejfájást.

Brewing Bad - Reloaded

Ami három hónapja még csak valószínűsíthető volt, mára valósággá vált: itt vannak a morfin termelő élesztősejtek.

Tökéletesen hatékony oltás az ebola ellen?

Egy máshol már bevált oltási stratégia és egy sikeres oltás tökéletes védettségett okozott Guinea-ben.

A barnulás nem véd meg a bőrráktól, de a napkrém igen

Az újabb kutatások szerint a Nap UV sugarai sokkal jobban roncsolják a bőrsejtek DNS-ét, mint eddig gondolták. A jó hír az, hogy a napkrémek tényleg működnek.

Mennyi realitása van a tervezett testátültetésnek?

Sergio Canavero nagy terve, hogy 2017-ben megvalósítja a világ első teljes testátültetését. De vajon mennyire reális ez az egész és milyen groteszk "előkísérleteket" ismer a tudomány? Csak erős idegzetűeknek.

Brewing Bad: lassan ránk virrad a házi herointermelés kora

Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy egyszerűen élesztőt használva elvileg lehetséges cukorból morfint előállítani - onnan pedig már csak egy lépés a heroin. A folyamat nem bonyolultabb, mint az otthoni sörfőzés.

Így lehetne mamutot* csinálni

*Ami valójában inkább egy sarkvidéki elefánt lenne. Ha a mamutok feltámasztása el is marad, egy új kutatás miatt még többet tudunk róluk.

Már jönnek is a genetikailag módosított emberek?

Kínai kutatók tényleg bepróbálkoztak, bár egyelőre kevés sikerrel.

Magyar kutatónő vizsgálja a világ legcukibb macskájának különös betegségét

Symmons Orsolya két biológustársával crowdfunding projekt keretében megszekvenálná LilBub genomját, hogy megtudjuk, mi okozza a tüneteit.

A "Tilcsákbea állatkísérleteket" mozgalom rémisztő ostobasága

Az állatkísérletek teljes betiltását követelő mozgalom a legékesebb példája annak, hogy a pokolba vezető út is jószándékkal (és ostobasággal) van kikövezve.

Genetikailag Módosított Emberek

A legújabb genomszerkesztési technológiák számos genetikai betegség gyógyításának ígéretét hordozzák. De sokan aggódnak, hogy pontos kockázataiknak ismerete mellett még túl korai lehet emberi alkalmazásuk.

Új kutatás igazolja a GMO Bt rizs biztonságosságát

Egy kínai kutatócsoport 90 napig etette GMO rizzsel a patkányokat. Nem találtak lényeges különbséget a kontroll egyedekhez képest.

Szabadságjog-e az oltásmegtagadás?

Meglepő módon másképp látják ma a jogvédők ezt a kérdést az Egyesült Államokban és Magyarországon.

Friss vérrel az öregedés ellen?

Lehet, hogy van valami tudományos alapja is annak, ami sokáig csak horrorisztikus történelmi mítoszok témájának tűnt.

Most ismerted fel magad először a tükörben. Mit nézel meg először?

Egy rézuszmajom számára egyszerű a válasz: a feneked és az ivarszerved.

A rákkockázat jelentős része puszta véletlen

Úgy tűnik, hogy a számos ráktípus esetében, egyszerűen a pech az elsődleges ok, a vakvéletlen, ami miatt egy osztódó őssejt egy veszélyes mutációt szed össze.