A mosolya az anyjáé
Carl Zimmer mesterműve gyönyörűen mutatja be, hogy a 21. században az öröklődés mennyivel többet jelent már mint gének generációk közti átadódását.
Carl Zimmer mesterműve gyönyörűen mutatja be, hogy a 21. században az öröklődés mennyivel többet jelent már mint gének generációk közti átadódását.
Hogy lehet, hogy pontosan ugyanazt a hangot másképp hallja a szomszédom és én? Nem is olyan egyszerű a válasz.
Több milliónyi lelkes családfaépítő adatbázisából, megfelelő elemzéssel, megannyi érdekes adat nyerhető az élethossz genetikájáról, vagy épp ük- és szépszüleink házasulási szokásairól.
Korai fiaskókból tanulva hozták létre a génterápia új, hatékony eszközeit. Kombinálva a genomszerkesztéssel, alapjaiban változtathatják meg számos genetikai gyökerű betegség kezelését.
A fehérbőrűségért felelős legfontosabb génvariánsok nem a kontinensünkön jöttek létre és erre a legerősebb bizonyítékot afrikai népcsoportok bőrszínének tanulmányozása adta.
Az élő szervezet belső órájának megismerése egy teljesen új tudományterület, a kronobiológia kezdetét jelentette. Nem véletlen, hogy idén Nobel-díjjal jutalmazták a cirkadián ritmus molekuláris alapjainak felfedezőit.
A 2017. évi kémiai Nobel-díjat Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson kapták a krio-elektronmikroszkópia kifejlesztése során elért eredményeikért. De mi is ez és mire jó?
A Novartis Kymriah nevű új terápiája a rákellenes küzdelem egy új korszakát nyithatja meg.
A DNS sokféle adatot tárolhat, adott esetben olyant is, amelynek puszta beolvasása felér egy vírustámadással.
Egy amerikai kutatócsport több mint száz emberi embrióban próbálta ki a CRISPR nevű genomszerkesztési rendszert. A dolog, működött, de...
Az egyszerű emberi sejttenyészetekből bonyolult 3D-s szövetstruktúrákat létrehozó technlógia forradalmasíthatja az orvostudományt. De mi a morális státusza egy lombikban létrehozott "mini agynak"?
A DNS bizonyíthatóan minimum félmillió éven keresztül képes komplex információt tárolni. Nem véletlen, hogy sokan egyre inkább a jövő megbízható adathordozóját látják benne. Egy kilónyi DNS-ben eltárolható az emberiség teljes adatszükséglete.
A 2016-os orvosi Nobel díjat a "sejtes önemésztés", az autofágia folyamatának feltárásáért ítélték oda.
A csináld magad biológia lelkes önkéntesei gyakran alulbecsülik, mennyire nehéz egy biológiai rendszert "programozni".
Ha csak az aktuális kísérleti paradigmákat használjuk, úgy tűnik egy microchip működését sem lennénk képesek visszafejteni és megérteni.
Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy DNS-szekvencia alapján teljesen rekonstruáljuk egy ember kinézetét.
Mit mondhat egy mesterségesen létrehozott bakteriális sejt az élethez szükséges minimális genetikai információról?
Nőnap alkalmából a héten öt különleges nőről írtunk posztokat, akik tudományterületük meghatározó egyéniségei lettek. Az utolsó sztori magyar vonatkozású, Ullmann Ágnesről szól, aki a háború tépte Erdélyből, az '56-os forradalmon keresztül jutott el a világ egyik legfontosabb kutatócsoportjába, a Pasteur Intézetben.
Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A negyedik egy angol lányról, aki korának talán legfontosabb fosszíliagyűjtője lett, de munkáját igazán csak halála után ismerte el a világ.
Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A harmadik egy német doktoranduszról szól, akinek doktori tézise a fejlődésbiológia egyik sarokköve lett és nem mellesleg témavezetőjének Nobel-díjat eredményezett.
Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A második egy dominikánus apácáról szól, Miriam Michael Stimson nővérről, akinek munkája esszenciális volt, hogy megértsük a DNS szerkezetét.
Az új genomszerkesztési technikák nem csak az orvoslásban, de a mezőgazdaságban is forradalmat hozhatnak. Elterjedésüket azonban nagyban befolyásolni fogja, hogy GMO-ként, vagy nem GMO-ként tekintünk rájuk.
A zika-vírus egyetlen, jelenlegi potenciális ellenszere egy transzgénikus, laboratóriumban tenyésztett szúnyogsereg.
Hat embert súlyos agykárosodással kellett kórházba szállítani, egy már meghalt. Meg lehetett volna előzni a tragédiát?
A Duchenne-féle izomsorvadásnak eddig nem volt igazi ellenszere. Egy új, génterápiás eljárás most megújult reményt adhat a betegek családjainak.
Régen legalábbis azt gondoltuk. Ma már ez nem tűnik valószínűnek.
Egy évtizede vagyunk képesek fénnyel manipulálni az idegsejtek működését. Ölveczky Bence felismerése azonban számos eddigi „optogenetikai” kísérlet értelmezését megkérdőjelezheti.
De megéri-e géntechnológiával kiirtani például a maláriát terjesztő szúnyogot? Milyen hatása lesz ennek a természetre? Működhet-e az ember által tervezett élővilág?
Nem Jurrasic World, hanem annál is izgalmasabb: megjelent az első "magyar" dinoszaurusz leleteket bemutató könyv.
„Az elképzelhetetlen elképzelhető lett.” Az emberi génállomány is szerkeszthető. De meddig mehetünk el? Ez lett az év legfontosabb kérdése, a múlt héten Washingtonban vitatkoztak róla.
Bizonyos állatok esetében feltünően ritka a tumoros betegségek gyakorisága. Ha megértjük, miért van ez, akár saját rákjainkat is hatékonyabban kezelhetjük.
A 2015-ös kémiai Nobel díj három olyan kutatónak járt, akik azt kutatják, miként javítják ki a sejtek a hibás DNS-t.
A 2015-ös orvosi Nobel díj olyan felfedezésekért járt, amelyeknek köszönhetően hatékonyabban tudjuk felvenni a harcot szörnyű betegségeket okozó paraziták ellen.
Egy újonnan fellelt mutációnak köszönhetően közelebb kerültünk olyan növények előállításához, amelyekkel megszabadulhatunk az egykori harcterek talajában felgyülemlett toxikus TNT-től.
"A neurológia Shakespeare-je volt", fogalmazott napjaink egyik legjelentősebb agykutatója, Eric Kandel és ezzel tényleg nehéz lenne vitatkozni.
A napokban derült ki, hogy egy brit férfi három évtizede terjeszti öntudatlanul a gyermekbénulás vírusának egy legyengített formáját. Ez most még nem baj, de a hasonló esetek később okozhatnak fejfájást.
Ami három hónapja még csak valószínűsíthető volt, mára valósággá vált: itt vannak a morfin termelő élesztősejtek.
Egy máshol már bevált oltási stratégia és egy sikeres oltás tökéletes védettségett okozott Guinea-ben.
Az újabb kutatások szerint a Nap UV sugarai sokkal jobban roncsolják a bőrsejtek DNS-ét, mint eddig gondolták. A jó hír az, hogy a napkrémek tényleg működnek.
Sergio Canavero nagy terve, hogy 2017-ben megvalósítja a világ első teljes testátültetését. De vajon mennyire reális ez az egész és milyen groteszk "előkísérleteket" ismer a tudomány? Csak erős idegzetűeknek.
Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy egyszerűen élesztőt használva elvileg lehetséges cukorból morfint előállítani - onnan pedig már csak egy lépés a heroin. A folyamat nem bonyolultabb, mint az otthoni sörfőzés.
*Ami valójában inkább egy sarkvidéki elefánt lenne. Ha a mamutok feltámasztása el is marad, egy új kutatás miatt még többet tudunk róluk.
Kínai kutatók tényleg bepróbálkoztak, bár egyelőre kevés sikerrel.
Symmons Orsolya két biológustársával crowdfunding projekt keretében megszekvenálná LilBub genomját, hogy megtudjuk, mi okozza a tüneteit.
Az állatkísérletek teljes betiltását követelő mozgalom a legékesebb példája annak, hogy a pokolba vezető út is jószándékkal (és ostobasággal) van kikövezve.
A legújabb genomszerkesztési technológiák számos genetikai betegség gyógyításának ígéretét hordozzák. De sokan aggódnak, hogy pontos kockázataiknak ismerete mellett még túl korai lehet emberi alkalmazásuk.
Egy kínai kutatócsoport 90 napig etette GMO rizzsel a patkányokat. Nem találtak lényeges különbséget a kontroll egyedekhez képest.
Meglepő módon másképp látják ma a jogvédők ezt a kérdést az Egyesült Államokban és Magyarországon.
Lehet, hogy van valami tudományos alapja is annak, ami sokáig csak horrorisztikus történelmi mítoszok témájának tűnt.
Egy rézuszmajom számára egyszerű a válasz: a feneked és az ivarszerved.