Egyéb

Szülők nélkül

A kilencvenes évek romániai árvaházaiban elképesztő állapotok uralkodtak. Az innen kikerülő gyerekek szellemi fejlődését tanulmányozó Bucharest Early Intervention Project révén ma már tudjuk, hogy az ilyen intézményeknél bármi jobb.

A közép-európai tudomány negyed évszázada

Huszonöt év alatt a posztkommunista térség országai eléggé különböző utakat jártak be a tudomány szempontjából. A Nature, Magyarországot külön kiemelve, azt vizsgálja, ki, hogyan teljesített.

Az ignoranciát választották

Számos EU-s tagország döntéshozói, az EU vezetőivel egyetemben, teljesen elvesztették a kapcsolatot a tudományos kutatás valóságával. Egyetértesz? Írd alá!

Honnan tudjuk, hogy hol vagyunk?

Az idei Nobel díj igazi agykutatói Nobel díj lett, amit azok kaptak, akik leírták, hogyan érzékeli az emlős agy helyzetét a térben.

Mi lenne ha ... Randall Munroe Magyarországra jönne?

Ha xkcd-rajongó vagy, akkor biztos nem hagy hidegen, hogy hamarosan megjelenik Randall Munroe könyve, a "Mi lenne ha?" magyarul is. És ha sikeres lesz, még arra is van esély, hogy Munroe a Könyvfesztiválra ide látogasson.

Állásbörze a Kutatók Éjszakáján

Az ismeretterjesztő előadások mellett, a Kutatók Éjszakáján, a tudományos pályára aspiráló fiatal kutatóknak érdekes lehet a Dürer rendezvényházban tartandó állásbörze.

Budapest Science Meetup - Április

Nagy jelentőségű és aktuális témák az április 10-ei Budapest Science Meetup-on: gravitációs hullámok detektálása a BICEP2 teleszkóppal, iGem szintetikus biológiai versenyen elért eredmények és drónok alkalmazása etológiai kutatásokban.

Kozmikus dallam a múltból - Hogyan fedezte fel a BICEP2 gravitációs hullámok nyomát?

Raffai Péter - ELTE TTK Fizikai Intézet

Március 17-én a BICEP2 távcsővel dolgozó kutatók tudománytörténeti jelentőségű bejelentést tettek: a csillagászati felvételükön megtalálták az Ősrobbanás utáni pillanatok gravitációs hullámainak nyomát. A gravitációs hullámok a téridő tovaterjedő fodrozódásai, amelyet mozgó tömegek és nagyenergiájú folyamatok bocsátanak ki. A bravúros felfedezés — amennyiben megerősítést nyer - egyszerre jelent igazolást a világegyetem fénynél gyorsabb tágulására az Ősrobbanás utáni pillanatokban, megerősíti a gravitációs hullámok létezését, és kapcsolatot teremt a világegyetem legkisebb és legnagyobb méreteit uraló - megértésükben máig nehezen összeegyeztethető - szabályai között. Az eredmény újabb lépés az űrkutatás egy új ága, a gravitációshullám-csillagászat megszületése felé, amelyben a készülő észlelőberendezéseinkkel várhatóan néhány éven belül közvetlenül figyeljük majd meg űrbéli források gravitációs hullámait. Előadásomban a bejelentett felfedezés mibenlétét, tudományos hátterét és jelentőségét fogom bemutatni.

Mit építsünk az élet anyagából?

Kopniczky Margarita - Centre for Synthetic Biology and Innovation, Imperial College London

A biológiai folyamatok technológiai felhasználása egyidős az emberiséggel. Ma az élet “programozási nyelve” kezd elénk tárulni DNS kód formájában, és megértésével lehetőség adódik arra is, hogy magunk tervezzünk és építsünk sejteket.  A Szintetikus Biológia célja komplex génrendszerek racionális tervezése, mérnöki megközelítéssel. A klasszikus géntechnológiából kinőtt új tudománytetület potenciálját és lendületességet jól illusztráló iGEM versenyen egyetemista csapatok teszik fel évről évre a kérdést: Mit építsünk az élet anyagából? Az Imperial College Plasticity projektjenek eredményeiről tartok beszámolót.

Drón vs. galamb - csoportos mozgás a köbön

Vásárhelyi Gábor - ELTE TTK Biológiai Fizika Tsz

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén egy fél évtizede fut a csoportos mozgással foglalkozó ERC Advanced Pályázat (COLLMOT), melynek keretében állatok és robotok csoportos viselkedését vizsgáljuk a legmodernebb érzékelő technológiák, statisztikus fizika, szuper-számítógépek és etológusok segítségével. Előadásomban a csoportosan repülő drónjainkról és a hozzájuk vezető etológiai kutatásokról szeretnék beszélni. Szó lesz a csoportos mozgás minden olyan tulajdonságáról, melyet felhasználhatunk csapatban repülő robotok tervezéséhez, és szó lesz mindarról, amit az állatokról tanultunk a repülő robotok építése kapcsán.

BpSM Március - Majubu Norbert: Csak egy modell (videó)

Mi egy modell és a valóság kapcsolata? Miért pont a neurotudományok területén hódít ennyire a modellezés? Hogyan néz ki egy idegsejt-modell és mit tanulhatunk belőle? Milyen más módokon fonódik össze az informatika és a neurobiológia? "Eszes" kérdések, amelyekre megpróbálok majd válaszolni.

BpSM Március - Molnár János: A mangalica genom jellemzése bioinformatikai módszerekkel (videó)

A mangalica Magyarországon őshonos mezőgazdasági sertésfajta. Kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, a 19. század közepére tehető. Feltehetően az akkoriban gyakori Kárpát-medencei fajták, a bakonyi, szalontai, alföldi és a Szerémségből származó sumadia fajta keresztezéséből jött létre. Három színváltozata létezik, a szőke, a fecskehasú és a vörös, amelyeket az őshonos állatok védelméről szóló jogszabály külön fajtaként ismer el. A mangalicából készült termékeket prémium kategóriájuk és magas áruk miatt előszeretettel hamisítják, ezért különösen veszélyeztetettek. Ezt a rossz piaci magatartást megelőzendő, a MANGFOOD kutatási konzorcium azért jött létre, hogy molekuláris genetikai markereket fejlesszen a mangalicából készült termékek eredetvédelme céljából. Emellett célul tűztük ki azt is, hogy minél szélesebb módon jellemezzük a mangalica teljes genetikai állományát. Ennek érdekében elindítottuk Magyarország első haszonállat genom programját, melynek kapcsán nagy áteresztőképességű, új generációs szekvenáló rendszerek által generált adatok bioinformatikai feldolgozása volt szükséges. A kapott adatokat nemzetközi adatbázisban található sertés szekvencia adatokkal hasonlítottuk össze, és mangalicára jellemző genetikai markereket azonosítottunk. A különböző markerjelölteket saját, ezernél is több mintát tartalmazó biobankunkon és élelmiszermintákon teszteltük. Kutatásunk során sikerült olyan markert találni amelynek segítségével megbízhatóan el lehet különíteni a mangalicából készült termékeket a hamisítványoktól.

Budapest Science Meetup - Március

A mangalica genom jellemzése bioinformatikai módszerekkel

Molnár János - Biomi Kft., Gödöllő 

A mangalica Magyarországon őshonos mezőgazdasági sertésfajta. Kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, a 19. század közepére tehető. Feltehetően az akkoriban gyakori Kárpát-medencei fajták, a bakonyi, szalontai, alföldi és a Szerémségből származó sumadia fajta keresztezéséből jött létre. Három színváltozata létezik, a szőke, a fecskehasú és a vörös, amelyeket az őshonos állatok védelméről szóló jogszabály külön fajtaként ismer el. A mangalicából készült termékeket prémium kategóriájuk és magas áruk miatt előszeretettel hamisítják, ezért különösen veszélyeztetettek. Ezt a rossz piaci magatartást megelőzendő, a MANGFOOD kutatási konzorcium azért jött létre, hogy molekuláris genetikai markereket fejlesszen a mangalicából készült termékek eredetvédelme céljából. Emellett célul tűztük ki azt is, hogy minél szélesebb módon jellemezzük a mangalica teljes genetikai állományát. Ennek érdekében elindítottuk Magyarország első haszonállat genom programját, melynek kapcsán nagy áteresztőképességű, új generációs szekvenáló rendszerek által generált adatok bioinformatikai feldolgozása volt szükséges. A kapott adatokat nemzetközi adatbázisban található sertés szekvencia adatokkal hasonlítottuk össze, és mangalicára jellemző genetikai markereket azonosítottunk. A különböző markerjelölteket saját, ezernél is több mintát tartalmazó biobankunkon és élelmiszermintákon teszteltük. Kutatásunk során sikerült olyan markert találni amelynek segítségével megbízhatóan el lehet különíteni a mangalicából készült termékeket a hamisítványoktól.

Csak egy modell

Majubu Norbert - PPKE, Információs Technológiai és Bionikai Kar

Mi egy modell és a valóság kapcsolata? Miért pont a neurotudományok területén hódít ennyire a modellezés? Hogyan néz ki egy idegsejt-modell és mit tanulhatunk belőle? Milyen más módokon fonódik össze az informatika és a neurobiológia? "Eszes" kérdések, amelyekre megpróbálok majd válaszolni.

BpSM Február - Yamaji Bogdán: A jövő atomreaktora(i) (videó)

Magyarországon ma négy atomerőművi blokk termel villamos energiát, egy kutatóreaktor működik Csillebércen, és a BME NTI üzemelteti az Oktatóreaktort. A világon jelenleg hetvenegy atomerőművi blokk épül, a nemzetközi kutatási programokban pedig hat alapkoncepciót jelöltek ki, mint jövőben kifejlesztendő reaktortípusokat. Az előadásban első sorban a BME NTI-ben zajló negyedik generációs típusokkal kapcsolatos kutatások közül a sóolvadékos reaktor(ok)ról lesz szó, de a végén lenne egy nagyon rövid kitekintés a világon épülő korszerű harmadik generációs atomerőmű típusokra (pl. EPR, AP1000, VVER-1200) is.

BpSM Február - Varjú Zoltán: Miért vagy olyan negatív? - tartalomelemzés és kognitív torzulás a nyelvben (videó)

Miért nem kérdez pozitívan a média? Miért nem hír, hogy kinyílott a pitypang? Tényleg negatív és szomorkodó a magyar? Miért érnek el extra hozamot a negatív szentimentre alapozott hírelemzéses kereskedési stratégiák? Az internetes tartalomelemzés segítségével példákon keresztül igyekszünk megválaszolni a fenti kérdéseket és bemutatni hogy ezek jelentős részét a nyelv működésében rejlő szisztematikus "hiba", ún. kognitív torzulás okozza.

Budapest Science Meetup - Február

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az év első meetup-ján, Február 13-án, 19 órától a FabLab Budapest-ben:

Miért vagy olyan negatív? - tartalomelemzés és kognitív torzulás a nyelvben

Varjú Zoltán - Precognox Kft.

Miért nem kérdez pozitívan a média? Miért nem hír, hogy kinyílott a pitypang? Tényleg negatív és szomorkodó a magyar? Miért érnek el extra hozamot a negatív szentimentre alapozott hírelemzéses kereskedési stratégiák? Az internetes tartalomelemzés segítségével példákon keresztül igyekszünk megválaszolni a fenti kérdéseket és bemutatni hogy ezek jelentős részét a nyelv működésében rejlő szisztematikus "hiba", ún. kognitív torzulás okozza.

A jövő atomreaktora(i)

Yamaji Bogdán - BME Nukleáris Technikai Intézet

Magyarországon ma négy atomerőművi blokk termel villamos energiát, egy kutatóreaktor működik Csillebércen, és a BME NTI üzemelteti az Oktatóreaktort. A világon jelenleg hetvenegy atomerőművi blokk épül, a nemzetközi kutatási programokban pedig hat alapkoncepciót jelöltek ki, mint jövőben kifejlesztendő reaktortípusokat. Az előadásban első sorban a BME NTI-ben zajló negyedik generációs típusokkal kapcsolatos kutatások közül a sóolvadékos reaktor(ok)ról lesz szó, de a végén lenne egy nagyon rövid kitekintés a világon épülő korszerű harmadik generációs atomerőmű típusokra (pl. EPR, AP1000, VVER-1200) is.

Új perspektívák a magyar őstörténet régészeti kutatásában

Türk Attila - PPKE BTK Régészeti Tanszék

A magyarság elődeinek története, vagy közkeletűbb megnevezéssel a „magyar őstörténet”, illetve honfoglalással kapcsolatos elképzelések a magyar identitás szerves részét alkotják. A téma történeti-régészeti kutatása, illetve az újabb eredmények folyamatos közlése ezért a hazai tudományosság alapvető feladata.

A magyarok elődeinek története az írásos adatokat tekintve meglehetősen forrásszegény terület, ezért a régészet ― mint napjainkban immár rohamosan gyarapodó adatbázisú tudományág ― kiemelkedő jelentőséggel bír.

A mai kutatás számára a legfőbb nehézséget az Uráltól a Kárpátokig terjedő hatalmas régió teljes kora középkori leletanyagának folyamatos áttekintése, szűrése és értelmezése jelenti. A nyelvészeti kutatások, természetföldrajzi rekonstrukció, régészeti emlékanyag és a területen élő különböző népcsoportok néprajzi vizsgálata alapján ugyanis az eddigi kutatás Nyugat-Szibéria területére helyezte a magyarság kialakulásának színterét, amit „őshazának” nevezünk. A Kárpát-medence elfoglalását megelőzően, az ide vezető vándorlás során pedig több területen is éltek hosszabb-rövidebb ideig, különböző népcsoportokkal kapcsolatba kerülve. Ezek közül három szállásterülettel foglalkozott a kutatás: Magna Hungariával, Levédiával és Etelközzel, amelyek az egykori Szovjetunió területére estek. A Szovjetunió felbomlásával és a tudományos kapcsolatok szinte teljes elenyészésével az 1990‒2005 közötti időszakban a magyar őstörténet kelet-európai régészeti kutatása magyar részről (is) rendkívül marginális területté vált.A kutatások az utóbbi években azonban ismét megindultak, mely számos szerencsés leletnek köszönhető. Harminc év kihagyást követően 2013 nyarán ismét volt orosz-magyar régészeti expedíció, mely a Dél-Urál térségében dolgozott. Az új leleteket a hagyományos szemléletű (a leletek formai jellegzetességeinek azonosságára és különbségeire építő) régészeti módszerek mellett modern természettudományos vizsgálatokkal is „vallatjuk”, melyek közül elsősorban a radiokarbon-keltezés illetve archaeogenetikai vizsgálatok reményeink szerint minőségi ugrást és információtöbbletet fognak eredményezni a közeljövőben. Az előadás ezeket a perspektívákat vázolja fel.

BpSM December - Markó Ferenc: Biometrikus azonosítás Afrikában (prezentáció)

A biometrikus azonosítás tudományos vitája egyfelől a technológiai innovációról, másfelől a személyes adatok védelméhez való jogról szól. Bár a biometrikus azonosítás jóval szélesebb körben alkalmazott a harmadik világban, a kutatásokban hivatkozott példák és esettanulmányok szinte kivétel nélkül fejlett világbeli országokból érkeznek. Az előadás - egy tíz hónapos, dél-szudáni, antropológiai terepmunka anyagára építve - igyekszik több oldalról bemutatni a jelenséget.

BpSM December - Molnár László: A végtelenbe, és tovább! - Voyager-1 módra (videó)

Az utóbbi években szinte menetrendszerűen felbukkant a hír, hogy a Voyager-1 végre elhagyta a Naprendszert, és csillagközi űrszondává vált. Az ördög a részletekben rejlik: a Voyager-1, Schrödinger űrszondájaként, még a Naprendszerben jár, de a jelek szerint már a csillagközi anyagon vitorlázik.

BpSM December - Borsos Máté: Mitől gyengélkednek a kromoszómák az öregedő petesejtben? (videó)

A nap mint nap termelődő spermiumokkal ellentétben a petesejtek csak egyszer, még embrionális korban keletkeznek, születés után velünk idősödnek. Milyen hatása van ennek az öregedésnek a sejt kromoszómáira? Mi a molekuláris magyarázat arra, hogy idősebb kismamák idősebb petesejtjeiből nagyobb arányban születnek problémás utódok (pl. Down-kór)? És egyáltalán, tudunk tenni valamit ez ellen?

Budapest Science Meetup - December

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket 2013 utolsó meetup-ján:

Mitől gyengélkednek a kromoszómák az öregedő petesejtben?

Borsos Máté - MTA TTK Enzimológiai Intézet Biokémiai Tanszék

A nap mint nap termelődő spermiumokkal ellentétben a petesejtek csak egyszer, még embrionális korban keletkeznek, születés után velünk idősödnek. Milyen hatása van ennek az öregedésnek a sejt  kromoszómáira? Mi a molekuláris magyarázat arra, hogy idősebb kismamák idősebb petesejtjeiből  nagyobb arányban születnek problémás utódok (pl. Down-kór)? És egyáltalán, tudunk tenni valamit ez ellen?

A végtelenbe, és tovább! - Voyager-1 módra

Molnár László - MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Az utóbbi években szinte menetrendszerűen felbukkant a hír, hogy a Voyager-1 végre elhagyta a Naprendszert, és csillagközi űrszondává vált. Az ördög a részletekben rejlik: a Voyager-1, Schrödinger űrszondájaként, még a Naprendszerben jár, de a jelek szerint már a csillagközi anyagon vitorlázik.

Biometrikus azonosítás Afrikában

Markó Ferenc - CEU, Szociológia és Szociálantropológia Tanszék

A biometrikus azonosítás tudományos vitája egyfelől a technológiai innovációról, másfelől a személyes adatok védelméhez való jogról szól. Bár a biometrikus azonosítás jóval szélesebb körben alkalmazott a harmadik világban, a kutatásokban hivatkozott példák és esettanulmányok szinte kivétel nélkül fejlett világbeli országokból érkeznek. Az előadás - egy tíz hónapos, dél-szudáni, antropológiai terepmunka anyagára építve - igyekszik több oldalról bemutatni a jelenséget.

RSVP-zni ITT tudtok a meetup-ra.

BpSM November - Paszternák András: Nano - Tudomány - Kommunikáció (prezentáció)

Hogyan jut el a vegyész a nanotudomány rejtelmeitől a tudománykommunikációig? Kapcsolódhatnak a korrózióvédő, önszerveződő nanorétegek egy-egy óvodai, kémiát népszerűsítő foglalkozáshoz? Van-e összefüggés a pásztázó tűszondás mikroszkópok és a 6600 kutatót összekapcsoló Nanopaprika tudományos közösségi hálózat között? Mi köze a nikkel és kobalt nanodrótoknak a Kutatók a Neten blogtalálkozókhoz? Válaszok az előadáson.

BpSM November - Szabó Róbert: Exobolygók mindenhol (prezentáció)

A Naprendszeren kívüli bolygók keresése és tanulmányozása rendkívül népszerű kutatási téma, hiszen olyan kérdésekre keresi a választ, hogy hogyan jött létre a Naprendszer, lehetséges-e élet más bolygókon, és hogy egyedül vagyunk-e az Univerzumban. Röviden áttekintem a tudományterület jelenlegi állását, legfrissebb eredményeit, és utalok a közeljövő szédítő lehetőségeire.  Miként válik a tudományos fantasztikum fantasztikus tudománnyá? Igaza volt-e George Lucasnak? Az előadásból ezekre a kérdésekre is választ kapunk.

BpSM November - Kocsis Zsuzsa: DNS hibajavítás, rák és RecQ helikázok (videó)

Külső hatások és természetes sejtbeli folyamatok révén akár 100.000 DNS-hiba is keletkezhet egy sejtben egy nap alatt. A DNS-ben tárolt információ megőrzésének, és részben a rák kialakulásának megakadályozásához ezen hibákat ki kell javítani. Rendkívül érdekes stratégiákat tárnak fel számunkra a hibajavítási útvonalak, és az egyikükben szerepet játszó RecQ helikáz fehérjék.

Budapest Science Meetup - November

DNS hibajavítás, rák és RecQ helikázok

Kocsis Zsuzsanna - ELTE Biokémiai Tanszék

Külső hatások és természetes sejtbeli folyamatok révén akár 100.000 DNS-hiba is keletkezhet egy sejtben egy nap alatt. A DNS-ben tárolt információ megőrzésének, és részben a rák kialakulásának megakadályozásához ezen hibákat ki kell javítani. Rendkívül érdekes stratégiákat tárnak fel számunkra a hibajavítási útvonalak, és az egyikükben szerepet játszó RecQ helikáz fehérjék.

Nano - Tudomány - Kommunikáció

Paszternák András - Nanopaprika.eu, Kutatok.net

Hogyan jut el a vegyész a nanotudomány rejtelmeitől a tudománykommunikációig? Kapcsolódhatnak a korrózióvédő, önszerveződő nanorétegek egy-egy óvodai, kémiát népszerűsítő foglalkozáshoz? Van-e összefüggés a pásztázó tűszondás mikroszkópok és a 6600 kutatót összekapcsoló Nanopaprika tudományos közösségi hálózat között? Mi köze a nikkel és kobalt nanodrótoknak a Kutatók a Neten blogtalálkozókhoz? Válaszok az előadáson.

Exobolygók mindenhol

Szabó Róbert - MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Csillagászati Intézet

A Naprendszeren kívüli bolygók keresése és tanulmányozása rendkívül népszerű kutatási téma, hiszen olyan kérdésekre keresi a választ, hogy hogyan jött létre a Naprendszer, lehetséges-e élet más bolygókon, és hogy egyedül vagyunk-e az Univerzumban. Röviden áttekintem a tudományterület jelenlegi állását, legfrissebb eredményeit, és utalok a közeljövő szédítő lehetőségeire.  Miként válik a tudományos fantasztikum fantasztikus tudománnyá? Igaza volt-e George Lucasnak? Az előadásból ezekre a kérdésekre is választ kapunk.

A meetup szeptembertől a FabLab Budapest közösségi innovációs műhelyben kap hosszabb távú helyet. Az előadások után át lehet menni az egy sarokra lévő Pótkulcsba sör/beszélgetés céljából.

BpSM Október - Pacher Tibor: Pulit a Holdra! - Három év krónikája (videó)

A világ minden részéről 22 csapat állja még a sarat napjaink talán legizgalmasabb versenyében. A Google Lunar XPRIZE résztvevőinek 90%-ban magánerőből kell elkészíteniük és eljuttatniuk egy felderítő robotot a Holdra, amely ott legalább fél kilométert megtesz, és panorámaképeket, videókat küld vissza a Földre. Az egyedüli magyar induló, a Puli Space csapatának beszámolója a verseny kihívásairól, a 2010 júniusa óta elért eredményeikről, a rájuk váró további feladatokról, terveikről.

BpSM Október - Müller Viktor: Megállíthatnánk-e a HIV-járványt, ha igazán akarnánk? (videó)

Noha a HIV-fertőzés ellen máig nincsen hatékony védőoltás, és végleges gyógyulás sem érhető el a fertőzötteknél, a vírus elleni fegyvertárunk évről évre bővül. Nemcsak a fertőzöttek életét tudjuk megmenteni, hanem a vírus továbbterjedését is egyre több féle módon akadályozhatjuk. Az előadásban sorra vesszük ezeket a fegyvereket és módokat, és -- matematikai modellekre is támaszkodva, de szigorúan egyenletek nélkül -- megvizsgáljuk, vajon (csupán) a jelenlegi eszközeink szélesebb körű alkalmazásával visszaszorítható lenne-e a járvány.

Budapest Science Meetup - Október

Korábbi éghajlatváltozások nyomai
Horváth Zoltán - Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI)

A klímaváltozásokról általában röviden: okok, klímaváltozások a múltban, néhány klímajelző üledék, nyersanyag és ősmaradvány. Hazai paleoklíma kutatás és eredmények. Klímajelző deformációs szerkezetek, hazai példák (terepen és mikroszkóp alatt). Ősi fakidőléses szerkezetek és kialakulásuk lehetséges okai összefüggésben a klímaváltozással.

Megállíthatnánk-e a HIV-járványt, ha igazán akarnánk?
Müller Viktor - ELTE, Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék

Noha a HIV-fertőzés ellen máig nincsen hatékony védőoltás, és végleges gyógyulás sem érhető el a fertőzötteknél, a vírus elleni fegyvertárunk évről évre bővül. Nemcsak a fertőzöttek életét tudjuk megmenteni, hanem a vírus továbbterjedését is egyre több féle módon akadályozhatjuk. Az előadásban sorra vesszük ezeket a fegyvereket és módokat, és -- matematikai modellekre is támaszkodva, de szigorúan egyenletek nélkül -- megvizsgáljuk, vajon (csupán) a jelenlegi eszközeink szélesebb körű alkalmazásával visszaszorítható lenne-e a járvány.

Pulit a Holdra! - Három év krónikája
Pacher Tibor - PuliSpace Technologies

A világ minden részéről 22 csapat állja még a sarat napjaink talán legizgalmasabb versenyében. A Google Lunar XPRIZE résztvevőinek 90%-ban magánerőből kell elkészíteniük és eljuttatniuk egy felderítő robotot a Holdra, amely ott legalább fél kilométert megtesz, és panorámaképeket, videókat küld vissza a Földre. Az egyedüli magyar induló, a Puli Space csapatának beszámolója a verseny kihívásairól, a 2010 júniusa óta elért eredményeikről, a rájuk váró további feladatokról, terveikről.

BpSM Szeptember - Ferenci Tamás: Nehéz kérdések a védőoltások biztonsága kapcsán (videó)

A védőoltások a megelőző orvostudomány olyan eszközét jelentik, mely a szélesebb, laikus közvélemény előtt is sokszor képezi viták tárgyát. Ebben az előadásban e viták egyik kicsi, de - a laikus érdeklődő közönség számára is - igen fontos részkérdéséről fogok beszélni. Mint minden gyógyszer esetén, a védőoltásoknál is két fő kérdés merül fel: a hatásosság és a biztonság. (Ezt egészíti ki a minőség kérdése, és - manapság egyre gyakrabban - a költséghatékonyságé.)

Ezek közül a hatásosság kapcsán nem sok kérdés van: azt, hogy a védőoltások általánosságban véve - bár eltérő hatásfokkal és különböző ideig - de valóban védenek a megcélzott betegség ellen, a legelborultabb oltás-elleneseken kívül valószínűleg senki nem vonja kétségbe. Az viszont, hogy a védőoltások a fenti jótékony hatás elérése közben milyen súlyosságú mellékhatásokat tudnak okozni, és milyen gyakorisággal, sokkal összetettebb kérdés. Önmagában az a tény, hogy mostanában több oltást adunk, és mostanában bizonyos betegségekből (pl. T1DM, gyermekrák, autizmus) több fordul elő, nyilván nem bizonyít semmit... de ettől még a felvetést vizsgálni kell tudományos alapon is.

Az előadásomban ezt a kérdést fogom röviden körüljárni; beszélek az okozatiság megállapításának módszereiről, arról, hogy az időbeli egybeesés mennyiben és hogyan tekinthető bizonyítéknak, végül kitérek arra is, hogy ha nem a védőoltásokkal hozható összefüggésbe az említett betegségek növekvő előfordulása, akkor vajon mi lehet a magyarázat.

BpSM Szeptember - Szépszó Gabriella: Éghajlatváltozás meteorológus szemmel (videó)

Az előadásban áttekintjük a földi éghajlati rendszer elemeit és azt, hogy ennek az összetett rendszernek a megváltoztatásában mekkora szerepet játszik az ember. Bemutatjuk, hogyan lehetséges (lehetséges-e egyáltalán) előrejelezni az éghajlat jövőbeli alakulását. Röviden ismertetjük az erre szolgáló éghajlati modellezés alapjait, s vázoljuk a modellek legfontosabb eredményeit, különös tekintettel a Magyarországon várható változásokra. Kitérünk az éghajlattal és az éghajlat megváltozásával kapcsolatos sztereotípiákra, például arra, hogy értelmezhető-e az a kérdés, hány fok lesz 2021. szeptember 12-én. Megpróbáljuk eloszlatni azt a tévhitet, hogy egy előrejelzés csak tökéletesen jó vagy rossz lehet, helyette megismertetjük a hallgatóságot az árnyaltabb valószínűségi szemlélettel.

Budapest Science Meetup - Szeptember

A meetup szeptembertől a FabLab Budapest közösségi innovációs műhelyben kap hosszútávú helyet. Az előadások után át lehet menni az egy sarokra lévő Pótkulcsba sör/beszélgetés céljából.

Éghajlatváltozás meteorológus szemmel
Szépszó Gabriella - Országos Meteorológiai Szolgálat

Az előadásban áttekintjük a földi éghajlati rendszer elemeit és azt, hogy ennek az összetett rendszernek a megváltoztatásában mekkora szerepet játszik az ember. Bemutatjuk, hogyan lehetséges (lehetséges-e egyáltalán) előrejelezni az éghajlat jövőbeli alakulását. Röviden ismertetjük az erre szolgáló éghajlati modellezés alapjait, s vázoljuk a modellek legfontosabb eredményeit, különös tekintettel a Magyarországon várható változásokra. Kitérünk az éghajlattal és az éghajlat megváltozásával kapcsolatos sztereotípiákra, például arra, hogy értelmezhető-e az a kérdés, hány fok lesz 2021. szeptember 12-én. Megpróbáljuk eloszlatni azt a tévhitet, hogy egy előrejelzés csak tökéletesen jó vagy rossz lehet, helyette megismertetjük a hallgatóságot az árnyaltabb valószínűségi szemlélettel.

Nehéz kérdések a védőoltások biztonsága kapcsán
Ferenci Tamás - Óbudai Egyetem, Élettani Szabályozások Csoport

A védőoltások a megelőző orvostudomány olyan eszközét jelentik, mely a szélesebb, laikus közvélemény előtt is sokszor képezi viták tárgyát. Ebben az előadásban e viták egyik kicsi, de - a laikus érdeklődő közönség számára is - igen fontos részkérdéséről fogok beszélni. Mint minden gyógyszer esetén, a védőoltásoknál is két fő kérdés merül fel: a hatásosság és a biztonság. (Ezt egészíti ki a minőség kérdése, és - manapság egyre gyakrabban - a költséghatékonyságé.)

Ezek közül a hatásosság kapcsán nem sok kérdés van: azt, hogy a védőoltások általánosságban véve - bár eltérő hatásfokkal és különböző ideig - de valóban védenek a megcélzott betegség ellen, a legelborultabb oltás-elleneseken kívül valószínűleg senki nem vonja kétségbe. Az viszont, hogy a védőoltások a fenti jótékony hatás elérése közben milyen súlyosságú mellékhatásokat tudnak okozni, és milyen gyakorisággal, sokkal összetettebb kérdés. Önmagában az a tény, hogy mostanában több oltást adunk, és mostanában bizonyos betegségekből (pl. T1DM, gyermekrák, autizmus) több fordul elő, nyilván nem bizonyít semmit... de ettől még a felvetést vizsgálni kell tudományos alapon is.

Az előadásomban ezt a kérdést fogom röviden körüljárni; beszélek az okozatiság megállapításának módszereiről, arról, hogy az időbeli egybeesés mennyiben és hogyan tekinthető bizonyítéknak, végül kitérek arra is, hogy ha nem a védőoltásokkal hozható összefüggésbe az említett betegségek növekvő előfordulása, akkor vajon mi lehet a magyarázat.

Budapest Science Meetup - Június

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az évad utolsó meetup-ján a Fogasház első emeleti előadójában június 13-án 19h-kor: 

Ételallergiák - Enni vagy nem enni?
Berecz Bernadett - ELTE, Növényélettani Tanszék

Az ételallergiákkal kapcsolatban két alapvető kérdés merül fel: i) mitől lesz egyik ember allergiás, míg a másik nem, ii) mi teszi egyik ételt illetve ételfehérjét allergénné, míg a másik nem okoz allergiát. 
Az allergén ételfehérjék közös jellemzője, hogy sértetlenül vagy közel intakt szerkezettel képesek átvészelni az ételkészítés, az elfogyasztás és az emésztés során zajló folyamatokat és ezek körülményeit. A bekövetkező hőhatás illetve emulgeálás során módosulhatnak egyes fehérjék tulajdonságai s ezen keresztül allergenicitásuk is.

"Kötöttség, egyenlőség, testvériség" - a társadalom egy biológus szemével
Kun Ádám - ELTE, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék

Az ember egy normakövető, együttműködő és egyenlőségre törekvő főemlős. A normakövetésünket kevesen kérdőjeleznék meg, de együttműködésre való hajlamunkat, pláne az egyenlőséget előnyben részesítő természetes késztetésünk elfogadása kevéssé általános. Pedig ezen tulajdonságaink különböztetnek meg markánsan bennünket az állatvilág zömétől, de sok tekintetben legközelebbi rokonainktól a csimpánzoktól és bonobóktól is. Az állatvilágban természetes, hogy a csoportban élő egyedek hierarchiában élnek, s a hierarchia csúcsán állók birtokolják az erőforrások (a nőstények) zömét. A mai emberi társadalom sem áll ettől messze, annak ellenére, hogy evolúciós történelmünkben erre az ősi állapotra való visszatérés egy igen rövid fejezet. Jelentős vagyoni különbségek a vadászó-gyűjtögető, de még a nomád pásztorok körében sem jellemzőek. A mezőgazdaság meghonosodásával vált újból uralkodóvá, s azóta is velünk van, bár az utóbbi évtizedekben – szerencsére – kezdünk visszatérni számunka természetesebb, egyenlő, vagyoneloszlás felé.

Az előadásban kísérletek és megfigyelések bemutatásával szeretném alátámasztani fenti állításaimat, amelyet egy saját, játékelméleti, kutatással is erősítek. Megmutattuk, hogy a vagyoni különbségek elősegítik az együttműködés kialakulását, mindaddig, amíg a közjó létrehozásának hatékonysága alacsony. Ellenben, amikor a közjó előállítása hatékonnyá válik, akkor a vagyoni különbségek hátráltatják az együttműködést, s tered engednek a csalók terjedésének.

Budapest Science Meetup - Május

A következő előadásokkal várunk titeket a májusi meetup-on a Fogasház első emeleti előadójában:

Egerek és érelmeszesedés: az ABCC6 transzporter szerepe

Pomozi Viola - MTA Természettudományi Kutatóközpont

A kvantum csendje: kommunikáció kvantuminformatikai eszközökkel

Bacsárdi László - NymE Informatikai és Gazdasági Intézet

Lézerek és gyógyszerek: célzott hatás

Képíró Miklós - ELTE TTK, Biokémiai Tanszék

Budapest Science Meetup - Április (vágatlan videó)

Budapest Science Meetup - Április

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az április 11-ei Budapest Science Meetup-on, 19 órától, a Fogasház első emeleti előadójában:

Метеор! (Meteor!)
Molnár László - MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Február 15-én, a hajnali órákban egy óriási tűzgömb robbant fel a légkörben, az Urál-hegységről délkeletre. A Cseljabinszk-meteor ideális módon, jelentős drámával, ám mérsékelt károkkal és sérülésekkel irányította a figyelmet a Földre veszélyes égitestekre, és a nagyobb pusztítás lehetőségére.

Járulékos rizikó gének örökletes nőgyógyászati daganatokban
Jóri Balázs - Maastricht University

A hibajavító gének meghibásodásai gyakran okoznak daganatot. Ilyen a Lynch szindróma is, amely megnövekedett vastagbélrák kockázatot jelent az MMR génmutációkat hordozó családok számára. A pontos kockázatot azonban igen nehéz megjósolni. Mi az oka, hogy egyes nöi családtagoknál endometriális daganatok is megjelennek?

Középpontban a centriólum
Majubu Norbert - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar

A centriólum egy evolúciósan konzervált makromolekuláris szerkezet ami olyan alapvető folyamatokhoz nélkülözhetetlen, mint a sejtosztódás, vezikulák transzportja, vagy a flagella és a cilia kialakulása. Sejtszervecskeként tartjuk számon, mégis a jelen időkig ismeretlen volt a valódi felépítése, és kialakulásának mechanizmusa továbbra is nyitott kérdés.

A meetup-ra itt tudtok RSVP-zni. 

Budapest Science Meetup - Március (vágatlan videó)

Budapest Science Meetup - Március

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket:

Budapest Science Meetup - Február

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket 2013 első Budapest Science Meetup-ján, február 14-én, 19h-tól a Fogasház első emeleti előadójában: 

Hogy kerülnek a csillagok a számítógépbe?
Molnár László - MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Gyakran fogadnak kétkedő tekintetek, mikor a "mivel foglalkozol pontosan?" kérdésre azt a választ adom, hogy csillagokat modellezek. Pedig a csillagokat akár egyszerűen forró gázgömbökként is felfoghatjuk, amit pár hidrodinamikai képlettel is leírhatunk. Persze ahogy egyre több tulajdonságukra vagyunk kíváncsiak: egyesek miért kisebbek, nagyobbak, hidegebbek, forróbbak, változatlanok vagy folyton változó fényűek, ez a leírás villámgyorsan elbonyolódhat. De a modelljeink egyelőre tartják a lépést az egyre pontosabb észlelési adatokkal, például a Kepler űrtávcső megfigyeléseivel.

"Élmény, oktatás, állatkert"    
Czigány Ildikó - Budapesti Állatkert

A Varázshegy jelenleg az Állatkert Ismeretterjesztő osztálya. Maga a Varázshegy nem múzeum, hanem több annál: a benne zajló programok teszik különlegessé.  Élő "Csodák palotája".

Budapest Science Meetup - December

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az év utolsó meetup-ján, december 20-án, 19h-tól a Fogas Ház-ban:

Gurul a marsi labor, keresi az ősi életnyomokat
Kereszturi Ákos - Konkoly Tege Miklós MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

A Mars egykori lakhatóságát elemezni küldték a Curiosity rovert a vörös bolygóra. Fő célpontját: a Gale-kráter közepén lévő idős üledékeket még nem érte el, de több érdekes megfigyelést végzett már. Az előadás keretében a küldetés eddigi eredményeit tekintjük át.

Autofágia a jótékony kisgömböc
Kovács Tibor - ELTE Genetikai Tanszék, Fejlődésbiológiai kutatócsoport

A hibák felhalmozódása a sejtek számára olyan végzetes következményekkel járhatnak, amelyek szervezeti szinten súlyos betegségek kialakuláshoz vezethetnek, mint a rák, vagy a Parkinson-kór.   Az öregedés folyamata is tekinthető hibák által kiváltott folyamatok összességének, amelyek szervi – szervezeti funkciók vesztésével járhatnak és ez túlélőképességünk romlását vonja maga után.

Tehát a sejtnek szüksége van olyan védő folyamatokra, amelyek biztosítják számára a regenerálódást – túlélést.    Az eukarióta sejt bizonyos - lebontásra kijelölt – komponensei a lizoszómákba kerülnek, ahol savas hidroláz enzimek által lebontódnak, az ilyen folyamatokat nevezzük autofágiának. Az autofágia esszenciális a sejtek homeosztázisának fenntartásához: a sejt károsodások és felesleges citoplazma komponensek (makromolekulák és sejtszervecskék) eltávolítása nagyrészt autofágiával megy végbe. Különböző stressz reakciók során az autofágia ugyancsak esszenciális a sejtek túléléséhez. Kutatócsoportunkban ezen mechanizmus funkcióját vizsgáljuk, olyan folyamatok kapcsán mint az öregedés, differenciálódás vagy a programozott sejthalál. Előadásomban az autofágia sokoldalúságára szeretnék példákat bemutatni, saját kutatási eredményeinken keresztül: Hogyan hat az élethosszra, vagy az ecetmuslica összetett szemének kialakulására?

Budapest Science Meetup - November

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket 2012. november 15-ei Budapest Science Meetup-on a Fogas Házban:

Nanomedicina - mit keres a nano a gyógyászatban?

Berényi Szilvia - MTA TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet, Biológiai Nanokémia Osztály

A nano szerkezetű anyagok az utóbbi évtizedekben robbanásszerű
fejlődésen ment keresztül. Természetesen a gyógyászatban is intenzív kutatások folynak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet kihasználni az anyagok e kis méretéből fakadó, esetlegesen új tulajdonságokat a jobb diagnosztika, implantátum beültetés vagy a hatékonyabb gyógyszerterápia érdekében. Az előadásban ezek a kísérleti és gyakorlati alkalmazások kerülnek bemutatásra közérthetően, a teljesség igénye nélkül. Emellett arról is lesz szó, hogy megkajálhatunk-e bármit ami nano.

Jégkorszak köszönt az innovatív gyógyszergyártásra - vagy nem?
Németh István - Richter Gedeon Nyrt.

Az innovatív gyógyszer kutatás-fejlesztés utóbbi évtizedekben lendületesen növekvő költségei valamint ennek okai úgy tűnik elérték a"társadalmi-tudat" küszöbét. A társadalmi reakciók palettája a teljes értetlenségtől és érdektelenségtől a lelkes összeesküvés-elméletekig terjed. Mindeközben a nyugati társadalmak demográfiai változása a helyzet súlyosbodása felé mutat. Egyre kevesebb ember állítja elő azokat a forrásokat amelyek egy egyre szélesedő rétegnek nyújtják a szociális és egészségügyi szolgáltatások fedezetét. A fenntarthatóság kulcskérdése a javuló hatékonyság lenne - a jelenlegi helyzet azonban nem ad okot felhőtlen optimizmusra.

Kincskeresés kozmikus részecskékkel
Barnaföldi Gergely Gábor - MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont

A kozmikus sugárzás részecskéi folyamatosan bombázzák a Földet. E részecskék a felső légkörben nagyenergiás ütközésekben hadronokat(erősen kölcsönható elemi részecskéket), majd müonokat keltenek - hasonlóan, mint a CERN Nagy Hadronütköztetojében (LHC) lejátszódó atommag-atommag ütközésekben. A keltett nagyenergiás müonok eljuthatnak a földfelszínig, sőt akár a földkéreg mélyébe is. Az RMKI-ELTE REGARD csoportjával arra a kérdésre kerestük a választ, hogylehet-e kincskeresésre fogni a kozmikus részecskéket.

A meetup-ra itt tudtok RSVP-zni.

Budapest Science Meetup - Október

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az október 18-ai Budapest Science Meetup-on 19h-tól a Fogas Ház-ban:

A CMS Hardveres Müon Helyzetmeghatározó Rendszere

Szillási Zoltán - MTA ATOMKI, CERN (PH-UCM)

A Nagy Hadronütköztető Compact Muon Solenoid (CMS) detektora a modern
kori fizika egyik legnagyobb vállalkozása, melynek építésében és
üzemeltetésében több mint 150 egyetem és kutatóintézet körülbelül 3500
munkatársa (fizikusok, mérnökök, valamint technikusok) vesz részt.
Magyarország a detektor tervezésének kezdetétől, 1993-1994-től részt
vállal ebben a kalandban. Többek között feladatunk a CMS külső héján,
annak "hordó" régiójában található 250 darab igen nagy méretű müon
detektorkamra helyzetének milliméter alatti pontosságú meghatározása,
melynek segítségével lehetővé válik a protonütközések következtében
létrejövő nagyenergiás folyamatokban keletkező müonok precíz
impulzusmérése. Az előadás során bemutatásra kerül ennek, a teljes
egészében a debreceni ATOMKI, a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizikai
Intézete, valamint a KFKI-RMKI (ma már Wigner) Intézet által
tervezett, kivitelezett és működtetett rendszer felépítése és számos
eredménye közül néhány, amelyek hatással vannak a CMS detektor
teljesítőképességére is.

Ahol a gondolatok laknak: asztrociták szerepe az idegrendszerben

Környei Zsuzsanna - MTA, KOKI, Idegi Sejtbiológia Kutatócsoport

Úgy tartjuk, az emberi gondolkodás, tanulás, emlékezés alapjául az
idegsejtek közötti jelátviteli folyamatok szolgálnak. Az idegsejtek
(neuronok) működését azonban egy másik idegrendszeri sejttípus - az
asztroglia - jelentősen módosíthatja. Az utóbbi évek kutatási
eredményei egyre inkább azt sugallják, hogy az asztrociták és neuronok
integrált hálózatai együttesen felelősek viselkedésünk alakításáért.

Itt tudtok RSVP-zni az eseményre: http://www.meetup.com/BpScienceMeetup/events/84822352/

Budapest Science Meetup - Szeptember

RSVP

Héja László: Connectome project: az agy pontos kapcsolási rajza - Budapest Science Meetup Június

Tóth András: LUCA sajátságai: az RNS-világtól a három domén kialakulásáig - Budapest Science Meetup Június

Budapest Science Meetup - Június

A következő előadásokkal várunk titeket a nyári szünet előtti utolsó meetup-on:

Connectome project: az agy pontos kapcsolási rajza

Héja László - MTA Kémiai Kutatóközpont Molekuláris Neurokémiai Laboratóriumának vezetője

Az agykutatás egyik legdivatosabb területe ma a connectome project, ami nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy pontosan feltárja a teljes agy vagy egyes agyterületek sejtszintű - vagy akár még annál is pontosabb - kapcsolódási térképét. Tekintve, hogy csak az agykéreg mintegy 10 milliárd idegsejtet tartalmaz, amelyek egymással 100 billió kapcsolatot létesítenek, ezek precíz leírása ma még elérhetetlennek látszik. Számos olyan új technika születik azonban, amelyek a siker reményével kecsegtetnek akár szinapszis-precizitású térképék létrehozásában is. Az előadásban ezen technikákat és az általuk elérhető olyan új ismereteket igyekszem bemutatni, melyek révén megérthető, hogyan képeződik le egy egér agyában a labirintusban elrejtett ételhez vezető térkép, de akár az is, van-e az agyunkban Jennifer Aniston- és Halle Berry-neuron (van).

LUCA sajátságai: az RNS-világtól a három domén kialakulásáig 

Tóth András - Eötvös Loránd Tudományegyetem 

Az elmúlt évek evolúciós genetikai kutatásai megerősítették, hogy a 3 domént (Bacteria, Archaea, Eukarya) alkotó valamennyi ismert organizmus a kb. 3.8 milliárd éve élt utolsó közös ős (LUCA - Last Universal Common Ancestor) leszármazottja. LUCA jellemzőire következtethetünk, ha megvizsgáljuk milyen biokémiai makromolekulák, metabolikus útvonalak és tulajdonságok közösek az élőlényekben. LUCA-ban a genetikai információ kifejeződése már komplex DNS-RNS-fehérje apparatus-on és ezek interakcióin alapszik, mely arra enged következtetni, hogy ezt egyszerűbb genetikai rendszer(ek) előzhette(ék) meg. Az előadásban bemutatom az egyre inkább tudományos konszenzussá váló RNS-világ hipotézis mellett szóló érveket, a modern genetikai szisztéma valószínűsíthető kialakulását és azt, hogy hogyan teszik lehetővé az in vitro evolúciós technikák alternatív genetikai rendszerek és új ön-replikációra képes molekulák létrehozását. Ezek nem csupán a földi élet keletkezésébe és korai evolúciójába nyújthatnak betekintést, hanem a szintetikus biológia fejlődésével gyakorlati alkalmazásuk is lehetségessé válhat.

Az s(n) alapú egyirányú kódolási algoritmus

Köpenczei Gergely - BME Villamosmérnöki és Informatikusi Kar

Az egyirányú kódolási algoritmus lényege, hogy miután a kódolást elvégeztük semmilyen mód nincs az eredeti adat helyre állításra. Akkor mi értelme is van? Nos, a elkészült kódolt adat, lenyomat, az eredeti adat ujjlenyomata ként használható. Tehát segítségével lehet meggyőződni az adatok eredetiségéről. Ilyen kódolást alkalmaznak például jelszavak tárolására, programok eredetiségének ellenőrzésére.

A mi módszerünk a s(n) osztó függvényen alapszik, amely alkalmasnak bizonyult ilyen felhasználásra. Bizonyos támadások esetén a módszerünk nagyobb biztonságot nyújt, mint a ma használatosak. Az s(n) osztó függvény a szám önmagánál kisebb osztóinak összege például 10 esetén s(10) = 1 + 2 + 5 = 8. A s(n) függvény n ismeretében gyorsan kiszámítható azonban vissza felé ez egy nagyon időigényes feladat, ezt a tulajdonságot használja ki a módszerünk.

Nádori Gergely: Melyik tantárgyakat utáltad a legjobban az iskolában? - Budapest Science Meetup Május

Várkuti Boglárka: Az erőkifejtés kulcsa: a miozin aktivációs húrok - Budapest Science Meetup Május

Budapest Science Meetup - Május

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket:

Az erőkifejtés kulcsa: a miozin aktivációs hurok

Várkuti Boglárka - ELTE, Biokémiai Tanszék (http://www.malnalab.hu)

A miozinok minden eukarióta sejtben megtalálható motor fehérjék, népes családjuk a legkülönbözőbb, a sejt túléléséhez is nélkülözhetetlen folyamatokban vesz részt. Habár szerepük rendkívül eltérő, alapvető szerkezetük és működési mechanizmusuk igen hasonló. Minden miozint saját kötőfehérjéje, az aktin aktivál, legyen szó akár az izom összehúzódásáról, a sejten belüli transzportról vagy a sejtosztódásról. Ha ez nem történik meg, a miozin enzim elveszti hatékonyságát, és csak igen gyenge alap aktivitással működik. Az aktiválás, erőgenerálás folyamata nem ismert, azonban csoportunk fedezte fel azt a miozinban lévő szerkezeti elemet, mely az aktiváció kezdeti lépéséért felelős.

Molekuláris modellezéssel és biokémiai módszerekkel bizonyítottuk, hogy ha ezt a szerkezeti elemet - melyet aktivációs huroknak neveztünk el – mutációval elrontjuk, akkor a miozin aktivációja teljesen elmarad. Létrehoztunk olyan C. elegans modellállat törzset, melyben szintén elrontottuk az aktivációs hurkot, hogy lássuk az aktiváció hiányának élő rendszerben megjelenő hatását. Az így létrehozott állatok lassabbak és gyengébbek voltak, erőkifejtésük kisebb volt vad típusú társaikénál. Az aktivációs hurok a miozin aktivációjának kulcs szerkezeti eleme, megismerésével egy lépéssel közelebb kerülhetünk az erőgenerálás mechanizmusának megértéséhez.

Az immunitás időskori hanyatlása - vizsgálatok C. elegans fonálféregben

Papp Dia - ELTE, Genetikai Tanszék

Szervezetünket a káros kórokozókkal pl. baktériumokkal, vírusokkal szemben az immunrendszer védi. Az idegen behatolók mellett az immunrendszerünk képes felismerni és elpusztítani a tumoros sejteket is fiatal korban. Öregedés során viszont hanyatlani kezd ez a precízen szabályozott, hatékonyan működő rendszer, így idős korban megnő a fertőzésekkel szembeni érzékenység, illetve a daganatok kialakulásának esélye is. Számos kutatócsoport dolgozik azon, hogy feltárja az immunitás időskori hanyatlásának okait. Előadásomban ebből szeretnék ízelítőt adni, segítségül hívva a C. elegans fonálférget, amely a genetikai kutatások kedvelt modellállata.

Melyik tantárgyakat utáltad a legjobban az iskolában?

Nádori Gergely - Alternatív Közgazdasági Gimnázium

Válságban van-e a természettudományok tanítása? Milyen kísérletek vannak természettudományos oktatás megújítására és mi ezek empirikus tapasztalata?

Budapest Science Meetup - Április

A következő előadásokkal várunk benneteket:

Kullancsok: tévhitek és tények

Földvári Gábor - Szt István Egyetem, Parazitológiai és Álattani Tanszék (http://www.univet.hu/units/Parazitologia/own/parasiteweb.html)

A kullancsok már régóta fenntartják a tudományos és közérdeklődést egyaránt. Mivel sokan félnek tőlük, valamint jelentős üzleti tevékenység is köszönheti nekik létét, számos tévedés és félrevezető információ terjed róluk. Az előadás megkísérli eloszlatni a kullancsokkal és az általuk terjesztett kórokozókkal kapcsolatos tévhiteket, valamint betekintést nyújt a kullancsok biológiájának izgalmas világába.

Természetes kutatólaboratórium a talpunk alatt

Erőss Anita - ELTE, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Budapest alatt egy különleges karsztrendszer található, melynek termálvizei világhírű fürdőket táplálnak és óriási barlangrendszereket oldanak ki. A barlangok és a termálfürdők fővárosa tehát egy természetes kutatólaboratórium, ahol például a mikrobák barlangképződési folyamatokban betöltött szerepe is közvetlenül vizsgálható.

Az autofágia és az apoptózis kapcsolata a C. elegans egyedfejlődése során

Erdélyi Péter - ELTE, Genetikai Tanszék

Az apoptózis az egész élővilágban előforduló, szabályozott sejtpusztulási folyamat, amelynek pontosan meghatározott funkciója van az egyed normális fejlődése és az egész élete során. Az autofágia az eukarióta sejtek szabályozott önemésztő folyamata, amelynek hiperaktivitása a sejt halálához vezethet, amelyet az apoptózistól (I-es típusú programozott sejthalál) megkülönböztetve II típusú programozott sejthalálnak is neveznek. E két sejttani folyamat közös szabályozásának vizsgálatához a genetikai modell rendszer Caenorhabditis elegans fonalférget használtam. Érdekes módon az apoptózis deficiens törzsek életképesek, fertilisek és morfológiailag normálisak, és az autofág génekre nullmutáns állatok is hasonló fenotípussal jellemezhetőek. Ezzel ellentétben azok a kettős mutáns állatok, amelyekben az apoptózis és az autofágia is genetikailag blokkolva van, embrionális korban elpusztulnak és súlyos morfológiai rendellenességeket mutatnak. A két sejtpusztulási folyamat tehát egymást kiegészítve szükséges a normális egyedfejlődéshez és életképességhez.

Zsiros László Róbert: Tudományos élményközpontok - Budapest Science Meetup Március

Kóczy László: Játék és matematika tíz percben - Budapest Science Meetup Március

Gergely Anna: Kutyák tekintetkövető viselkedésének vizsgálata eye tracker módszerrel - Budapest Science Meetup Március

Márciusi meetup - ezúttal csütörtökön

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket:

Kutyák tekintetkövetö viselkedésének vizsgálata eye tracker módszerrel

Gergely Anna, ELTE Etológia Tanszék (http://kutyaetologia.elte.hu/)

Az utóbbi évek kutatási eredményei azt igazolják, hogy a kutyák és a preverbális csecsemök kognitív képességei gyakran hasonlóak. Senju és Csibra kimutatta, hogy a 16 hónapos babák tekintetkövetö viselkedése kommunikatív helyzethez kötött. Vizsgálatunkban egy új módszerrel (eye tracker módszerrel) rögzítettük a kutyák nézési viselkedését, és azt találtuk, hogy ök is hajlamosabbak követni az emberi tekintetet kommunikációs kontextusban.

Játék és matematika tíz percben

Kóczy László, MTA Közgazdaságtudományi Intézet (http://koczy.blog.hu/)

Versengve együttmüködni, vagy együttmüködve versengeni? A kooperatív játékelmélet önzö érdekeiket követö cselekvök együttmüködését vizsgálja és például olyan gyakorlati kérdésekre is választ adhat, hogy mennyivel járuljanak hozzá az agglomerációs városok a BKV müködéséhez.

Tudományos élményközpontok

Zsiros László Róbert, a Csodák Palotája kiállításvezetője (http://szertar.com)

Nem iskola, nem múzeum, nem játszóház. Hát akkor mi? Angol nyelvterületen science centereknek hívják, nálunk újabban terjed a tudományos élményközpont elnevezés. Öveges professzor annak idején "csodák palotájának" álmodta. Mik ezek az intézmények, és mire jók? 

Hogy megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, az elöadáson térben és idöben pillantunk be több csodapalotába: az "ösanya" Exploratorium-tól a vadiúj varsói Koperniusz Központig; az északi Heurekától a canberrai Questacon-ig; a nagyon "hands-on" Csodák Palotájától a virtuális Open Science Resource-ig.

2012. februári meetup hanganyag

Elérhetővé tettük a februári kerekasztal beszélgetésünk hanganyagát.