Ha magunkból indulunk ki, viszonylag egyszerűnek tűnhet, hogy hogyan lesz valakiből férfi és hogyan nő. De halakban minden sokkal bonyolultabb. És vannak fajok ahol egy egyed előbb hímmé válik, majd nősténnyé. Vagy épp fordítva.
Az ELTE kurdisztáni régészeti expedíciójának tagjaival beszélgettünk az egykori asszír birodalom egyik fontos településének számító Grd-i Tle feltárásáról, a mai régészeti expedíciók kihívásairól és Kurdisztán jelenéről.
Tényleg Vereckén keresztül jöttünk a Kárpát-medencébe? Hol volt Etelköz? Oda honnan érkeztek a magyarok? És hogyan keveredhettek a már itt élő népességgel?
Az utóbbi hónapokban nagy visszhangot kapott a PISA felmérés és ennek kapcsán fókuszba került az a kérdés, hogy mit és miként is lehet mérni az oktatásban. Erről beszélgetünk Nahalka Istvánnal.
A honfoglalás előtt volt csak igazán változatos a vidék! Gepidákkal, langobárdokkal, szkítákkal és keltákkal, rómaiakkal, hunokkal és avarokkal folytatódik az impakták migrációs sorozata.
Mi késztette a Monarchia elitjét, hogy a 19. sz. végén felvegye a kapcsolatot az izolációból kilépő Japánnal? Miért lett a szigetország itthon is példakép és miért gondolják egyesek ma is Nap-honnak Nippont?
Az emberi rákos megbetegedések nem ragályosak. De mi lenne, ha azok lennének? A tasmán ördögök példáján látható, hogy miként veszélyeztetheti akár egy faj fennmaradását egy agresszív, ragályos rák.
Honnan eredt és miképp vált népszerű ideológiává száz évvel ezelőtt a turanizmus? Hogyan zajlott az "ugor-török" háború? Kik voltak a Turáni Egyistenhívők? Ezekről a kérdésekről is beszélgetünk Ablonczy Balázs történésszel az új impaktákban.
A régészeti leletek tanúsága szerint a bronzkor során a Kárpát-medencébe több irányból érkeztek bevándorlók. Az impakták aktuális részében arról beszélgetünk, hogy mit tudunk (és mit nem) erről a korról és térségünk egykori lakóiról.
Az utóbbi időben egyre nő az ADHD-val, azaz figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral küzdők száma. Az USA déli államaiban már 20 százalékot is elérheti az arányuk. De lehet, hogy ez a növekedés csak a "gonosz" pszichológusok műve?
Az újkőkor hajnalán barna bőrű, kék szemű vadászok lakták Európát. Pár ezer év alatt azonban gyökeresen megváltozott a kontinens genetikai összetétele. Ismét jelentkezik az impakták.
A 2001-es orvosi Nobel-díj egyik nyertese mesél a sejtciklusról és korabeli kísérleteiről. Igaz, ma már szinte mindenki csak egy félremagyarázott vicc miatt ismeri őt. Tim Hunt interjú az impaktákban.
Akkoriban találkozhattak először világos bőrű, vörös hajú európai neandervölgyiek az Afrikából érkező Homo sapiens sapiens-szel. De mi történt aztán? Viola Bence az impaktákban.
Északkeletről jönnek az országba és nem tisztelik az ártereinket. Ezt az elképzelhetetlen mennyiségű pillepalackot igyekszik ártalmatlanítani a PET Kupa. Itt a XIII. IMPAKTÁK.
Na jó, a képről sejtheted. Igen, a CSAPVÍZ. A szakértő szerint ahol Magyarországon csapvíz van, ott az bátran fogyasztható. Nagyon egészséges, remek minőségű, még a magyar ásványvizekbe is ezt keverik. Itt az Impakáták XII. része.
Miért lehet veszélyes a rendszeres füvezés a tinédzser agyra és mi a cannabis hatása madarakon? A legnépszerűbb drogról új eredményekkel előálló hazai tudóscsoport vezetője beszél.
Ön magával vinné a gyerekét egy olyan helyre, ahol hemzsegnek az aligátorok? Török Zoltán, a Vad Magyarország rendezője megtette. Ami ezután történt, az Impakták 10. epizódjában hallható.
Hraskó Gábor biológus és tudományos ismeretterjesztő előszeretettel hangoztatja, hogy nem érdemes bedőlni a homeopátiának. Amikor viszont rákérdeztünk, mégis mit keres a dolgozószobájában hígított Berlini Fal és holdfény pasztilla, elmagyarázta, hogy mire használja ezeket. Itt az Impakták 9. epizódja.
Haláltól rettegő rákbetegeknek megnyugvást hoz, papok számára pedig életük meghatározó spirituális élményét nyújthatja az LSD, de a drogellenes törvények miatt kísérletezni is nehéz a pszichedelikus szerekkel. Kinyissuk-e végre „az érzékelés kapuit”? Újra itt az Impakták.
Vízhólyagos volt a kezed a C64 joystickjától? A Space Invaders-t még most is nyomod? Vagy ezekről legfeljebb töriórán hallottál? Hogyan csinálunk sört és miért pont úgy? Van-e értelme a sörarcheológiának és igaz-e, hogy el lehet komlózni egy főzetet? Itt a februári Impakták.
Ha kíváncsi vagy, miért kezd el valaki csigákkal foglalkozni és hogyan lelheti örömét ebben, vagy tudni szeretnéd, miért nő vissza egy axolotl lába, de a tiéd nem, akkor neked szól januári podcastünk.
Hogy kerül egy gimis diák a Nobel-díj átadóra? Tudjuk-e már végre, hogy tényleg volt-e élet a Marson, és mikor lesz már végre kolóniánk a vörös bolygón? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ a decemberi Impaktákban.
Oltások és járványok a hidegháború idején, pszichoaktív szerek vélt és valós hatása felnőttekben és gyerekekben ma. Itt a novemberi podcastünk.
Önt is kirázza a hideg a Startup szótól? Vagy szívesen izzadna egy startup szaunában? Rajong a mikroRNS-ekért, vagy retteg tőlük? Önnek szól az Impakták új adása.
A szeptemberi Impaktákban az Európai Unió Human Brain Projectjét vesszük górcső alá Rancz Ede neurobiológussal, valamint Meskó Bertalan beszél arról, hogy merre is tart az orvos-beteg viszony, milyen kellene legyen a jövő orvostudománya.
A Budapest Science Meetup podcastot indít. Első, pilot epizód. Vírusok és oltások. Búcsú Joep Lange-tól, a maláj géppel lezuhant holland AIDS-kutatótól.