A múltban a Vénusz, a Föld és a Mars is kék bolygók voltak
A NASA vezető kutatója nemrég egy telefonos sajtókonferencián beszélt az űrhivatal elmúlt évtizedes bolygókutatási eredményeiről és újságírók - köztük a 444 - kérdéseire válaszolt.
A NASA vezető kutatója nemrég egy telefonos sajtókonferencián beszélt az űrhivatal elmúlt évtizedes bolygókutatási eredményeiről és újságírók - köztük a 444 - kérdéseire válaszolt.
Hogyan lehet elrejteni egy műholdat az űrben? Sugalld azt, hogy sosem jutott el odáig.
Az űrkutatás történetének egyik legsikeresebb bolygókutató küldetése zárul le néhány órán belül. A Cassini 13 évig vizsgálódott a Szaturnusz körül.
A Schiaparelli leszállóegység a 2020-as európai marsjáróhoz kifejlesztett landolási technológiát fogja tesztelni és néhány tudományos mérést is végez majd.
A szeptember 8-án induló minta-visszahozó szonda bizonyíthatja, hogy kisbolygók erőforrásainak kiaknázása a gyakorlatban is megvalósítható.
A küldetés célja a gázóriás belső szerkezetének és légkörének vizsgálata, amely választ adhat Naprendszerünk kialakulásával kapcsolatos alapvető kérdésekre.
Sik András részletesen bemutatja, hogyan tudja bárki Mars-kutató szondák adatait megjeleníteni és elemezni.
Fantasztikus képeket csinált a szonda a felszínről, miközben más műszereivel a hold belső szerkezetét és felszínét alakító folyamatokat vizsgálta.
Húsz éve figyeli a Napot és annak aktivitását. Senki nem gondolta volna hogy emellett évente átlagosan 200 üstököst is fel fog fedezni.
13:50-kor lesz legközelebb a törpebolygóhoz a szonda. Holnap hajnalban derül ki, hogy átvészelte-e rendben a Plútó-rendszeren való áthaladást.
Ezzel a történelmi eseménnyel véget ér a bolygórendszerünk felderítésének kezdeti szakasza.
A NASA New Horizons szondája már folyamatosan figyeli a törpebolygót és holdjait és egyre jobb fotókat küld vissza.
A NASA New Horizons űrszondája 9 éves, 5 milliárd kilométeres utazást követően karnyújtásnyira van a céljától.
Június 7-21. között a Földről nézve a Mars a Nap mögött volt, korlátozva a kommunikációs lehetőségeket az űrszondákkal.
9 tudományos műszer utazik majd a 2020-as évek elején indítandó szondán, a Jupiter Europa holdjához.
Káprázatos képek a csillagunkról, ahogy az a marsi horizont felé közeledik.
Négy évig vizsgálta a Naphoz legközelebbi bolygót.
Kezdenek feltárulni a Plútó felszíni részletei, ahogy a NASA New Horizons szondája közeledik hozzá.
Legalábbis a NASA alacsony költségvetésű Discovery programjának a keretében. Jupiter/Szaturnusz holdak, Vénusz, Mars, kisbolygók a célpontok közt.
Ezeket a kőzetek repedéseiben folyó víz hagyta hátra. Vizsgálatukból az ősi környezet jellemzőire következtethetnek a kutatók.
A JPL mérnökei szerint ezek segíteni fognak abban, hogy a jövő Marsra szálló egységei precízebben és biztonságosabban landoljanak. Egy emberes küldetésnek ez kritikus fontosságú előfeltétele.
A Cassini szonda az első bizonyítékokat találta Földön kívüli hőforrásokra. Az ilyen környezet pedig nagyon ideális lehet mikrobák számára.
Ez az első szonda amely meglátogat egy törpebolygót. Lényegesen gazdagíthatja a Naprendszer korai állapotairól való ismereteinket.
Az ősi hőforrások nyomainál előforduló jarozit ásvány megzavarhatja a marsi mintaelemző műszereket.
A mozaikfelvétel a legnagyobb magasságból készült, amit a NASA marsjárója elért a 11 éves karrierje során.
A csillagászok 13 Neptunuszon túli égitest pályája alapján jutottak erre a következtetésre.
Több mint 11 év után sikerült azonosítani a felszínen. A leszállás sikeres volt, de nem nyílt ki teljesen. Emiatt veszett el a küldetés.
Ez az első törpebolygó, amit közelről vizsgál majd ember alkotta eszköz.
A Gale-krátert egykor tavak sorozata töltötte ki, melyeknek üledékéből alakulhatott ki az Aeolis Mons (Mt. Sharp) hegy is.
219 nap múlva halad el a Plútó mellett, de már januárban indulnak a távoli tudományos megfigyelések. Ez az első szonda amely Kuiper-övben található objektumokat vizsgál majd.
Egy krátert csinál majd egy kisbolygón, a kiszórt anyagból pedig mintákat hoz vissza a Földre. Négy leszállóegységet is kibocsát majd.
Közelítőleg így nézne ki az Európé az emberi szem számára.
Komoly mennyiségű port és törmeléket hagyott hátra az üstökös, melynek köszönhetően sikerült az összetételét is megállapítani.
Történelmi eredmény, ez az első sima landolás egy üstökös felszínén!
Ez lesz az első leszállás egy üstökös felszínére. Ha összejön, az óriási európai és magyar siker is lesz.
Újabb lélegzetelállító felvételt küldött vissza a Cassini a Szaturnusztól.
2015 júliusában ér a Plútóhoz a NASA New Horizons szondája. A Hubble nemrég további célpontokat talált neki.
Csak a Marsnál 7 űrszonda végzett megfigyeléseket. A Mars Reconnaissance Orbiter teleszkópja az üstökösmagot is feltárta.
Október 19-én a Mars mellett halad el a Siding Spring üstökös.
A bolygó légkörét fogja vizsgálni, illetve kommunikációs átjátszóként is működik majd a leszállóegységek és a Föld között.
Kívülről így anyagok juthatnak a jégtakaró alatti óceánba és onnan a felszínre.
Pontosan 25 évvel a Voyager 2 után. Innen már csak 11 hónapot kell utazni a Plútóig.
A Stardust űrszonda által visszahozott minták közt. Sokáig tartott az azonosításuk.
Technikai és politikai akadályok leküzdése után. Hamarosan a Google Maps-ben találkozunk majd velük.
Nem túl kockázatos, de nincs igazából technikai vagy tudományos értelme. Ráadásul drága is.
10 évig tartó utazás után. Indulhat a részletes tudományos munka és a Philae leszállásának előkészítése.
A Curiosity-n alapuló robot a legérdekesebb kőzetekből fog mintákat venni és azokat tárolni. Később ezt más űrszondák visszahozzák majd a Földre.
Két darabból épül fel. Augusztusban áll majd pályára körülötte az űrszonda. Részletesen fogja vizsgálni és egy leszállóegységet is kibocsájt rá.
A történelmi eseményt több űrszonda és rengeteg földi eszköz követte nyomon.
Utánpótlást, új kísérleti eszközöket és miniatűr műholdakat vitt fel.