budapest science meetup

Vissza a jövőbe
2015. május 26.
2015. március 17.
2015. március 16.
2015. március 3.
2015. február 19.
2014. december 22.
2014. november 25.
2014. november 10.
2014. május 30.

Budapest Science Meetup - Június

Elkészültünk a júniusi meetup programjával: Küzdelem az orvvadászok ellen genetikai markerek segítségével, a Kárpát-medence népességváltozásai a bronzkorban, Dinoszaurusz maradványok Magyarországon.

2014. május 9.
2014. május 5.
2014. április 11.
2014. március 10.

Budapest Science Meetup - Március

BpScienceMeetup-201403-poszter.jpg

A mangalica genom jellemzése bioinformatikai módszerekkel

Molnár János - Biomi Kft., Gödöllő 

A mangalica Magyarországon őshonos mezőgazdasági sertésfajta. Kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, a 19. század közepére tehető. Feltehetően az akkoriban gyakori Kárpát-medencei fajták, a bakonyi, szalontai, alföldi és a Szerémségből származó sumadia fajta keresztezéséből jött létre. Három színváltozata létezik, a szőke, a fecskehasú és a vörös, amelyeket az őshonos állatok védelméről szóló jogszabály külön fajtaként ismer el. A mangalicából készült termékeket prémium kategóriájuk és magas áruk miatt előszeretettel hamisítják, ezért különösen veszélyeztetettek. Ezt a rossz piaci magatartást megelőzendő, a MANGFOOD kutatási konzorcium azért jött létre, hogy molekuláris genetikai markereket fejlesszen a mangalicából készült termékek eredetvédelme céljából. Emellett célul tűztük ki azt is, hogy minél szélesebb módon jellemezzük a mangalica teljes genetikai állományát. Ennek érdekében elindítottuk Magyarország első haszonállat genom programját, melynek kapcsán nagy áteresztőképességű, új generációs szekvenáló rendszerek által generált adatok bioinformatikai feldolgozása volt szükséges. A kapott adatokat nemzetközi adatbázisban található sertés szekvencia adatokkal hasonlítottuk össze, és mangalicára jellemző genetikai markereket azonosítottunk. A különböző markerjelölteket saját, ezernél is több mintát tartalmazó biobankunkon és élelmiszermintákon teszteltük. Kutatásunk során sikerült olyan markert találni amelynek segítségével megbízhatóan el lehet különíteni a mangalicából készült termékeket a hamisítványoktól.

Csak egy modell

Majubu Norbert - PPKE, Információs Technológiai és Bionikai Kar

Mi egy modell és a valóság kapcsolata? Miért pont a neurotudományok területén hódít ennyire a modellezés? Hogyan néz ki egy idegsejt-modell és mit tanulhatunk belőle? Milyen más módokon fonódik össze az informatika és a neurobiológia? "Eszes" kérdések, amelyekre megpróbálok majd válaszolni.

2014. február 14.

BpSM Február - Yamaji Bogdán: A jövő atomreaktora(i) (videó)

Magyarországon ma négy atomerőművi blokk termel villamos energiát, egy kutatóreaktor működik Csillebércen, és a BME NTI üzemelteti az Oktatóreaktort. A világon jelenleg hetvenegy atomerőművi blokk épül, a nemzetközi kutatási programokban pedig hat alapkoncepciót jelöltek ki, mint jövőben kifejlesztendő reaktortípusokat. Az előadásban első sorban a BME NTI-ben zajló negyedik generációs típusokkal kapcsolatos kutatások közül a sóolvadékos reaktor(ok)ról lesz szó, de a végén lenne egy nagyon rövid kitekintés a világon épülő korszerű harmadik generációs atomerőmű típusokra (pl. EPR, AP1000, VVER-1200) is.

BpSM Február - Varjú Zoltán: Miért vagy olyan negatív? - tartalomelemzés és kognitív torzulás a nyelvben (videó)

Miért nem kérdez pozitívan a média? Miért nem hír, hogy kinyílott a pitypang? Tényleg negatív és szomorkodó a magyar? Miért érnek el extra hozamot a negatív szentimentre alapozott hírelemzéses kereskedési stratégiák? Az internetes tartalomelemzés segítségével példákon keresztül igyekszünk megválaszolni a fenti kérdéseket és bemutatni hogy ezek jelentős részét a nyelv működésében rejlő szisztematikus "hiba", ún. kognitív torzulás okozza.

2013. szeptember 30.

BpSM Szeptember - Szépszó Gabriella: Éghajlatváltozás meteorológus szemmel (videó)

Az előadásban áttekintjük a földi éghajlati rendszer elemeit és azt, hogy ennek az összetett rendszernek a megváltoztatásában mekkora szerepet játszik az ember. Bemutatjuk, hogyan lehetséges (lehetséges-e egyáltalán) előrejelezni az éghajlat jövőbeli alakulását. Röviden ismertetjük az erre szolgáló éghajlati modellezés alapjait, s vázoljuk a modellek legfontosabb eredményeit, különös tekintettel a Magyarországon várható változásokra. Kitérünk az éghajlattal és az éghajlat megváltozásával kapcsolatos sztereotípiákra, például arra, hogy értelmezhető-e az a kérdés, hány fok lesz 2021. szeptember 12-én. Megpróbáljuk eloszlatni azt a tévhitet, hogy egy előrejelzés csak tökéletesen jó vagy rossz lehet, helyette megismertetjük a hallgatóságot az árnyaltabb valószínűségi szemlélettel.

2013. június 10.

Budapest Science Meetup - Június

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az évad utolsó meetup-ján a Fogasház első emeleti előadójában június 13-án 19h-kor: 

BpScienceMeetup-201306-poszter.jpg

Ételallergiák - Enni vagy nem enni?
Berecz Bernadett - ELTE, Növényélettani Tanszék

Az ételallergiákkal kapcsolatban két alapvető kérdés merül fel: i) mitől lesz egyik ember allergiás, míg a másik nem, ii) mi teszi egyik ételt illetve ételfehérjét allergénné, míg a másik nem okoz allergiát. 
Az allergén ételfehérjék közös jellemzője, hogy sértetlenül vagy közel intakt szerkezettel képesek átvészelni az ételkészítés, az elfogyasztás és az emésztés során zajló folyamatokat és ezek körülményeit. A bekövetkező hőhatás illetve emulgeálás során módosulhatnak egyes fehérjék tulajdonságai s ezen keresztül allergenicitásuk is.

"Kötöttség, egyenlőség, testvériség" - a társadalom egy biológus szemével
Kun Ádám - ELTE, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék

Az ember egy normakövető, együttműködő és egyenlőségre törekvő főemlős. A normakövetésünket kevesen kérdőjeleznék meg, de együttműködésre való hajlamunkat, pláne az egyenlőséget előnyben részesítő természetes késztetésünk elfogadása kevéssé általános. Pedig ezen tulajdonságaink különböztetnek meg markánsan bennünket az állatvilág zömétől, de sok tekintetben legközelebbi rokonainktól a csimpánzoktól és bonobóktól is. Az állatvilágban természetes, hogy a csoportban élő egyedek hierarchiában élnek, s a hierarchia csúcsán állók birtokolják az erőforrások (a nőstények) zömét. A mai emberi társadalom sem áll ettől messze, annak ellenére, hogy evolúciós történelmünkben erre az ősi állapotra való visszatérés egy igen rövid fejezet. Jelentős vagyoni különbségek a vadászó-gyűjtögető, de még a nomád pásztorok körében sem jellemzőek. A mezőgazdaság meghonosodásával vált újból uralkodóvá, s azóta is velünk van, bár az utóbbi évtizedekben – szerencsére – kezdünk visszatérni számunka természetesebb, egyenlő, vagyoneloszlás felé.

Az előadásban kísérletek és megfigyelések bemutatásával szeretném alátámasztani fenti állításaimat, amelyet egy saját, játékelméleti, kutatással is erősítek. Megmutattuk, hogy a vagyoni különbségek elősegítik az együttműködés kialakulását, mindaddig, amíg a közjó létrehozásának hatékonysága alacsony. Ellenben, amikor a közjó előállítása hatékonnyá válik, akkor a vagyoni különbségek hátráltatják az együttműködést, s tered engednek a csalók terjedésének.

2013. május 3.

Budapest Science Meetup - Május

A következő előadásokkal várunk titeket a májusi meetup-on a Fogasház első emeleti előadójában:

 

BpScienceMeetup-201305-poszter.jpg

Egerek és érelmeszesedés: az ABCC6 transzporter szerepe

Pomozi Viola - MTA Természettudományi Kutatóközpont

A kvantum csendje: kommunikáció kvantuminformatikai eszközökkel

Bacsárdi László - NymE Informatikai és Gazdasági Intézet

Lézerek és gyógyszerek: célzott hatás

Képíró Miklós - ELTE TTK, Biokémiai Tanszék

2013. április 8.

Budapest Science Meetup - Április

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az április 11-ei Budapest Science Meetup-on, 19 órától, a Fogasház első emeleti előadójában:

BpScienceMeetup-201304-poszter.jpg

 

Метеор! (Meteor!)
Molnár László - MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Február 15-én, a hajnali órákban egy óriási tűzgömb robbant fel a légkörben, az Urál-hegységről délkeletre. A Cseljabinszk-meteor ideális módon, jelentős drámával, ám mérsékelt károkkal és sérülésekkel irányította a figyelmet a Földre veszélyes égitestekre, és a nagyobb pusztítás lehetőségére.

Járulékos rizikó gének örökletes nőgyógyászati daganatokban
Jóri Balázs - Maastricht University

A hibajavító gének meghibásodásai gyakran okoznak daganatot. Ilyen a Lynch szindróma is, amely megnövekedett vastagbélrák kockázatot jelent az MMR génmutációkat hordozó családok számára. A pontos kockázatot azonban igen nehéz megjósolni. Mi az oka, hogy egyes nöi családtagoknál endometriális daganatok is megjelennek?

Középpontban a centriólum
Majubu Norbert - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar

A centriólum egy evolúciósan konzervált makromolekuláris szerkezet ami olyan alapvető folyamatokhoz nélkülözhetetlen, mint a sejtosztódás, vezikulák transzportja, vagy a flagella és a cilia kialakulása. Sejtszervecskeként tartjuk számon, mégis a jelen időkig ismeretlen volt a valódi felépítése, és kialakulásának mechanizmusa továbbra is nyitott kérdés.

A meetup-ra itt tudtok RSVP-zni

2012. szeptember 14.

Budapest Science Meetup - Szeptember

Szokás szerint kicsit rendhagyó szezonnyitó Meetuppal várunk benneteket.

Ez alkalommal egy GMO (Genetikailag Módosított Organizmusok)-témakört boncolgató vitaestre kerül sor szeptember 20-án19h-tól Fogasházban. ahol vendégünk Jávor Benedek LMP frakcióvezető, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke lesz.

BpScienceMeetup-201209-poszter.jpg

Az eseményre itt tudtok RSVP-zni:

RSVP

2012. április 14.

Budapest Science Meetup - Április

A következő előadásokkal várunk benneteket:

Kullancsok: tévhitek és tények

Földvári Gábor - Szt István Egyetem, Parazitológiai és Álattani Tanszék (http://www.univet.hu/units/Parazitologia/own/parasiteweb.html)

A kullancsok már régóta fenntartják a tudományos és közérdeklődést egyaránt. Mivel sokan félnek tőlük, valamint jelentős üzleti tevékenység is köszönheti nekik létét, számos tévedés és félrevezető információ terjed róluk. Az előadás megkísérli eloszlatni a kullancsokkal és az általuk terjesztett kórokozókkal kapcsolatos tévhiteket, valamint betekintést nyújt a kullancsok biológiájának izgalmas világába.

 

Természetes kutatólaboratórium a talpunk alatt

Erőss Anita - ELTE, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Budapest alatt egy különleges karsztrendszer található, melynek termálvizei világhírű fürdőket táplálnak és óriási barlangrendszereket oldanak ki. A barlangok és a termálfürdők fővárosa tehát egy természetes kutatólaboratórium, ahol például a mikrobák barlangképződési folyamatokban betöltött szerepe is közvetlenül vizsgálható.

 

Az autofágia és az apoptózis kapcsolata a C. elegans egyedfejlődése során

Erdélyi Péter - ELTE, Genetikai Tanszék

Az apoptózis az egész élővilágban előforduló, szabályozott sejtpusztulási folyamat, amelynek pontosan meghatározott funkciója van az egyed normális fejlődése és az egész élete során. Az autofágia az eukarióta sejtek szabályozott önemésztő folyamata, amelynek hiperaktivitása a sejt halálához vezethet, amelyet az apoptózistól (I-es típusú programozott sejthalál) megkülönböztetve II típusú programozott sejthalálnak is neveznek. E két sejttani folyamat közös szabályozásának vizsgálatához a genetikai modell rendszer Caenorhabditis elegans fonalférget használtam. Érdekes módon az apoptózis deficiens törzsek életképesek, fertilisek és morfológiailag normálisak, és az autofág génekre nullmutáns állatok is hasonló fenotípussal jellemezhetőek. Ezzel ellentétben azok a kettős mutáns állatok, amelyekben az apoptózis és az autofágia is genetikailag blokkolva van, embrionális korban elpusztulnak és súlyos morfológiai rendellenességeket mutatnak. A két sejtpusztulási folyamat tehát egymást kiegészítve szükséges a normális egyedfejlődéshez és életképességhez.

BpScienceMeetup-201204-poszter_1.jpg