Holnap ismét Budapest Science Meetup!
A három előadásban hallhattok a NASA új exobolygó kutató űrtávcsövéről, az eukarióta sejt kialakulásáról, végül pedig Mátyás-király uralkodásának és döntéseinek megítéléséről lesz szó.
2018. május 9.
2017. október 16.
Először detektálták összeütköző neutroncsillagok gravitációs hullámait
Ez az első olyan kozmikus esemény, amelyet egyszerre figyeltek meg gravitációs-hullámokkal és elektromágneses jelek segítségével is.
2017. augusztus 3.
Exohold a láthatáron (túl)
Lehet, hogy megvan az első hold, ami egy másik csillag körül keringő bolygó körül kering, de lehet, hogy nem: erről is az internet tehet.
2017. március 22.
TRAPPIST-1: Élet-halál kérdések hideg csillagok körül
Vida Krisztián előadása a márciusi Budapest Science Meetup-on.
2016. október 30.
A legmodernebb űrtávcsövekkel a Naprendszer legősibb égitestjeinek nyomában
Pál András előadása az októberi Budapest Science Meetup-on.
2016. október 2.
Mit tudunk a Proxima Centauri b bolygóról?
Dobos Vera előadása a szeptemberi Budapest Science Meetup-on.
2016. szeptember 4.
A kisbolygóbányászat úttörője lehet az OSIRIS-REx űrszonda
A szeptember 8-án induló minta-visszahozó szonda bizonyíthatja, hogy kisbolygók erőforrásainak kiaknázása a gyakorlatban is megvalósítható.
2016. június 29.
2007OR10, a névtelen törpebolygó
Kiss Csaba előadása a júniusi Budapest Science Meetup-on. A magyar kutatók felfedezéséről, miszerint ez a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygója, még a NASA is beszámolt.
2016. április 29.
Tatooine-ok keresése - bolygók kettős csillagrendszerekben
Klagyivik Péter előadása az áprilisi Budapest Science Meetup-on.
2016. április 12.
Csütörtökön ismét Budapest Science Meetup!
Idegsejtek működésének kutatásáról, kettőscsillagok körül keringő exobolygókról és a társadalmi sokszínűség gazdasági növekedéssel való összefüggéseiről lesz szó.
2016. március 22.
Új ablak a világegyetemre: gravitációs hullámok
Raffai Péter előadása a márciusi Budapest Science Meetup-on.
2016. január 21.
Egy Neptunusz méretű bolygó lehet a Plútó pályáján túl
Bár még nem sikerült közvetlenül megfigyelni, elég valószínűnek tűnik, hogy mégis kilenc bolygó van a Naprendszerünkben.
2015. december 6.
Mennyire jó sci-fi a Marsi?
Molnár László előadása a novemberi Budapest Science Meetup-on.
2015. október 14.
A csillagközi anyag
Varga-Verebélyi Erika előadása a szeptemberi Budapest Science Meetup-on.
2015. szeptember 8.
Csütörtökön újra Science Meetup!
A három előadásban enzimekkel történő DNS manipulációról, a Plútó felderítéséről és a csillagközi anyagról hallhattok.
2015. április 20.
Óriási sötétanyagtérkép készült el
Több százmillió fényév átmérőjű területen térképezték fel az eloszlását. A végső cél egy még titokzatosabb dolog, a sötét energia jobb megértése.
2015. április 15.
Már nem csak exobolygókat keres a Kepler
Kiss László csillagász előadása az áprilisi Budapest Science Meetup-on.
2015. február 12.
A korábban gondoltnál 150 millió évvel később keletkeztek az első csillagok
A Planck-űrtávcső friss adatai pontosítják a galaxisunkról és az univerzum történetéről alkotott képünket.
2014. november 6.
Így zajlik egy csillagászati műszer fejlesztése itthon
Pál András előadása az októberi Budapest Science Meetup-on.
2013. december 13.
BpSM December - Molnár László: A végtelenbe, és tovább! - Voyager-1 módra (videó)
Az utóbbi években szinte menetrendszerűen felbukkant a hír, hogy a Voyager-1 végre elhagyta a Naprendszert, és csillagközi űrszondává vált. Az ördög a részletekben rejlik: a Voyager-1, Schrödinger űrszondájaként, még a Naprendszerben jár, de a jelek szerint már a csillagközi anyagon vitorlázik.
2013. november 25.
BpSM November - Szabó Róbert: Exobolygók mindenhol (prezentáció)
A Naprendszeren kívüli bolygók keresése és tanulmányozása rendkívül népszerű kutatási téma, hiszen olyan kérdésekre keresi a választ, hogy hogyan jött létre a Naprendszer, lehetséges-e élet más bolygókon, és hogy egyedül vagyunk-e az Univerzumban. Röviden áttekintem a tudományterület jelenlegi állását, legfrissebb eredményeit, és utalok a közeljövő szédítő lehetőségeire. Miként válik a tudományos fantasztikum fantasztikus tudománnyá? Igaza volt-e George Lucasnak? Az előadásból ezekre a kérdésekre is választ kapunk.
2013. április 8.
Budapest Science Meetup - Április
Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az április 11-ei Budapest Science Meetup-on, 19 órától, a Fogasház első emeleti előadójában:
Метеор! (Meteor!)
Molnár László - MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Február 15-én, a hajnali órákban egy óriási tűzgömb robbant fel a légkörben, az Urál-hegységről délkeletre. A Cseljabinszk-meteor ideális módon, jelentős drámával, ám mérsékelt károkkal és sérülésekkel irányította a figyelmet a Földre veszélyes égitestekre, és a nagyobb pusztítás lehetőségére.
Járulékos rizikó gének örökletes nőgyógyászati daganatokban
Jóri Balázs - Maastricht University
A hibajavító gének meghibásodásai gyakran okoznak daganatot. Ilyen a Lynch szindróma is, amely megnövekedett vastagbélrák kockázatot jelent az MMR génmutációkat hordozó családok számára. A pontos kockázatot azonban igen nehéz megjósolni. Mi az oka, hogy egyes nöi családtagoknál endometriális daganatok is megjelennek?
Középpontban a centriólum
Majubu Norbert - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar
A centriólum egy evolúciósan konzervált makromolekuláris szerkezet ami olyan alapvető folyamatokhoz nélkülözhetetlen, mint a sejtosztódás, vezikulák transzportja, vagy a flagella és a cilia kialakulása. Sejtszervecskeként tartjuk számon, mégis a jelen időkig ismeretlen volt a valódi felépítése, és kialakulásának mechanizmusa továbbra is nyitott kérdés.
A meetup-ra itt tudtok RSVP-zni.
2013. február 6.
Budapest Science Meetup - Február
Ezekkel az előadásokkal várunk titeket 2013 első Budapest Science Meetup-ján, február 14-én, 19h-tól a Fogasház első emeleti előadójában:
Hogy kerülnek a csillagok a számítógépbe?
Molnár László - MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Gyakran fogadnak kétkedő tekintetek, mikor a "mivel foglalkozol pontosan?" kérdésre azt a választ adom, hogy csillagokat modellezek. Pedig a csillagokat akár egyszerűen forró gázgömbökként is felfoghatjuk, amit pár hidrodinamikai képlettel is leírhatunk. Persze ahogy egyre több tulajdonságukra vagyunk kíváncsiak: egyesek miért kisebbek, nagyobbak, hidegebbek, forróbbak, változatlanok vagy folyton változó fényűek, ez a leírás villámgyorsan elbonyolódhat. De a modelljeink egyelőre tartják a lépést az egyre pontosabb észlelési adatokkal, például a Kepler űrtávcső megfigyeléseivel.
"Élmény, oktatás, állatkert"
Czigány Ildikó - Budapesti Állatkert
A Varázshegy jelenleg az Állatkert Ismeretterjesztő osztálya. Maga a Varázshegy nem múzeum, hanem több annál: a benne zajló programok teszik különlegessé. Élő "Csodák palotája".
2012. december 16.
Budapest Science Meetup - December
Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az év utolsó meetup-ján, december 20-án, 19h-tól a Fogas Ház-ban:
Gurul a marsi labor, keresi az ősi életnyomokat
Kereszturi Ákos - Konkoly Tege Miklós MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
A Mars egykori lakhatóságát elemezni küldték a Curiosity rovert a vörös bolygóra. Fő célpontját: a Gale-kráter közepén lévő idős üledékeket még nem érte el, de több érdekes megfigyelést végzett már. Az előadás keretében a küldetés eddigi eredményeit tekintjük át.
Autofágia a jótékony kisgömböc
Kovács Tibor - ELTE Genetikai Tanszék, Fejlődésbiológiai kutatócsoport
A hibák felhalmozódása a sejtek számára olyan végzetes következményekkel járhatnak, amelyek szervezeti szinten súlyos betegségek kialakuláshoz vezethetnek, mint a rák, vagy a Parkinson-kór. Az öregedés folyamata is tekinthető hibák által kiváltott folyamatok összességének, amelyek szervi – szervezeti funkciók vesztésével járhatnak és ez túlélőképességünk romlását vonja maga után.
Tehát a sejtnek szüksége van olyan védő folyamatokra, amelyek biztosítják számára a regenerálódást – túlélést. Az eukarióta sejt bizonyos - lebontásra kijelölt – komponensei a lizoszómákba kerülnek, ahol savas hidroláz enzimek által lebontódnak, az ilyen folyamatokat nevezzük autofágiának. Az autofágia esszenciális a sejtek homeosztázisának fenntartásához: a sejt károsodások és felesleges citoplazma komponensek (makromolekulák és sejtszervecskék) eltávolítása nagyrészt autofágiával megy végbe. Különböző stressz reakciók során az autofágia ugyancsak esszenciális a sejtek túléléséhez. Kutatócsoportunkban ezen mechanizmus funkcióját vizsgáljuk, olyan folyamatok kapcsán mint az öregedés, differenciálódás vagy a programozott sejthalál. Előadásomban az autofágia sokoldalúságára szeretnék példákat bemutatni, saját kutatási eredményeinken keresztül: Hogyan hat az élethosszra, vagy az ecetmuslica összetett szemének kialakulására?
2011. április 18.
Áprilisi meetup
Az áprilisi meetupon borászattal, csillagászattal, ipari K+F projektekkel és kutatással, valamint Open Science Lab témákkal fogunk foglalkozni.
Időpont: 2011. április 20. 19 órától a Tűzraktérben. [twitter, meetup.com a jelentkezéshez, facebook oldal]
Győrffy Géza
BCE Szőlészeti és Borászati Intézet
Borkóstolás többféleképpen
Hogyan kell bort kóstolni? Miben különbözik egy fogyasztói kóstoltatás egy profi borversenytől. Hogyan bírálunk borversenyen? Hogyan értékelünk kísérleti borokat?
A lényeg, hogy nem csak a bíráló és a bor a fontos...
Almár Iván
MTA KTM Csillagászati Kutatóintézet tud. tanácsadója, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia és annak SETI munkacsoportjának tagja
Kozmikus társkereső
Exobolygók, asztrobiológia és SETI a XXI. században. A Kossuth Kiadónál a Nemzetközi Könyvfesztiválra most megjelent 200 oldalas könyv szerint a kozmikus társkeresés korunk alapvetően fontos témája, amely három összefüggő részből áll: Földünk párjának, vagyis egy Föld-szerű exobolygónak a kereséséből, a földi élet párja, vagyis egy a földitől független életforma utáni kutatásból és a SETI-programból, amely egy idegen civilizációval való kapcsolat felvételére irányul.
Federics László
Evosoft Hungary Kft.
Ipari K+F projektek és alapkutatás
Példa: Új generációs szerszámgépek fejlesztése, a gyártás hatékonyabbá tétele érdekében. Melyek azok a gyártás során felmerülő problémák, amik már megoldottnak tekinthetők, és melyek azok, ahol még komoly (elméleti) kutatás várható?
Sebestyén Endre
Open Science Lab aka Asimov Ház
Mi lesz/lenne az Open Science Lab Budapesten? Mitől független és közösségi? Milyen területeket ölelne fel, vannak-e hasonló példák máshol, azok hogy működnek? Mi hogy működnénk, mi a helyzet a tagsággal, ki jöhet, hogyan lehet segíteni?