Európai szonda landol holnap a Marson
A Schiaparelli leszállóegység a 2020-as európai marsjáróhoz kifejlesztett landolási technológiát fogja tesztelni és néhány tudományos mérést is végez majd.
A Schiaparelli leszállóegység a 2020-as európai marsjáróhoz kifejlesztett landolási technológiát fogja tesztelni és néhány tudományos mérést is végez majd.
Sik András részletesen bemutatja, hogyan tudja bárki Mars-kutató szondák adatait megjeleníteni és elemezni.
Június 7-21. között a Földről nézve a Mars a Nap mögött volt, korlátozva a kommunikációs lehetőségeket az űrszondákkal.
Sik András előadása a májusi Budapest Science Meetup-on.
Káprázatos képek a csillagunkról, ahogy az a marsi horizont felé közeledik.
Ezeket a kőzetek repedéseiben folyó víz hagyta hátra. Vizsgálatukból az ősi környezet jellemzőire következtethetnek a kutatók.
A JPL mérnökei szerint ezek segíteni fognak abban, hogy a jövő Marsra szálló egységei precízebben és biztonságosabban landoljanak. Egy emberes küldetésnek ez kritikus fontosságú előfeltétele.
Az ősi hőforrások nyomainál előforduló jarozit ásvány megzavarhatja a marsi mintaelemző műszereket.
A Gale-krátert egykor tavak sorozata töltötte ki, melyeknek üledékéből alakulhatott ki az Aeolis Mons (Mt. Sharp) hegy is.
A Curiosity-n alapuló robot a legérdekesebb kőzetekből fog mintákat venni és azokat tárolni. Később ezt más űrszondák visszahozzák majd a Földre.
Nincsenek túl jó állapotban a kerekek. A küldetést nem veszélyezteti. De kellemetlen.
Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az év utolsó meetup-ján, december 20-án, 19h-tól a Fogas Ház-ban:
Gurul a marsi labor, keresi az ősi életnyomokat
Kereszturi Ákos - Konkoly Tege Miklós MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
A Mars egykori lakhatóságát elemezni küldték a Curiosity rovert a vörös bolygóra. Fő célpontját: a Gale-kráter közepén lévő idős üledékeket még nem érte el, de több érdekes megfigyelést végzett már. Az előadás keretében a küldetés eddigi eredményeit tekintjük át.
Autofágia a jótékony kisgömböc
Kovács Tibor - ELTE Genetikai Tanszék, Fejlődésbiológiai kutatócsoport
A hibák felhalmozódása a sejtek számára olyan végzetes következményekkel járhatnak, amelyek szervezeti szinten súlyos betegségek kialakuláshoz vezethetnek, mint a rák, vagy a Parkinson-kór. Az öregedés folyamata is tekinthető hibák által kiváltott folyamatok összességének, amelyek szervi – szervezeti funkciók vesztésével járhatnak és ez túlélőképességünk romlását vonja maga után.
Tehát a sejtnek szüksége van olyan védő folyamatokra, amelyek biztosítják számára a regenerálódást – túlélést. Az eukarióta sejt bizonyos - lebontásra kijelölt – komponensei a lizoszómákba kerülnek, ahol savas hidroláz enzimek által lebontódnak, az ilyen folyamatokat nevezzük autofágiának. Az autofágia esszenciális a sejtek homeosztázisának fenntartásához: a sejt károsodások és felesleges citoplazma komponensek (makromolekulák és sejtszervecskék) eltávolítása nagyrészt autofágiával megy végbe. Különböző stressz reakciók során az autofágia ugyancsak esszenciális a sejtek túléléséhez. Kutatócsoportunkban ezen mechanizmus funkcióját vizsgáljuk, olyan folyamatok kapcsán mint az öregedés, differenciálódás vagy a programozott sejthalál. Előadásomban az autofágia sokoldalúságára szeretnék példákat bemutatni, saját kutatási eredményeinken keresztül: Hogyan hat az élethosszra, vagy az ecetmuslica összetett szemének kialakulására?