kozmológia

2017. november 21.
2017. október 16.
2017. október 4.

Túllépett a fizika a Nobel-díjon?

Most megkapták a gravitációs hullámok felfedezői. A projektben dolgozó több száz tudósból három. A team egyik legfontosabb kutatója azért nem, mert meghalt, amíg az Akadémia töprengett. Egyre abszurdabbnak tűnnek a Nobel-díj szabályai a modern tudományos világban.

2015. április 20.
2015. február 4.
2014. december 30.

2014 a tudományban

Néhány szenzációs eredmény gyorsan megkérdőjeleződött. De bőven van mit ünnepelni, sikerült leszállni egy üstökösre és fontos hosszú távú projektek indultak el.

2014. szeptember 5.
2014. április 11.
2014. március 31.

Budapest Science Meetup - Április

Nagy jelentőségű és aktuális témák az április 10-ei Budapest Science Meetup-on: gravitációs hullámok detektálása a BICEP2 teleszkóppal, iGem szintetikus biológiai versenyen elért eredmények és drónok alkalmazása etológiai kutatásokban.

BpScienceMeetup-201403-poszter.psd.png

Kozmikus dallam a múltból - Hogyan fedezte fel a BICEP2 gravitációs hullámok nyomát?

Raffai Péter - ELTE TTK Fizikai Intézet

Március 17-én a BICEP2 távcsővel dolgozó kutatók tudománytörténeti jelentőségű bejelentést tettek: a csillagászati felvételükön megtalálták az Ősrobbanás utáni pillanatok gravitációs hullámainak nyomát. A gravitációs hullámok a téridő tovaterjedő fodrozódásai, amelyet mozgó tömegek és nagyenergiájú folyamatok bocsátanak ki. A bravúros felfedezés — amennyiben megerősítést nyer - egyszerre jelent igazolást a világegyetem fénynél gyorsabb tágulására az Ősrobbanás utáni pillanatokban, megerősíti a gravitációs hullámok létezését, és kapcsolatot teremt a világegyetem legkisebb és legnagyobb méreteit uraló - megértésükben máig nehezen összeegyeztethető - szabályai között. Az eredmény újabb lépés az űrkutatás egy új ága, a gravitációshullám-csillagászat megszületése felé, amelyben a készülő észlelőberendezéseinkkel várhatóan néhány éven belül közvetlenül figyeljük majd meg űrbéli források gravitációs hullámait. Előadásomban a bejelentett felfedezés mibenlétét, tudományos hátterét és jelentőségét fogom bemutatni.

 

Mit építsünk az élet anyagából?

Kopniczky Margarita - Centre for Synthetic Biology and Innovation, Imperial College London

A biológiai folyamatok technológiai felhasználása egyidős az emberiséggel. Ma az élet “programozási nyelve” kezd elénk tárulni DNS kód formájában, és megértésével lehetőség adódik arra is, hogy magunk tervezzünk és építsünk sejteket.  A Szintetikus Biológia célja komplex génrendszerek racionális tervezése, mérnöki megközelítéssel. A klasszikus géntechnológiából kinőtt új tudománytetület potenciálját és lendületességet jól illusztráló iGEM versenyen egyetemista csapatok teszik fel évről évre a kérdést: Mit építsünk az élet anyagából? Az Imperial College Plasticity projektjenek eredményeiről tartok beszámolót.

 

Drón vs. galamb - csoportos mozgás a köbön

Vásárhelyi Gábor - ELTE TTK Biológiai Fizika Tsz

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén egy fél évtizede fut a csoportos mozgással foglalkozó ERC Advanced Pályázat (COLLMOT), melynek keretében állatok és robotok csoportos viselkedését vizsgáljuk a legmodernebb érzékelő technológiák, statisztikus fizika, szuper-számítógépek és etológusok segítségével. Előadásomban a csoportosan repülő drónjainkról és a hozzájuk vezető etológiai kutatásokról szeretnék beszélni. Szó lesz a csoportos mozgás minden olyan tulajdonságáról, melyet felhasználhatunk csapatban repülő robotok tervezéséhez, és szó lesz mindarról, amit az állatokról tanultunk a repülő robotok építése kapcsán.