A múltban a Vénusz, a Föld és a Mars is kék bolygók voltak
A NASA vezető kutatója nemrég egy telefonos sajtókonferencián beszélt az űrhivatal elmúlt évtizedes bolygókutatási eredményeiről és újságírók - köztük a 444 - kérdéseire válaszolt.
A NASA vezető kutatója nemrég egy telefonos sajtókonferencián beszélt az űrhivatal elmúlt évtizedes bolygókutatási eredményeiről és újságírók - köztük a 444 - kérdéseire válaszolt.
Az űrkutatás történetének egyik legsikeresebb bolygókutató küldetése zárul le néhány órán belül. A Cassini 13 évig vizsgálódott a Szaturnusz körül.
Németh Zoltán előadása a májusi Budapest Science Meetup-on.
Vida Krisztián előadása a márciusi Budapest Science Meetup-on.
A Schiaparelli leszállóegység a 2020-as európai marsjáróhoz kifejlesztett landolási technológiát fogja tesztelni és néhány tudományos mérést is végez majd.
A szeptember 8-án induló minta-visszahozó szonda bizonyíthatja, hogy kisbolygók erőforrásainak kiaknázása a gyakorlatban is megvalósítható.
A küldetés célja a gázóriás belső szerkezetének és légkörének vizsgálata, amely választ adhat Naprendszerünk kialakulásával kapcsolatos alapvető kérdésekre.
Kiss Csaba előadása a júniusi Budapest Science Meetup-on. A magyar kutatók felfedezéséről, miszerint ez a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygója, még a NASA is beszámolt.
A Kepler-űrtávcső találatai között 9 új, kicsi, jó hőmérsékletű, a “lakhatósági zónába” eső bolygó is van.
Tóth András előadása a szeptemberi Budapest Science Meetup-on.
Sik András részletesen bemutatja, hogyan tudja bárki Mars-kutató szondák adatait megjeleníteni és elemezni.
13:50-kor lesz legközelebb a törpebolygóhoz a szonda. Holnap hajnalban derül ki, hogy átvészelte-e rendben a Plútó-rendszeren való áthaladást.
Ezzel a történelmi eseménnyel véget ér a bolygórendszerünk felderítésének kezdeti szakasza.
A NASA New Horizons űrszondája 9 éves, 5 milliárd kilométeres utazást követően karnyújtásnyira van a céljától.
Június 7-21. között a Földről nézve a Mars a Nap mögött volt, korlátozva a kommunikációs lehetőségeket az űrszondákkal.
9 tudományos műszer utazik majd a 2020-as évek elején indítandó szondán, a Jupiter Europa holdjához.
Négy évig vizsgálta a Naphoz legközelebbi bolygót.
Minden idők egyik legsikeresebb tudományos műszerét 1990 áprilisában állították pályára. Az évfordulót lélegzetelállító felvétellel ünnepli a NASA.
Ezeket a kőzetek repedéseiben folyó víz hagyta hátra. Vizsgálatukból az ősi környezet jellemzőire következtethetnek a kutatók.
Ez az első törpebolygó, amit közelről vizsgál majd ember alkotta eszköz.
A Gale-krátert egykor tavak sorozata töltötte ki, melyeknek üledékéből alakulhatott ki az Aeolis Mons (Mt. Sharp) hegy is.
219 nap múlva halad el a Plútó mellett, de már januárban indulnak a távoli tudományos megfigyelések. Ez az első szonda amely Kuiper-övben található objektumokat vizsgál majd.
Közelítőleg így nézne ki az Európé az emberi szem számára.
Újabb lélegzetelállító felvételt küldött vissza a Cassini a Szaturnusztól.
2015 júliusában ér a Plútóhoz a NASA New Horizons szondája. A Hubble nemrég további célpontokat talált neki.
Csak a Marsnál 7 űrszonda végzett megfigyeléseket. A Mars Reconnaissance Orbiter teleszkópja az üstökösmagot is feltárta.
Október 19-én a Mars mellett halad el a Siding Spring üstökös.
A bolygó légkörét fogja vizsgálni, illetve kommunikációs átjátszóként is működik majd a leszállóegységek és a Föld között.
A Stardust űrszonda által visszahozott minták közt. Sokáig tartott az azonosításuk.
Nem túl kockázatos, de nincs igazából technikai vagy tudományos értelme. Ráadásul drága is.
Már csak a Föld-Nap távolság 3-szorosát kell megtennie, amíg kicsivel több mint 1 év múlva elhalad a törpebolygó és holdjai mellett. Hamarosan pedig a Hubble-nek köszönhetően további célpontot kaphat.