Csütörtökön ismét Budapest Science Meetup!
A három előadásban hallhattok genetikáról, régészeti állattanról és a társasjátékok lehetséges oktatási és ismeretterjesztési felhasználásáról.
2018. június 12.
2018. május 24.
„Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember” - Régészet Napja 2018
Mit tud a régészet feltárni az egyéni sorsokból? Ezt próbálja a szombaton zajló program körbejárni interaktív programok és ismeretterjesztő előadások segítségével.
2017. december 23.
Élet az egykori Asszír Birodalomban és a mai Kurdisztánban
Az ELTE kurdisztáni régészeti expedíciójának tagjaival beszélgettünk az egykori asszír birodalom egyik fontos településének számító Grd-i Tle feltárásáról, a mai régészeti expedíciók kihívásairól és Kurdisztán jelenéről.
2017. június 7.
Holnap ismét Budapest Science Meetup!
A három változatos témájú előadásban szó lesz arról, hogy a többsejtű lét szükségszerű velejárója-e a rák, hogyan rekonstruálható régészeti módszerekkel egy bronzkori hamvasztás, végül pedig Trianon előérzetéről és a 19. századi pesszimista magyar külpolitikai gondolkodásról hallhattok majd.
2017. január 28.
Migrációs kavalkád a vaskori Kárpát-medencében
A honfoglalás előtt volt csak igazán változatos a vidék! Gepidákkal, langobárdokkal, szkítákkal és keltákkal, rómaiakkal, hunokkal és avarokkal folytatódik az impakták migrációs sorozata.
2016. december 22.
Lábnyomok az őserdőben – ősi erdő - és mezőgazdálkodási technikák és hosszútávú hatásuk a környezetre Közép-Amazoniában
Gonda Regina előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.
2016. november 12.
A magyar etnogenezis kutatásának aktuális régészeti genetikai eredményei
Szécsényi-Nagy Anna előadása az októberi Budapest Science Meetup-on.
2016. április 24.
Migrációs központ volt a bronzkori Kárpát-medence, de keveset tudunk egykori lakóiról
A régészeti leletek tanúsága szerint a bronzkor során a Kárpát-medencébe több irányból érkeztek bevándorlók. Az impakták aktuális részében arról beszélgetünk, hogy mit tudunk (és mit nem) erről a korról és térségünk egykori lakóiról.
2016. január 10.
Gének írják újra Európa őstörténetét
Az újkőkor hajnalán barna bőrű, kék szemű vadászok lakták Európát. Pár ezer év alatt azonban gyökeresen megváltozott a kontinens genetikai összetétele. Ismét jelentkezik az impakták.
2015. október 25.
A cseréphegyen túl – Római kori kerámiák kutatásának lehetőségei
Vámos Péter előadása az októberi Budapest Science Meetup-on.
2015. július 6.
Így segít feltárni az Amazonas-medence történetét egy magyar kutatónő
Gonda Regina egy nemzetközi kutatásban vesz részt, ahol drónokkal és hagyományos terepmunkával vizsgálják az esőerdő történetét.
2014. november 1.
Ilyenek voltak a korai koponyasebészeti beavatkozások
Bereczki Zsolt előadása az októberi Budapest Science Meetup-on.
2014. szeptember 24.
Néma tanúk vallomása a rák történetéről
Molnár Erika előadása a szeptemberi Budapest Science Meetup-on.
2014. május 30.
Budapest Science Meetup - Június
Elkészültünk a júniusi meetup programjával: Küzdelem az orvvadászok ellen genetikai markerek segítségével, a Kárpát-medence népességváltozásai a bronzkorban, Dinoszaurusz maradványok Magyarországon.
2014. február 3.
Budapest Science Meetup - Február
Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az év első meetup-ján, Február 13-án, 19 órától a FabLab Budapest-ben:
Miért vagy olyan negatív? - tartalomelemzés és kognitív torzulás a nyelvben
Varjú Zoltán - Precognox Kft.
Miért nem kérdez pozitívan a média? Miért nem hír, hogy kinyílott a pitypang? Tényleg negatív és szomorkodó a magyar? Miért érnek el extra hozamot a negatív szentimentre alapozott hírelemzéses kereskedési stratégiák? Az internetes tartalomelemzés segítségével példákon keresztül igyekszünk megválaszolni a fenti kérdéseket és bemutatni hogy ezek jelentős részét a nyelv működésében rejlő szisztematikus "hiba", ún. kognitív torzulás okozza.
A jövő atomreaktora(i)
Yamaji Bogdán - BME Nukleáris Technikai Intézet
Magyarországon ma négy atomerőművi blokk termel villamos energiát, egy kutatóreaktor működik Csillebércen, és a BME NTI üzemelteti az Oktatóreaktort. A világon jelenleg hetvenegy atomerőművi blokk épül, a nemzetközi kutatási programokban pedig hat alapkoncepciót jelöltek ki, mint jövőben kifejlesztendő reaktortípusokat. Az előadásban első sorban a BME NTI-ben zajló negyedik generációs típusokkal kapcsolatos kutatások közül a sóolvadékos reaktor(ok)ról lesz szó, de a végén lenne egy nagyon rövid kitekintés a világon épülő korszerű harmadik generációs atomerőmű típusokra (pl. EPR, AP1000, VVER-1200) is.
Új perspektívák a magyar őstörténet régészeti kutatásában
Türk Attila - PPKE BTK Régészeti Tanszék
A magyarság elődeinek története, vagy közkeletűbb megnevezéssel a „magyar őstörténet”, illetve honfoglalással kapcsolatos elképzelések a magyar identitás szerves részét alkotják. A téma történeti-régészeti kutatása, illetve az újabb eredmények folyamatos közlése ezért a hazai tudományosság alapvető feladata.
A magyarok elődeinek története az írásos adatokat tekintve meglehetősen forrásszegény terület, ezért a régészet ― mint napjainkban immár rohamosan gyarapodó adatbázisú tudományág ― kiemelkedő jelentőséggel bír.
A mai kutatás számára a legfőbb nehézséget az Uráltól a Kárpátokig terjedő hatalmas régió teljes kora középkori leletanyagának folyamatos áttekintése, szűrése és értelmezése jelenti. A nyelvészeti kutatások, természetföldrajzi rekonstrukció, régészeti emlékanyag és a területen élő különböző népcsoportok néprajzi vizsgálata alapján ugyanis az eddigi kutatás Nyugat-Szibéria területére helyezte a magyarság kialakulásának színterét, amit „őshazának” nevezünk. A Kárpát-medence elfoglalását megelőzően, az ide vezető vándorlás során pedig több területen is éltek hosszabb-rövidebb ideig, különböző népcsoportokkal kapcsolatba kerülve. Ezek közül három szállásterülettel foglalkozott a kutatás: Magna Hungariával, Levédiával és Etelközzel, amelyek az egykori Szovjetunió területére estek. A Szovjetunió felbomlásával és a tudományos kapcsolatok szinte teljes elenyészésével az 1990‒2005 közötti időszakban a magyar őstörténet kelet-európai régészeti kutatása magyar részről (is) rendkívül marginális területté vált.A kutatások az utóbbi években azonban ismét megindultak, mely számos szerencsés leletnek köszönhető. Harminc év kihagyást követően 2013 nyarán ismét volt orosz-magyar régészeti expedíció, mely a Dél-Urál térségében dolgozott. Az új leleteket a hagyományos szemléletű (a leletek formai jellegzetességeinek azonosságára és különbségeire építő) régészeti módszerek mellett modern természettudományos vizsgálatokkal is „vallatjuk”, melyek közül elsősorban a radiokarbon-keltezés illetve archaeogenetikai vizsgálatok reményeink szerint minőségi ugrást és információtöbbletet fognak eredményezni a közeljövőben. Az előadás ezeket a perspektívákat vázolja fel.