2013. június 10.
Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az évad utolsó meetup-ján a Fogasház első emeleti előadójában június 13-án 19h-kor:
Ételallergiák - Enni vagy nem enni?
Berecz Bernadett - ELTE, Növényélettani Tanszék
Az ételallergiákkal kapcsolatban két alapvető kérdés merül fel: i) mitől lesz egyik ember allergiás, míg a másik nem, ii) mi teszi egyik ételt illetve ételfehérjét allergénné, míg a másik nem okoz allergiát.
Az allergén ételfehérjék közös jellemzője, hogy sértetlenül vagy közel intakt szerkezettel képesek átvészelni az ételkészítés, az elfogyasztás és az emésztés során zajló folyamatokat és ezek körülményeit. A bekövetkező hőhatás illetve emulgeálás során módosulhatnak egyes fehérjék tulajdonságai s ezen keresztül allergenicitásuk is.
"Kötöttség, egyenlőség, testvériség" - a társadalom egy biológus szemével
Kun Ádám - ELTE, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék
Az ember egy normakövető, együttműködő és egyenlőségre törekvő főemlős. A normakövetésünket kevesen kérdőjeleznék meg, de együttműködésre való hajlamunkat, pláne az egyenlőséget előnyben részesítő természetes késztetésünk elfogadása kevéssé általános. Pedig ezen tulajdonságaink különböztetnek meg markánsan bennünket az állatvilág zömétől, de sok tekintetben legközelebbi rokonainktól a csimpánzoktól és bonobóktól is. Az állatvilágban természetes, hogy a csoportban élő egyedek hierarchiában élnek, s a hierarchia csúcsán állók birtokolják az erőforrások (a nőstények) zömét. A mai emberi társadalom sem áll ettől messze, annak ellenére, hogy evolúciós történelmünkben erre az ősi állapotra való visszatérés egy igen rövid fejezet. Jelentős vagyoni különbségek a vadászó-gyűjtögető, de még a nomád pásztorok körében sem jellemzőek. A mezőgazdaság meghonosodásával vált újból uralkodóvá, s azóta is velünk van, bár az utóbbi évtizedekben – szerencsére – kezdünk visszatérni számunka természetesebb, egyenlő, vagyoneloszlás felé.
Az előadásban kísérletek és megfigyelések bemutatásával szeretném alátámasztani fenti állításaimat, amelyet egy saját, játékelméleti, kutatással is erősítek. Megmutattuk, hogy a vagyoni különbségek elősegítik az együttműködés kialakulását, mindaddig, amíg a közjó létrehozásának hatékonysága alacsony. Ellenben, amikor a közjó előállítása hatékonnyá válik, akkor a vagyoni különbségek hátráltatják az együttműködést, s tered engednek a csalók terjedésének.
2013. február 6.
Ezekkel az előadásokkal várunk titeket 2013 első Budapest Science Meetup-ján, február 14-én, 19h-tól a Fogasház első emeleti előadójában:
Hogy kerülnek a csillagok a számítógépbe?
Molnár László - MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Gyakran fogadnak kétkedő tekintetek, mikor a "mivel foglalkozol pontosan?" kérdésre azt a választ adom, hogy csillagokat modellezek. Pedig a csillagokat akár egyszerűen forró gázgömbökként is felfoghatjuk, amit pár hidrodinamikai képlettel is leírhatunk. Persze ahogy egyre több tulajdonságukra vagyunk kíváncsiak: egyesek miért kisebbek, nagyobbak, hidegebbek, forróbbak, változatlanok vagy folyton változó fényűek, ez a leírás villámgyorsan elbonyolódhat. De a modelljeink egyelőre tartják a lépést az egyre pontosabb észlelési adatokkal, például a Kepler űrtávcső megfigyeléseivel.
"Élmény, oktatás, állatkert"
Czigány Ildikó - Budapesti Állatkert
A Varázshegy jelenleg az Állatkert Ismeretterjesztő osztálya. Maga a Varázshegy nem múzeum, hanem több annál: a benne zajló programok teszik különlegessé. Élő "Csodák palotája".
2012. november 12.
Ezekkel az előadásokkal várunk titeket 2012. november 15-ei Budapest Science Meetup-on a Fogas Házban:
Nanomedicina - mit keres a nano a gyógyászatban?
Berényi Szilvia - MTA TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet, Biológiai Nanokémia Osztály
A nano szerkezetű anyagok az utóbbi évtizedekben robbanásszerű
fejlődésen ment keresztül. Természetesen a gyógyászatban is intenzív kutatások folynak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet kihasználni az anyagok e kis méretéből fakadó, esetlegesen új tulajdonságokat a jobb diagnosztika, implantátum beültetés vagy a hatékonyabb gyógyszerterápia érdekében. Az előadásban ezek a kísérleti és gyakorlati alkalmazások kerülnek bemutatásra közérthetően, a teljesség igénye nélkül. Emellett arról is lesz szó, hogy megkajálhatunk-e bármit ami nano.
Jégkorszak köszönt az innovatív gyógyszergyártásra - vagy nem?
Németh István - Richter Gedeon Nyrt.
Az innovatív gyógyszer kutatás-fejlesztés utóbbi évtizedekben lendületesen növekvő költségei valamint ennek okai úgy tűnik elérték a"társadalmi-tudat" küszöbét. A társadalmi reakciók palettája a teljes értetlenségtől és érdektelenségtől a lelkes összeesküvés-elméletekig terjed. Mindeközben a nyugati társadalmak demográfiai változása a helyzet súlyosbodása felé mutat. Egyre kevesebb ember állítja elő azokat a forrásokat amelyek egy egyre szélesedő rétegnek nyújtják a szociális és egészségügyi szolgáltatások fedezetét. A fenntarthatóság kulcskérdése a javuló hatékonyság lenne - a jelenlegi helyzet azonban nem ad okot felhőtlen optimizmusra.
Kincskeresés kozmikus részecskékkel
Barnaföldi Gergely Gábor - MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont
A kozmikus sugárzás részecskéi folyamatosan bombázzák a Földet. E részecskék a felső légkörben nagyenergiás ütközésekben hadronokat(erősen kölcsönható elemi részecskéket), majd müonokat keltenek - hasonlóan, mint a CERN Nagy Hadronütköztetojében (LHC) lejátszódó atommag-atommag ütközésekben. A keltett nagyenergiás müonok eljuthatnak a földfelszínig, sőt akár a földkéreg mélyébe is. Az RMKI-ELTE REGARD csoportjával arra a kérdésre kerestük a választ, hogylehet-e kincskeresésre fogni a kozmikus részecskéket.
A meetup-ra itt tudtok RSVP-zni.
2012. június 18.
A következő előadásokkal várunk titeket a nyári szünet előtti utolsó meetup-on:
Connectome project: az agy pontos kapcsolási rajza
Héja László - MTA Kémiai Kutatóközpont Molekuláris Neurokémiai Laboratóriumának vezetője
Az agykutatás egyik legdivatosabb területe ma a connectome project, ami nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy pontosan feltárja a teljes agy vagy egyes agyterületek sejtszintű - vagy akár még annál is pontosabb - kapcsolódási térképét. Tekintve, hogy csak az agykéreg mintegy 10 milliárd idegsejtet tartalmaz, amelyek egymással 100 billió kapcsolatot létesítenek, ezek precíz leírása ma még elérhetetlennek látszik. Számos olyan új technika születik azonban, amelyek a siker reményével kecsegtetnek akár szinapszis-precizitású térképék létrehozásában is. Az előadásban ezen technikákat és az általuk elérhető olyan új ismereteket igyekszem bemutatni, melyek révén megérthető, hogyan képeződik le egy egér agyában a labirintusban elrejtett ételhez vezető térkép, de akár az is, van-e az agyunkban Jennifer Aniston- és Halle Berry-neuron (van).
LUCA sajátságai: az RNS-világtól a három domén kialakulásáig
Tóth András - Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az elmúlt évek evolúciós genetikai kutatásai megerősítették, hogy a 3 domént (Bacteria, Archaea, Eukarya) alkotó valamennyi ismert organizmus a kb. 3.8 milliárd éve élt utolsó közös ős (LUCA - Last Universal Common Ancestor) leszármazottja. LUCA jellemzőire következtethetünk, ha megvizsgáljuk milyen biokémiai makromolekulák, metabolikus útvonalak és tulajdonságok közösek az élőlényekben. LUCA-ban a genetikai információ kifejeződése már komplex DNS-RNS-fehérje apparatus-on és ezek interakcióin alapszik, mely arra enged következtetni, hogy ezt egyszerűbb genetikai rendszer(ek) előzhette(ék) meg. Az előadásban bemutatom az egyre inkább tudományos konszenzussá váló RNS-világ hipotézis mellett szóló érveket, a modern genetikai szisztéma valószínűsíthető kialakulását és azt, hogy hogyan teszik lehetővé az in vitro evolúciós technikák alternatív genetikai rendszerek és új ön-replikációra képes molekulák létrehozását. Ezek nem csupán a földi élet keletkezésébe és korai evolúciójába nyújthatnak betekintést, hanem a szintetikus biológia fejlődésével gyakorlati alkalmazásuk is lehetségessé válhat.
Az s(n) alapú egyirányú kódolási algoritmus
Köpenczei Gergely - BME Villamosmérnöki és Informatikusi Kar
Az egyirányú kódolási algoritmus lényege, hogy miután a kódolást elvégeztük semmilyen mód nincs az eredeti adat helyre állításra. Akkor mi értelme is van? Nos, a elkészült kódolt adat, lenyomat, az eredeti adat ujjlenyomata ként használható. Tehát segítségével lehet meggyőződni az adatok eredetiségéről. Ilyen kódolást alkalmaznak például jelszavak tárolására, programok eredetiségének ellenőrzésére.
A mi módszerünk a s(n) osztó függvényen alapszik, amely alkalmasnak bizonyult ilyen felhasználásra. Bizonyos támadások esetén a módszerünk nagyobb biztonságot nyújt, mint a ma használatosak. Az s(n) osztó függvény a szám önmagánál kisebb osztóinak összege például 10 esetén s(10) = 1 + 2 + 5 = 8. A s(n) függvény n ismeretében gyorsan kiszámítható azonban vissza felé ez egy nagyon időigényes feladat, ezt a tulajdonságot használja ki a módszerünk.
2012. június 11.
2012. május 21.
2012. május 12.
Ezekkel az előadásokkal várunk titeket:
Az erőkifejtés kulcsa: a miozin aktivációs hurok
Várkuti Boglárka - ELTE, Biokémiai Tanszék (http://www.malnalab.hu)
A miozinok minden eukarióta sejtben megtalálható motor fehérjék, népes családjuk a legkülönbözőbb, a sejt túléléséhez is nélkülözhetetlen folyamatokban vesz részt. Habár szerepük rendkívül eltérő, alapvető szerkezetük és működési mechanizmusuk igen hasonló. Minden miozint saját kötőfehérjéje, az aktin aktivál, legyen szó akár az izom összehúzódásáról, a sejten belüli transzportról vagy a sejtosztódásról. Ha ez nem történik meg, a miozin enzim elveszti hatékonyságát, és csak igen gyenge alap aktivitással működik. Az aktiválás, erőgenerálás folyamata nem ismert, azonban csoportunk fedezte fel azt a miozinban lévő szerkezeti elemet, mely az aktiváció kezdeti lépéséért felelős.
Molekuláris modellezéssel és biokémiai módszerekkel bizonyítottuk, hogy ha ezt a szerkezeti elemet - melyet aktivációs huroknak neveztünk el – mutációval elrontjuk, akkor a miozin aktivációja teljesen elmarad. Létrehoztunk olyan C. elegans modellállat törzset, melyben szintén elrontottuk az aktivációs hurkot, hogy lássuk az aktiváció hiányának élő rendszerben megjelenő hatását. Az így létrehozott állatok lassabbak és gyengébbek voltak, erőkifejtésük kisebb volt vad típusú társaikénál. Az aktivációs hurok a miozin aktivációjának kulcs szerkezeti eleme, megismerésével egy lépéssel közelebb kerülhetünk az erőgenerálás mechanizmusának megértéséhez.
Az immunitás időskori hanyatlása - vizsgálatok C. elegans fonálféregben
Papp Dia - ELTE, Genetikai Tanszék
Szervezetünket a káros kórokozókkal pl. baktériumokkal, vírusokkal szemben az immunrendszer védi. Az idegen behatolók mellett az immunrendszerünk képes felismerni és elpusztítani a tumoros sejteket is fiatal korban. Öregedés során viszont hanyatlani kezd ez a precízen szabályozott, hatékonyan működő rendszer, így idős korban megnő a fertőzésekkel szembeni érzékenység, illetve a daganatok kialakulásának esélye is. Számos kutatócsoport dolgozik azon, hogy feltárja az immunitás időskori hanyatlásának okait. Előadásomban ebből szeretnék ízelítőt adni, segítségül hívva a C. elegans fonálférget, amely a genetikai kutatások kedvelt modellállata.
Melyik tantárgyakat utáltad a legjobban az iskolában?
Nádori Gergely - Alternatív Közgazdasági Gimnázium
Válságban van-e a természettudományok tanítása? Milyen kísérletek vannak természettudományos oktatás megújítására és mi ezek empirikus tapasztalata?
2012. március 19.
Ezekkel az előadásokkal várunk titeket:
Kutyák tekintetkövetö viselkedésének vizsgálata eye tracker módszerrel
Gergely Anna, ELTE Etológia Tanszék (http://kutyaetologia.elte.hu/)
Az utóbbi évek kutatási eredményei azt igazolják, hogy a kutyák és a preverbális csecsemök kognitív képességei gyakran hasonlóak. Senju és Csibra kimutatta, hogy a 16 hónapos babák tekintetkövetö viselkedése kommunikatív helyzethez kötött. Vizsgálatunkban egy új módszerrel (eye tracker módszerrel) rögzítettük a kutyák nézési viselkedését, és azt találtuk, hogy ök is hajlamosabbak követni az emberi tekintetet kommunikációs kontextusban.
Játék és matematika tíz percben
Kóczy László, MTA Közgazdaságtudományi Intézet (http://koczy.blog.hu/)
Versengve együttmüködni, vagy együttmüködve versengeni? A kooperatív játékelmélet önzö érdekeiket követö cselekvök együttmüködését vizsgálja és például olyan gyakorlati kérdésekre is választ adhat, hogy mennyivel járuljanak hozzá az agglomerációs városok a BKV müködéséhez.
Tudományos élményközpontok
Zsiros László Róbert, a Csodák Palotája kiállításvezetője (http://szertar.com)
Nem iskola, nem múzeum, nem játszóház. Hát akkor mi? Angol nyelvterületen science centereknek hívják, nálunk újabban terjed a tudományos élményközpont elnevezés. Öveges professzor annak idején "csodák palotájának" álmodta. Mik ezek az intézmények, és mire jók?
Hogy megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, az elöadáson térben és idöben pillantunk be több csodapalotába: az "ösanya" Exploratorium-tól a vadiúj varsói Koperniusz Központig; az északi Heurekától a canberrai Questacon-ig; a nagyon "hands-on" Csodák Palotájától a virtuális Open Science Resource-ig.
.jpg)
2011. április 18.
Az áprilisi meetupon borászattal, csillagászattal, ipari K+F projektekkel és kutatással, valamint Open Science Lab témákkal fogunk foglalkozni.
Időpont: 2011. április 20. 19 órától a Tűzraktérben. [twitter, meetup.com a jelentkezéshez, facebook oldal]
Győrffy Géza
BCE Szőlészeti és Borászati Intézet
Borkóstolás többféleképpen
Hogyan kell bort kóstolni? Miben különbözik egy fogyasztói kóstoltatás egy profi borversenytől. Hogyan bírálunk borversenyen? Hogyan értékelünk kísérleti borokat?
A lényeg, hogy nem csak a bíráló és a bor a fontos...
Almár Iván
MTA KTM Csillagászati Kutatóintézet tud. tanácsadója, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia és annak SETI munkacsoportjának tagja
Kozmikus társkereső
Exobolygók, asztrobiológia és SETI a XXI. században. A Kossuth Kiadónál a Nemzetközi Könyvfesztiválra most megjelent 200 oldalas könyv szerint a kozmikus társkeresés korunk alapvetően fontos témája, amely három összefüggő részből áll: Földünk párjának, vagyis egy Föld-szerű exobolygónak a kereséséből, a földi élet párja, vagyis egy a földitől független életforma utáni kutatásból és a SETI-programból, amely egy idegen civilizációval való kapcsolat felvételére irányul.
Federics László
Evosoft Hungary Kft.
Ipari K+F projektek és alapkutatás
Az ipari K+F projektek sajátosságai; miért, miket és hogyan kell fejleszteni. Mi a K+F szerepe az új termékek kifejlesztésében, a gyártásban és az összeszerelésben? Hol van az alapkutatás helye az ipari fejlesztésekben?
Példa: Új generációs szerszámgépek fejlesztése, a gyártás hatékonyabbá tétele érdekében. Melyek azok a gyártás során felmerülő problémák, amik már megoldottnak tekinthetők, és melyek azok, ahol még komoly (elméleti) kutatás várható?
Sebestyén Endre
Open Science Lab aka Asimov Ház
Mi lesz/lenne az Open Science Lab Budapesten? Mitől független és közösségi? Milyen területeket ölelne fel, vannak-e hasonló példák máshol, azok hogy működnek? Mi hogy működnénk, mi a helyzet a tagsággal, ki jöhet, hogyan lehet segíteni?
2010. szeptember 14.
A múlt héten a szervezési feladatok mellett volt lehetőségünk bemutatkozni a rádióhallgatók számára is a Klubrádióban, ahová Zsíros László Róbert hívott meg minket nagyszerű, Többet ésszel című tudományos ismeretterjesztő műsorába, melyet ajánlunk minden tudomány iránt érdeklődő figyelmébe. A teljes műsort itt, a Budapest Science Meetupról szóló részt pedig itt tudjátok meghallgatni.
Ne felejtsetek visszajelezni a Meetup hivatalos oldalán, facebookon, és követni minket a legfrissebb infókért Twitteren!
2010. szeptember 13.
Célunk, hogy összehozzuk a fiatal kutatókat, akik beszámolhatnak eredményeikről, terveikről rövid lényegretörő előadások keretében majd összedughatjk fejüket és kötetlen formában beszélgethetnek a jelenlévők a kutatói lét és kutatási kérdések bármely aspekusáról.
Előadóknak elsősorban még a kutatói pályájuk elején lévő, de már jelentősebb eredményekkel redelkező fiatalokat fogunk felkérni figyelembe véve a hallgatóság javaslatait.
A találkozókon három 10 perces előadás hangzik el, amit 5 perces vita követ. Az előadásokat követő szabad beszélgetés az előadókkal és egymással a műsor szerves és melegen ajánlott részét képezi :)
Az előadások nyelve angol vagy magyar, a szükséges technikai feltételeket (laptop, projektor stb.) biztosítjuk. Az előadásokról vidó felvételeket készítünk és a előadások anyagaival együtt ezt közkincsé tesszük.
A rendezvény kezdeményezői és fő támogatói a Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Fiatal Tudósok Társasága (MAFITUD). Természetesen más magyar fiatal kutatókat tömörítő szervezetek, kezdeményezések, baráti társaságok támogatását (akár csak előadók vagy részvevők formájában is) szívesen vesszük. Együtt könnyebb és mókásabb!
Ha érdekel a kezdeményezés, és szívesen meghallgatnád az előadásokat, akkor itt tudsz regisztrálni és visszajelezni nekünk: http://www.meetup.com/BpScienceMeetup
.jpg)