A múltban a Vénusz, a Föld és a Mars is kék bolygók voltak
A NASA vezető kutatója nemrég egy telefonos sajtókonferencián beszélt az űrhivatal elmúlt évtizedes bolygókutatási eredményeiről és újságírók - köztük a 444 - kérdéseire válaszolt.
A NASA vezető kutatója nemrég egy telefonos sajtókonferencián beszélt az űrhivatal elmúlt évtizedes bolygókutatási eredményeiről és újságírók - köztük a 444 - kérdéseire válaszolt.
Az űrkutatás történetének egyik legsikeresebb bolygókutató küldetése zárul le néhány órán belül. A Cassini 13 évig vizsgálódott a Szaturnusz körül.
Lehet, hogy megvan az első hold, ami egy másik csillag körül keringő bolygó körül kering, de lehet, hogy nem: erről is az internet tehet.
Németh Zoltán előadása a májusi Budapest Science Meetup-on.
Pacher Tibor csapatvezető előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.
A Schiaparelli leszállóegység a 2020-as európai marsjáróhoz kifejlesztett landolási technológiát fogja tesztelni és néhány tudományos mérést is végez majd.
A szeptember 8-án induló minta-visszahozó szonda bizonyíthatja, hogy kisbolygók erőforrásainak kiaknázása a gyakorlatban is megvalósítható.
A küldetés célja a gázóriás belső szerkezetének és légkörének vizsgálata, amely választ adhat Naprendszerünk kialakulásával kapcsolatos alapvető kérdésekre.
Bár még nem sikerült közvetlenül megfigyelni, elég valószínűnek tűnik, hogy mégis kilenc bolygó van a Naprendszerünkben.
Tóth András előadása a szeptemberi Budapest Science Meetup-on.
Sik András részletesen bemutatja, hogyan tudja bárki Mars-kutató szondák adatait megjeleníteni és elemezni.
Fantasztikus képeket csinált a szonda a felszínről, miközben más műszereivel a hold belső szerkezetét és felszínét alakító folyamatokat vizsgálta.
Húsz éve figyeli a Napot és annak aktivitását. Senki nem gondolta volna hogy emellett évente átlagosan 200 üstököst is fel fog fedezni.
13:50-kor lesz legközelebb a törpebolygóhoz a szonda. Holnap hajnalban derül ki, hogy átvészelte-e rendben a Plútó-rendszeren való áthaladást.
Ezzel a történelmi eseménnyel véget ér a bolygórendszerünk felderítésének kezdeti szakasza.
A NASA New Horizons szondája már folyamatosan figyeli a törpebolygót és holdjait és egyre jobb fotókat küld vissza.
Június 7-21. között a Földről nézve a Mars a Nap mögött volt, korlátozva a kommunikációs lehetőségeket az űrszondákkal.
Sik András előadása a májusi Budapest Science Meetup-on.
Káprázatos képek a csillagunkról, ahogy az a marsi horizont felé közeledik.
Négy évig vizsgálta a Naphoz legközelebbi bolygót.
Kezdenek feltárulni a Plútó felszíni részletei, ahogy a NASA New Horizons szondája közeledik hozzá.
Ezeket a kőzetek repedéseiben folyó víz hagyta hátra. Vizsgálatukból az ősi környezet jellemzőire következtethetnek a kutatók.
A JPL mérnökei szerint ezek segíteni fognak abban, hogy a jövő Marsra szálló egységei precízebben és biztonságosabban landoljanak. Egy emberes küldetésnek ez kritikus fontosságú előfeltétele.
A Cassini szonda az első bizonyítékokat találta Földön kívüli hőforrásokra. Az ilyen környezet pedig nagyon ideális lehet mikrobák számára.
Ez az első szonda amely meglátogat egy törpebolygót. Lényegesen gazdagíthatja a Naprendszer korai állapotairól való ismereteinket.
Az ősi hőforrások nyomainál előforduló jarozit ásvány megzavarhatja a marsi mintaelemző műszereket.
A mozaikfelvétel a legnagyobb magasságból készült, amit a NASA marsjárója elért a 11 éves karrierje során.
A csillagászok 13 Neptunuszon túli égitest pályája alapján jutottak erre a következtetésre.
Több mint 11 év után sikerült azonosítani a felszínen. A leszállás sikeres volt, de nem nyílt ki teljesen. Emiatt veszett el a küldetés.
Ez az első törpebolygó, amit közelről vizsgál majd ember alkotta eszköz.
Hogy kerül egy gimis diák a Nobel-díj átadóra? Tudjuk-e már végre, hogy tényleg volt-e élet a Marson, és mikor lesz már végre kolóniánk a vörös bolygón? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ a decemberi Impaktákban.
Néhány szenzációs eredmény gyorsan megkérdőjeleződött. De bőven van mit ünnepelni, sikerült leszállni egy üstökösre és fontos hosszú távú projektek indultak el.
A Gale-krátert egykor tavak sorozata töltötte ki, melyeknek üledékéből alakulhatott ki az Aeolis Mons (Mt. Sharp) hegy is.
219 nap múlva halad el a Plútó mellett, de már januárban indulnak a távoli tudományos megfigyelések. Ez az első szonda amely Kuiper-övben található objektumokat vizsgál majd.
Egy krátert csinál majd egy kisbolygón, a kiszórt anyagból pedig mintákat hoz vissza a Földre. Négy leszállóegységet is kibocsát majd.
Közelítőleg így nézne ki az Európé az emberi szem számára.
Sárneczky Krisztián előadása a novemberi Budapest Science Meetup-on.
2015 júliusában ér a Plútóhoz a NASA New Horizons szondája. A Hubble nemrég további célpontokat talált neki.
Ezekkel az előadásokkal várunk titeket 2013 utolsó meetup-ján:
Mitől gyengélkednek a kromoszómák az öregedő petesejtben?
Borsos Máté - MTA TTK Enzimológiai Intézet Biokémiai Tanszék
A nap mint nap termelődő spermiumokkal ellentétben a petesejtek csak egyszer, még embrionális korban keletkeznek, születés után velünk idősödnek. Milyen hatása van ennek az öregedésnek a sejt kromoszómáira? Mi a molekuláris magyarázat arra, hogy idősebb kismamák idősebb petesejtjeiből nagyobb arányban születnek problémás utódok (pl. Down-kór)? És egyáltalán, tudunk tenni valamit ez ellen?
A végtelenbe, és tovább! - Voyager-1 módra
Molnár László - MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Az utóbbi években szinte menetrendszerűen felbukkant a hír, hogy a Voyager-1 végre elhagyta a Naprendszert, és csillagközi űrszondává vált. Az ördög a részletekben rejlik: a Voyager-1, Schrödinger űrszondájaként, még a Naprendszerben jár, de a jelek szerint már a csillagközi anyagon vitorlázik.
Biometrikus azonosítás Afrikában
Markó Ferenc - CEU, Szociológia és Szociálantropológia Tanszék
A biometrikus azonosítás tudományos vitája egyfelől a technológiai innovációról, másfelől a személyes adatok védelméhez való jogról szól. Bár a biometrikus azonosítás jóval szélesebb körben alkalmazott a harmadik világban, a kutatásokban hivatkozott példák és esettanulmányok szinte kivétel nélkül fejlett világbeli országokból érkeznek. Az előadás - egy tíz hónapos, dél-szudáni, antropológiai terepmunka anyagára építve - igyekszik több oldalról bemutatni a jelenséget.
RSVP-zni ITT tudtok a meetup-ra.
A világ minden részéről 22 csapat állja még a sarat napjaink talán legizgalmasabb versenyében. A Google Lunar XPRIZE résztvevőinek 90%-ban magánerőből kell elkészíteniük és eljuttatniuk egy felderítő robotot a Holdra, amely ott legalább fél kilométert megtesz, és panorámaképeket, videókat küld vissza a Földre. Az egyedüli magyar induló, a Puli Space csapatának beszámolója a verseny kihívásairól, a 2010 júniusa óta elért eredményeikről, a rájuk váró további feladatokról, terveikről.
Kedves érdeklődők, íme a szeptemberi előadás diái. Olvasgassátok, osszátok meg és ne felejtsetek feliratkozni az RSS-re!
Dobos Vera - Exobolygók lakhatósága
Felföldi Tamás - Mennyire ismerjük a körülöttünk élő mikrobákat?
Dr Pacher Tibor - Pulit a Holdra!