Nem ér véget semmi, csak (kicsit) máshol folytatjuk :-).

A NASA vezető kutatója nemrég egy telefonos sajtókonferencián beszélt az űrhivatal elmúlt évtizedes bolygókutatási eredményeiről és újságírók - köztük a 444 - kérdéseire válaszolt.

Carl Zimmer mesterműve gyönyörűen mutatja be, hogy a 21. században az öröklődés mennyivel többet jelent már mint gének generációk közti átadódását.

Szépen lengedezik a csóvája a napszélben.

Ha magunkból indulunk ki, viszonylag egyszerűnek tűnhet, hogy hogyan lesz valakiből férfi és hogyan nő. De halakban minden sokkal bonyolultabb. És vannak fajok ahol egy egyed előbb hímmé válik, majd nősténnyé. Vagy épp fordítva.

A három előadásban hallhattok genetikáról, régészeti állattanról és a társasjátékok lehetséges oktatási és ismeretterjesztési felhasználásáról.

Mit tud a régészet feltárni az egyéni sorsokból? Ezt próbálja a szombaton zajló program körbejárni interaktív programok és ismeretterjesztő előadások segítségével.

Hogy lehet, hogy pontosan ugyanazt a hangot másképp hallja a szomszédom és én? Nem is olyan egyszerű a válasz.

A három előadásban hallhattok a NASA új exobolygó kutató űrtávcsövéről, az eukarióta sejt kialakulásáról, végül pedig Mátyás-király uralkodásának és döntéseinek megítéléséről lesz szó.

Szépszó Gabriella előadása a márciusi Budapest Science Meetup-on.

Simor Péter előadása a márciusi Budapest Science Meetup-on.

A NASA TESS űrtávcsöve az egész égboltot át fogja fésülni, hogy megtalálja a közeli csillagok körüli kőzetbolygókat.

Ezúttal is három változatos témájú előadással készültünk. Az online interakciók és ügyintézés kihívásairól, a mesterséges intelligencia és az arcfelismerés területén az elmúlt években végbement fejlődésről, végül pedig a korrupciókutató központ (CRCB) legújabb tartalomelemzéses vizsgálatáról lesz szó.

Több milliónyi lelkes családfaépítő adatbázisából, megfelelő elemzéssel, megannyi érdekes adat nyerhető az élethossz genetikájáról, vagy épp ük- és szépszüleink házasulási szokásairól.

Zsebeházi Gabriella előadása a februári Budapest Science Meetup-on.

Ezúttal is három változatos témájú előadással készültünk. Elsőként a jelenlegi legjobb globális időjárás előrejelzési modellről, az európai ECMWF-ről lesz szó. Ezt követően kiderül, hogyan segítik a célzott daganatterápiát a Turbine egészségügyi startup által fejlesztett számítógépes sejtszimulációk. Végül pedig az agyi aktivitást alvás közben vizsgáló módszerek praktikus előnyeiről hallhattok majd.

Csillagászoknak sikerült észlelni az Univerzumban először felfénylő csillagok nyomát, és talán a körülötük lévő sötét anyagét is.

Szabolics Tamás előadása a februári Budapest Science Meetup-on.

Hangya Balázs előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.

A három előadásban fúziós energiáról, klímamodell fejlesztésről és a Magyarországon várható éghajlati változásokról, valamint szimulált Mars utazások legénységre gyakorolt pszichológiai hatásairól lesz szó.

Hogyan lehet elrejteni egy műholdat az űrben? Sugalld azt, hogy sosem jutott el odáig.

Az ELTE kurdisztáni régészeti expedíciójának tagjaival beszélgettünk az egykori asszír birodalom egyik fontos településének számító Grd-i Tle feltárásáról, a mai régészeti expedíciók kihívásairól és Kurdisztán jelenéről.

Dr. Kiss Richárd előadása a novemberi Budapest Science Meetup-on.

A három változatos témájú előadásban hallhattok arról, hogyan lehet hatékonyabbá tenni az élelmiszeripart, bemutatásra kerül egy látássérültek számára fejlesztett Rubik-kocka alkalmazás, végül pedig kiderül, mennyire értjük a kognitív funkciókért felelős agyi folyamatokat.

Raffai Péter előadása a novemberi Budapest Science Meetup-on.

Váradi András előadása a szeptemberi Budapest Science Meetup-on.

Korai fiaskókból tanulva hozták létre a génterápia új, hatékony eszközeit. Kombinálva a genomszerkesztéssel, alapjaiban változtathatják meg számos genetikai gyökerű betegség kezelését.

A három változatos témájú előadásban hallhattok neutroncsillag ütközésből származó gravitációs hullámokról, a leukémia és limfóma daganatos betegségek célzott kezelésének hatékonyabbá tételéről, valamint magyar közbeszerzések empirikus elemzéséből levonható következtetésekről.

1917 október 24-én indult az első világháború osztrák-magyar részről egyik legsikeresebbnek mondható katonai művelete, amelynek köszönhetően a központi hatalmak csapatai az Isonzó völgyéből majdnem Velencéig szorították vissza az olaszokat. Mi volt a győzelem története, utóélete és pontosan milyen árat fizettünk érte?

Ez az első olyan kozmikus esemény, amelyet egyszerre figyeltek meg gravitációs-hullámokkal és elektromágneses jelek segítségével is.

A fehérbőrűségért felelős legfontosabb génvariánsok nem a kontinensünkön jöttek létre és erre a legerősebb bizonyítékot afrikai népcsoportok bőrszínének tanulmányozása adta.

Az élő szervezet belső órájának megismerése egy teljesen új tudományterület, a kronobiológia kezdetét jelentette. Nem véletlen, hogy idén Nobel-díjjal jutalmazták a cirkadián ritmus molekuláris alapjainak felfedezőit.

Nem csak, hogy nem gömbölyű, de magyar csillagászok azt is kiderítették, hogy gyűrűje is van.

A három változatos témájú előadásban szó lesz az asztrocita sejtek idegrendszeri szerepéről, kutya agy- és szövetbank létrehozásáról az ELTE-n, valamint az első világháborús Caporetto-i csata jelentőségéről az Osztrák-Magyar-Monarchia számára.

A 2017. évi kémiai Nobel-díjat Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson kapták a krio-elektronmikroszkópia kifejlesztése során elért eredményeikért. De mi is ez és mire jó?

Most megkapták a gravitációs hullámok felfedezői. A projektben dolgozó több száz tudósból három. A team egyik legfontosabb kutatója azért nem, mert meghalt, amíg az Akadémia töprengett. Egyre abszurdabbnak tűnnek a Nobel-díj szabályai a modern tudományos világban.

Varjú Zoltán előadása a szeptemberi Budapest Science Meetup-on.

Az űrkutatás történetének egyik legsikeresebb bolygókutató küldetése zárul le néhány órán belül. A Cassini 13 évig vizsgálódott a Szaturnusz körül.

A három változatos témájú előadásban szó lesz rezisztens daganatok kezelésére alkalmas gyógyszerek utáni kutatásról, kötőszöveti meszesedés megfizethető terápiájáról és mesterséges intelligenciával történő médiaelemzésről.

A Nap komoly show-t csinált az elmúlt héten. De miért, miért most, és mi lesz így a kenyér árával?

A Novartis Kymriah nevű új terápiája a rákellenes küzdelem egy új korszakát nyithatja meg.

A DNS sokféle adatot tárolhat, adott esetben olyant is, amelynek puszta beolvasása felér egy vírustámadással.

Szöllősi Gergely előadása a júniusi Budapest Science Meetup-on.

Egy amerikai kutatócsport több mint száz emberi embrióban próbálta ki a CRISPR nevű genomszerkesztési rendszert. A dolog, működött, de...

Lehet, hogy megvan az első hold, ami egy másik csillag körül keringő bolygó körül kering, de lehet, hogy nem: erről is az internet tehet.

Az egyszerű emberi sejttenyészetekből bonyolult 3D-s szövetstruktúrákat létrehozó technlógia forradalmasíthatja az orvostudományt. De mi a morális státusza egy lombikban létrehozott "mini agynak"?

A DNS bizonyíthatóan minimum félmillió éven keresztül képes komplex információt tárolni. Nem véletlen, hogy sokan egyre inkább a jövő megbízható adathordozóját látják benne. Egy kilónyi DNS-ben eltárolható az emberiség teljes adatszükséglete.

Milyen új szempontok merülnek fel a nyelvrokonság kutatása során? Pomozi Péter előadása a májusi Budapest Science Meetup-on.

Kubinyi Enikő előadása a tavaly októberi Budapest Science Meetup-on arra világít rá, hogy milyen alapvető viselkedési jegyekben különböznek a kutyák és farkasok.

A három változatos témájú előadásban szó lesz arról, hogy a többsejtű lét szükségszerű velejárója-e a rák, hogyan rekonstruálható régészeti módszerekkel egy bronzkori hamvasztás, végül pedig Trianon előérzetéről és a 19. századi pesszimista magyar külpolitikai gondolkodásról hallhattok majd.