Egyre közelebb a Plútóhoz a New Horizons

new_horizons

Már csak a Föld-Nap távolság háromszorosát, vagyis 3 csillagászati egységet (AU) kell megtennie, amíg kicsivel több mint 1 év múlva, 2015 július 14-én elhalad a törpebolygó és holdjai mellett. Hamarosan pedig a Hubble-űrteleszkópnak köszönhetően további Kuiper-övben található célpontot kaphat.

A 2006 január 19-én a Földtől 58536 km/h-s rekord sebességgel elinduló New Horizons az első űrszonda, amelyet közvetlenül Föld- és Naprendszer-elhagyó pályára indítottak, azzal a céllal hogy feltérképezze a Plútót és holdjait, illetve más Kuiper-övbeli objektumokat. Idén augusztus 25-én átlépi a Neptunusz pályáját, napra pontosan 25 évvel a Voyager 2 után, amely akkor a bolygó mellett elhaladva részletesen vizsgálta azt és környezetét.

Néhány napja engedélyezte a NASA, hogy a Hubble űrteleszkóp intenzív keresést folytasson olyan Kuiper-öv-beli objektumok (KBO) után, amelyeket a New Horizons meg tud látogatni a Plútót követően. A megfigyeléseket július-augusztus közé tervezik, amennyiben pedig sikerül megfelelő objektumokat találni, a New Horizons pályáját módosítják 2015 őszén, hogy 3-4 évvel később elhaladhasson egy Kuiper-öv-beli objektum mellett.

hs-2014-35-a-print-crop

A Kuiper-öv egy kisebb-nagyobb jeges objektumokból és törpebolygókból álló törmelékmező, amely a Naprendszer 4.6 milliárd évvel ezelőtti formálódásából maradt vissza.

Az intenzív keresésre az engedélyt egy gyors júniusi tesztidőszak után kapta meg a New Horizons csapata, melynek során 200 friss Hubble felvételt elemezve több ilyen objektumot sikerült azonosítani. Bár egyelőre nem tudni, hogy ezek közül valamelyik alkalmas-e az űrszonda számára, a kutatók 95%-ra teszik a valószínűségét, hogy sikerül még időben megfelelő célpontot találni.

A New Horizons-al a NASA Deep Space Networkjének 70 méteres antennái tartják a kapcsolatot, a rádiójelek nyolc óra alatt teszik meg az oda-vissza utat a szondáig.

Az űrszonda 2007 elején egy hintamanőverrel haladt el a Jupiter mellett, hogy tovább növelje sebességét, illetve részletesen vizsgálja a bolygó légkörét és holdjait. Ez kiváló alkalom volt a Plútóval való találkozás begyakorlására. Bár a Galilei-holdak (Io, Europa, Ganimédesz, Callisto) mindegyike viszonylag távol volt a szondától, a fejlett és kis célpontokra optimalizált műszerek így is tudományosan hasznos méréseket tudtak végezni. Leginkább az Ióra fókuszáltak a kutatók, ahol éppen sikerült a Tvashtar vulkán óriási kitörését megfigyelni:

Tvashtarvideo

Összességében a holdon 36 vulkán infravörös jeleit és 10 további kitörést azonosítottak. A bolygó melletti elhaladást követően nem sokkal készült el ez a scifibe illő montázs a Jupiterről és az Ióról, a New Horizons közeli infravörös spektrométerének és a nagy távolságú felderítő kamerának a segítségével:

192016main_100907_11

(via jpl.nasa.gov)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.