Megérkezett a Marshoz a MAVEN

Forrás: NASA/JPL

Tegnap hajnalban sikeresen megérkezett a Marshoz a NASA MAVEN (marsi légkör és illékony anyagok változása) űrszondája, 10 hónapos utazást követően. A szonda 34 perc 26 másodpercig gyújtotta be a hajtóműveit, hogy utána a Mars gravitációja segítségével ellipszis pályára álljon.

"A Mars körüli pályára állás csak egyszer próbálható meg. A MAVEN tökéletesen teljesített"

- értékelte a sikert David Mitchell, a MAVEN küldetés program igazgatója.

A jelenlegi pályáján a MAVEN 380 kilométerre fogja megközelíteni a Mars felszínét. A következő 6 hétben az irányítók egy keskenyebb ellipszissé változtatják a szonda pályáját. Ezt követően minden egyes keringés során kétszer is 150 kilométerre közelíti majd meg a bolygót.

Az ilyen közeli elhaladások során a MAVEN, a nagyon vékony felső légkörön fog áthaladni, ahol az atomok, molekulák és a napszél interakcióját fogja vizsgálni. A kutatók szeretnék megmérni, hogy a bolygó milyen gyorsan veszíti el a napszél miatt a légkörét és ebből következtetéseket levonni a Mars korai lakhatóságára vonatkozóan.

"Ez egy globális klímaváltozást vizsgáló küldetés a Marshoz"

- a küldetés egyik vezető kutatója, John Clarke szerint.

Olyan illékony anyagok, mint a szén-dioxid, molekuláris nitrogén vagy vízgőz nagyrészt eltűntek a marsi légkörből az elmúlt pár száz millió évben. A kutatók szerint több folyamat van ennek hátterében.

Bizonyos esetekben az atomok és molekulák egymással való ütközéséből eredő kinetikus energia elég lehet ahhoz, hogy azok kirepüljenek a légkörből. Továbbá a Nap UV sugárzása leszakítja az atomokról az elektronokat és a megmaradt ionizált részecskék más elektronokkal egyesülnek. Ennek a folyamatnak során néhány elég energiát kap ahhoz, hogy elszakadjon a bolygótól. Megfejteni, hogy ezen folyamatok közül melyik dominál normál és változó körülmények között (mint például egy napvihar) a MAVEN fő feladata.

A küldetés irányítók ünnepelnek, miután a MAVEN megérkezett a Marshoz. Forrás: Lockheed Martin, NASA

A tudományos műszerein kívül a MAVEN egy kulcsfontosságú kommunikációs rendszert is szállít, amely a leszállóegységek, marsjárók és a Föld közötti átjátszóként fog működni. Eddig az ilyen kommunikációs feladatokat az öregedő 2001 Mars Odyssey és Mars Reconnaissance Orbiter űrszondák látták el.

A szonda nyolc műszere fokozatosan lesz beüzemelve a következő hetekben. Néhány azonban, például a napszél hatását vizsgálók már a Marshoz tartó utazás során is rögzítettek adatot. Az első hivatalos tudományos eredmények 2015 elején várhatóak.

Szeptember 24-én az indiai űrügynökség MOM (Mars Keringőegység Küldetés) szondája csatlakozni fog a bolygó körül aktív 4 keringőegységhez, ha képes lesz pályára állni. Ha sikerrel járnak, az indiai űrügynökség lesz a negyedik, amely Marshoz tudott küldeni egy küldetését teljesíteni képes űrszondát.

"A Mars továbbra is egy nagyon nehéz célpont - az űrszondák felét elveszítjük"

- intett óvatosságra John Grunsfeld, a NASA tudományos programjának vezetője.

A MAVEN-en dolgozó kutatók indiai kollégáikkal együtt fognak működni és megosztják majd a Mars légkörének jelenlegi állapotával kapcsolatos információikat egymással.

A Mars körül keringő öt szonda és a felszínen lévő két marsjáró koordinált módon, biztonságos távolságból fogja megfigyelni, ahogy a Siding Spring üstökös 138 ezer kilométerre halad el a bolygótól október 19-én. Ez egy történelmi lehetőség egy hosszú periódusú üstökös és egy bolygóra gyakorolt hatásának vizsgálatára. A MAVEN az UV spektrométere segítségével fogja figyelni a marsi légkört az üstökös érkezése és távozása után, hogy azonosítani lehessen az általa okozott változásokat.

A MAVEN hosszú távú mérései többek között választ adhatnak arra a kérdésre is, hogy hova tűnt a bolygón egykor nagy mennyiségben jelen lévő víz. Továbbá segíthet majd megérteni, hogyan változott a marsi környezet és a bolygó geológiája az elmúlt pár milliárd évben.

via Nature News

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.