5 nap a Plútóig

A bolygórendszert átszelő 5 milliárd kilométeres, 9 évig tartó utazás után a New Horizons pár napra van célpontjától. Tegnap a szonda sikeresen “Plútó-melletti elhaladás” módba kapcsolt, ezzel elindult a New Horizons-on az évekig tesztelt tudományos megfigyelési szoftver.

A kép a New Horizons LORRI teleszkópos kamerájával július 8-án készített felvétel és a kisebb felbontású színes kamera, a RALPH kombinált adataiból készült. Forrás: NASA-JHUAPL-SWRI

Ezt a felvételt, amely az eddigi legjobb, ami a Plútóról készült (ez a mondat még várhatóan egy napig érvényes marad), július 8-án rögzítette a szonda LORRI kamerája, 8 millió kilométeres távolságból. A kép közepén az a terület látható, amelyet a július 14-ei elhaladás során a New Horizons a legnagyobb felbontásban fog tudni feltérképezni. Itt három különböző fényességű régió dominál. A törpebolygó egyenlítőjének környékén egy több száz kilométeres sötét régió található, mellette pedig egy szív alakú, szintén több száz kilométeres átmérőjű világosabb terület. A kép tetején a Plútó poláris régiója látható.

Ez az első kép, amely a szonda július 4-ei biztonsági módba kapcsolása óta a Földre érkezett.

Július 4-én a New Horizons egyik fedélzeti számítógépe túlterhelődött, a szonda automatikusan a tartalék rendszerre váltott és biztonsági módba kapcsolt. Biztonsági módban az űrszondák a Föld felé fordulnak, lényeges adatokat küldenek állapotukról és utasításokra várnak. Bár nincs olyan küldetés, amelynek során ilyen nem fordul elő, a Plútó melletti elhaladás közelsége miatt ez most rizikósabb volt a szokásosnál. Bár az irányítók 1 nap alatt vissza tudták állítani normál módba a szondát (ami nagy dolog, tekintve az oda-vissza 9 órás kommunikációs időt), az összesen 3 napig nem gyűjtött tudományos adatokat. Bár így néhány távoli megfigyelés elveszett a Plútóról és holdjairól, ez gyakorlatilag nem érinti a küldetés tudományos céljait. Az adatgyűjtés a “Plútó-melletti elhaladás” mód bekapcsolásával tegnap újraindult. Ebben a szoftver módban bármilyen hiba esetén a szonda automatikusan folytatja a tartalék rendszerrel a tudományos megfigyeléseket, nem kell földi segítségre várnia.

“Amikor következőleg látjuk a Plútónak ezt a részét a legközelebbi elrepülésnél, akkor annak egy része ennél 500x jobb felbontásban lesz feltérképezve. Fantasztikus lesz.”

- mondta el Jeff Moore, a NASA Ames kutatóközpontjának geológusa.

A július 14-ei Plútó melletti elrepülésig az űrszonda elszórtan fog adatokat küldeni a Földre, július 14-én pedig egyáltalán nem, hogy a megfigyelésekre tudjon fókuszálni. Az adatok nagy részét a Plútó-rendszer felderítésének befejezése után, július végén kezdi el továbbítani majd a Földre a szonda. A 8 GB-os tárolók kiürítése valószínűleg 2016 végéig fog tartani.

A New Horizons Plútóról és holdjairól készített nyers felvételeit itt lehet megtalálni.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.