A Föld2.0 sokban, de nem mindenben hasonlít a Földre

Amerikai kutatók tegnap bejelentették, hogy a NASA Kepler-űrtávcsöve segítségével megtalálták a Föld unokatestvérét. A bolygó szinte mindenben hasonlít a mi bolygónkra:

  • A csillaga a Nap kicsit fényesebb, kicsit idősebb mása.
  • A bolygó keringési ideje 385 nap, vagyis nagyjából egy év.
  • A lakhatósági zónában kering.
  • Nem sokkal nagyobb a Földnél, és jó eséllyel (de nem biztos, hogy) kőzet alkotja.

 

CKnrCc3WEAArcFB

 

Ha így nézzük, tényleg ez az első kicsi bolygó, ami sok tekintetben hasonlít hozzánk. Mondjuk halványabb csillagok körül talált már a Kepler a lakhatósági zónába eső, még kisebb kőzetbolygót, a Kepler-186f-et, de egy igazi Föld2.0-nak egy Nap2.0 körül kell keringenie.

 

Alul a Naprendszer, középen a most felfedezett Kepler-452 rendszer, felül a korábban a halványabb Kepler-186 körül talált bolygó pályái.

 

De nem véletlen, hogy unokatestvérről és nem ikertestvérről írnak a NASA honlapján. A Kepler-452b ugyanis hasonlít, de még nem _a_ Föld2.0.

Az is lehet, hogy több köze van a Neptunuszhoz, mint a Földhöz - valójában egyelőre erről fogalmunk sincs.

Nem olyan egyszerű egy exobolygó összetételét kideríteni. A Kepler olyan bolygókat tud felfedezni, amelyek tőlünk nézve a keringésük során elhaladnak a csillaguk előtt. Az űrtávcső nem is látja magát a bolygót, csak az árnyékát, ahogy a csillagból kitakar egy darabot, ezekre a csillagfedések okozta átmeneti elhalványodásokra vadászott négy éven keresztül. A Kepler-452 esetében összesen négy fedést figyelt meg. Négy alkalommal 10,5 órán át lecsökkent a csillag fényessége 0,02%-kal. Ennyi a kiindulási adat.

 

A fedések paramétereiből csak a bolygó mérete deríthető ki, a tömege nem. Ahhoz feltehetően még néhány éven át földi óriástávcsövekkel is méricskélni kell a csillagot, hogy a bolygó keringése okozta apró elmozdulásokat is megkapják. Tömeg nélkül viszont nem lehet sűrűséget, és így összetételt sem megállapítani. Pedig nem ártana.

 

A szuperföldek és minineptunuszok megkülönböztetése viszonylag fontos feladat, tekinve, hogy ilyen exobolygókból van a legtöbb.

 

Szerencsére számos bolygóról vannak részletesebb adataink, így statisztikai alapon is meg lehet becsülni a Kepler-452b összetételét. Nem meglepő módon a nagyon kicsi bolygók, amelyek átmérője kisebb vagy alig nagyobb mint a Földé, mind kőzetekből vannak. A nagyokat, kb. 2 földátmérő felett meg főként víz(jég) és/vagy hidrogén és hélium alkotja, ezek már gázbolygók.

És itt a gond: a Kepler-452b pont a szuperföldek és minineptunuszok "határozott talán" tartományába esik.

Az átmérője 1,6 földátmérő, pont benne az átmeneti zónában, ahol a modellek alapján lehet ilyen is, meg olyan is. A NASA sajtóanyag "jó eséllyel kőzetbolygó" állítását úgy kell érteni, hogy 49-62% közé esik a valószínűsége, hogy ez egy kőzetbolygó. Vagyis kicsit esélyesebb, hogy igen, mint hogy nem. Az is lehet, hogy vastag gázburok borítja. Az is lehet, hogy annyi légköre sincs, mint a Földnek. Egyszerűen nem tudjuk.

Azért lehet bizonyos forgatókönyveket fejben végigjátszani. Egy Földnél nagyobb bolygó több gázt tud megtartani (azonos sűrűség esetén a tömege négyszer, felszíni gravitációja 1,6-szor annyi, mint a Földé). A vastagabb légkörben több üvegházgáz is lesz. A bolygó 10%-kal több napfényt kap, mint a Föld. A számítások szerint ez pont elegendő a megszaladó üvegházhatáshoz. A Kepler-452b valószínűleg nem olyan szintű pokol, mint a Vénusz, de nem is lesz annyira kellemes hely, mint a Föld.

Ebben egyébként fontos szerepe van a kornak is. A Naphoz hasonló csillagok lassan, de folyamatosan fényesednek. A Nap 4,5 milliárd éves, a Kepler-452 már 6 milliárd. 1-1,5 milliárd év múlva a Földön is elkezd melegedni a helyzet, ami előbb-utóbb megszaladó üvegházhatáshoz és elpárolgó óceánokhoz vezet. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a Kepler-452b évmilliárdokon át élvezhette a földihez hasonló besugárzást, és talán a klímája is hasonló lehetett.

Vajon létrejött-e élet rajta? Vajon volt-e olyan hely vagy réteg vagy felszín, ahol az élet létrejöhetett? Voltak-e (vannak-e) tavak és tengerek a felszínén? Esetleg egy holdján?

Megannyi kérdés, amit egy ilyen távoli égitest felfedezése felvet.

 

A már ismert (kék) és az újonnan bejelentett (sárga), lakhatósági zónához eső bolygók és jelöltek.

 

Ja, a sajtótájékoztatón mintegy mellékesen bejelentették a legújabb katalógust is, 521 új bolygójelölttel, amelyekkel már közel ötezerre emelkedett a Kepler által érzékelt potenciális bolygók száma. Az újak közül 12 szuperföld-jelölt kering lakhatósági zónákban, ebből az egyik a Kepler-452b, szóval lapulhat ott akár még jobb Föld-unokatestvér is. (NASA)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.