Holnap ismét Budapest Science Meetup!

Holnap este hétre várunk mindenkit a júniusi Budapest Science Meetup-ra, amely az MTA Könyvtár és Információs Központban lesz megrendezve. A három változatos témájú előadásban szó lesz arról, hogy a többsejtű lét szükségszerű velejárója-e a rák, hogyan rekonstruálható régészeti módszerekkel egy bronzkori hamvasztás, végül pedig Trianon előérzetéről és a 19. századi pesszimista magyar külpolitikai gondolkodásról hallhattok majd.

Mint a legtöbb meetup-ra, a mienkre is lehet a meetup.com-on regisztrálni, illetve Facebook-on is. De nem kötelező. A részvétel természetesen ingyenes.

Részletes program:

Balszerencsés események következménye vagy többsejtű létünk szükségszerű velejárója a rák?

Szöllősi Gergely – MTA-ELTE ,,Lendület” Evolúciós Genomika Kutatócsoport

Közkeletű vélekedés szerint a rák civilizációs betegség, mérgező környezetünk és egészségtelen életmódunk szerencsétlen folyománya, amely elkerülhető volna, ha úgy élnénk, ahogy kőkori eleink. Sok vezető evolúciókutató és daganatbiológus azonban egészen másképp látja a helyzetet. Az ő nézetük szerint a rák a soksejtű szervezet természetes, hovatovább szükségszerű végállapota. Az előadásban a közelmúltban megjelent elméleti modellünkről beszélek, amely a megújuló szövetek belső dinamikáját írja le. A modell segít annak megértésében, hogyan védekezünk mi, soksejtű szervezetek a daganatok ellen.

Hogyan rekonstruáltunk egy bronzkori hamvasztást? Egy régészeti kísérlet története és tanulságai

Fülöp Kristóf - ELTE BTK, Régészettudományi Intézet

A késő bronzkor idején (Kr.e. [masked]) Európa szerte általános temetkezési szokás volt a test elhamvasztása. Azonban, mi régészek mindezt csak a test apróra töredezett maradványain, a megolvadt bronztárgyakon, a sérült és gyakran hiányos kerámiaedényeken és olykor egy-egy máglya helyének lenyomatán keresztül érzékeljük. Pedig, ahogy arról a későbbi forrásokból is értesülünk, a temetés és a hamvasztás eseménye egy fontos és látványos közösségi esemény volt. Nemcsak az élők, hanem az elhunyt és a temetési kellékek is szigorúan meghatározott elemét jelentették a temetési rítusok hosszú sorának. Éppen ezért, hogy mintegy 3500 év távlatából megérthessük a hamvasztás régészetileg közvetlenül láthatatlan eseményét, egy késő bronzkori máglyát építettünk. A máglyára az elhunytat modellezve egy disznót, köré pedig őskori edények másolatait helyeztük, majd az egészet meggyújtottuk…

Trianon előérzete: A magyar külpolitikai gondolkodás pesszimizmusa a 19. század derekán

Romsics Gergely – Trianon 100 kutatócsoport, MTA BTK, Történettudományi Intézet

Előadásomban rekonstruálni igyekszem a reformkorban kialakult modern magyar külpolitikai gondolkodás első, kezdeti korszakát jellemző feltevéseket, valamint az akkori politikai elitben a nemzetközi rendről kialakult képet. Fő tézisem szerint az 1840-es évektől egyes vezető politikusok és értelmiségiek feladatuknak érezték, hogy az állam széthullását is reális lehetőségként kezelve komolyan mérlegeljék a Habsburgok birodalmára és a történelmi Magyar Királyságra váró jövő lehetséges forgatókönyveit. Az előadás végén – inkább egy gondolatmenetet megkezdve, semmint bizonyítva is azt - amellett próbálok érvelni, hogy az 1867-es kiegyezés utáni korszakban elterjedt birodalmias gondolkodás, a magterületeit magyarosító, a Balkán felé terjeszkedő ország víziója, utóbb kiszorította és elfeledtette a közéletben a 19. század derekán jelentkező pesszimista vélekedéseket. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az első világháború végén lezajlott folyamatok és a történelmi ország széthullása a magyar politikai gondolkodásban váratlan és előre nem látható katasztrófaként tematizálódjon.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;