Csütörtökön ismét Budapest Science Meetup!

Holnap után este hétre várunk mindenkit az októberi Budapest Science Meetup-ra, amely ezúttal is az MTA Könyvtár és Információs Központban lesz megrendezve. A három változatos témájú előadásban szó lesz az asztrocita sejtek idegrendszeri szerepéről, kutya agy- és szövetbank létrehozásáról az ELTE-n, valamint az első világháborús Caporetto-i csata jelentőségéről az Osztrák-Magyar-Monarchia számára.

Mint a legtöbb meetup-ra, a mienkre is lehet a meetup.com-on regisztrálni, illetve a Facebook-on is. De nem kötelező. A részvétel természetesen ingyenes.

Részletes program:

Kutya Agy- és Szövetbank felállítása az ELTE TTK intézményében: új lehetőségek az összehasonlító genetikai és idegtudományi kutatásokban

Sándor Sára - ELTE TTK Etológiai Tanszék

A kutya, mint az ember legjobb barátja, régóta számtalan különböző feladatkörben segít minket: kezdetekben a vadászatban, őrzésben, teherhordásban, később bombakeresésben, vakok életének megkönnyítésében és még rengeteg téren számíthattunk rá. Egyik legújabb és legnépszerűbb „feladatköre” azonban nem más, mint hogy társként velünk együtt él. Ez a feladatkör meglepő új lehetőségeket hozott: ma a kutya az az állat, mely a legjobban hasonlít az emberre számos kognitív képességét, valamint „életmódját” tekintve, hiszen velünk együtt él a városokban. Ennek megfelelően rengeteg civilizációs betegség érinti a kutyákat is, valamint sok genetikai betegségben is nagyon hasonlóak hozzánk. Mindez azt is jelenti, hogy ha jobban megértjük kutyáink betegségeinek okait, genetikai hátterét, azzal nem csak az ő gyógyításukat segíthetjük elő (ami nagyon fontos a gazdik számára), hanem az emberek gyógyítását is. Kutatócsoportunk az ELTE Etológia Tanszéke szervezésében ezt a megismerő folyamatot szeretné segíteni azzal, hogy létrehozunk egy Kutya Agy- és Szövetbankot, melynek alapját az adja, hogy megfelelő jogi és szakmai keretek között lehetőséget biztosítunk a kedvencként élő kutyák gazdáinak, hogy ha eljön a szomorú búcsú ideje, mert például súlyos betegség miatt el kell altatni a kutyust, akkor annak testét felajánlhassák a tudomány szolgálatára. Mindez a humán szövetbankok mintájára történik, és célunk, hogy mi is azokhoz hasonló mértékű hozzájárulást adhassunk a gyógyítás, kutatás és oktatás számára.

Sötét anyag az agyban – az asztrocita hálózat

Héja László - MTA TTK Szerves Kémiai Intézet, Funkcionális Farmakológiai Kutatócsoport

Agyunkat felfoghatatlanul nagy számú, mintegy 10 a 11-en neuron építi fel, melyek egyenként több ezer másikkal alakítanak ki kapcsolatot. Ráadásul ennek a 10 a 14-en kapcsolatnak még az erőssége is egyenként szabályozható. Természetes módon adja magát a feltételezés. Hogy ez az elképzelhetetlenül (és jelenlegi eszközeinkkel mérhetetlenül) bonyolult struktúra önmagában is elegendő ahhoz, hogy az ismert agyi jelenségek kialakulására magyarázatot adhasson. De valóban így van?

Párhuzamos történet: a 90-es évek közepéig általánosan elfogadott volt csillagászok között, hogy a világegyetemnek a Nagy Bumm óta tapasztalható folyamatos tágulása idővel lelassul, majd visszafordul. A fizika alapköve, a rendkívül komplex struktúrákat létrehozó, (ugyan nem teljesen ismerten, de megbízhatóan működő) gravitáció ugyanis előbb-utóbb gátat szab a folyamatos tágulásnak. 1998-ban viszont igazolást nyert, hogy az univerzum nemcsak tágul, de gyorsulva tágul, ami elvezetett egy addig teljesen ismeretlen, radikálisan eltérő módon működő anyag állapot, a sötét anyag felismeréséig. Nagyjából ebben az időben jelentek meg az első eredmények, amelyek a – nevüket egyébként a csillagokról kapó – agyi sejtek. az asztrociták jelentős szerepét kezdték feltárni a neuronális működés szabályozásában. Mivel az elektromos jelek útján kommunikáló neuronokkal ellentétben az asztrociták tisztán kémiai úton közvetítik az információt, nem csoda, hogy az addig elsődleges mérési technikának számító elektrofiziológiai mérések (pl. EEG) számára rejtve maradtak. Ekkortól fokozatosan ismertté vált, hogy az asztrociták szerepe nem kizárólag a neuronok energiával történő ellátására korlátozódik, hanem érzékelik környezetük változásait, feldolgozzák az így nyert információt és ennek hatására komoly mértékben módosítják a neuronok működését. Az előadásban – jórészt saját kutatási adatainkra támaszkodva – azt igyekszem bemutatni, hogyan járul hozzá ez a neuronális mellett működő, párhuzamos, asztrogliális hálózat egyes régóta kutatott, de máig nem igazán ismert agyi jelenségek, mint a memória konszolidációhoz nélkülözhetetlen lassú hullámú alvás, vagy az epilepszia kialakulásához.

Caporetto: egy legenda és az „ára” 

Katona Csaba - MTA BTK Történettudományi Intézet

Ez év októberének végén volt száz éve annak, hogy az I. világháborúban a Osztrák–Magyar Monarchia csapatai, köztük a magyar egységek, jelentős német segítséggel nagy katonai sikert értek el Caporettónál. A látványos győzelemnek, amely demoralizálta az olasz hadsereget, és amely jelentős mértékben tolta előre az itáliai frontot, lélektani szempontból nagy jelentősége volt. Ugyanakkor döntően mégsem változtatta meg a kialakult helyzetet, szinte napra pontosan egy évvel később, a Piave menti frontvonal áttörését követően omlott össze a Monarchia hadereje. Caporettot mégis legendák övezik. Az áttörésről és annak áráról hallhatunk az előadásban.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;