Tóth András összes cikke

A Titán napsütötte tavai

Újabb lélegzetelállító felvételt küldött vissza a Cassini a Szaturnusztól.

Merre tovább a Plútó után?

2015 júliusában ér a Plútóhoz a NASA New Horizons szondája. A Hubble nemrég további célpontokat talált neki.

Több millió dózisnyi Ebola vakcina készülhet el 2015 végéig

Jelentette be az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Két kísérleti vakcina már klinikai vizsgálat alatt áll.

Így nézett ki a Siding Spring üstökös a Mars felszínéről

Csak a Marsnál 7 űrszonda végzett megfigyeléseket. A Mars Reconnaissance Orbiter teleszkópja az üstökösmagot is feltárta.

Szkeptikusan fogadták a Lockheed Martin fúziós projektjét

Tíz év alatt szeretne a cég egy működő fúziós erőművet építeni. Nem lesz könnyű menet.

Történelmi eseményt készülnek megfigyelni a NASA űrszondái

Október 19-én a Mars mellett halad el a Siding Spring üstökös.

Miért nem tudták előrejelezni a múlt heti vulkánkitörést Japánban?

A megnövekedett szeizmikus aktivitás nem utalt egyértelműen egy közelgő kitörésre. Több megfigyelő műszer segíthet elkerülni az ehhez hasonló tragédiákat.

Megérkezett a Marshoz a MAVEN

A bolygó légkörét fogja vizsgálni, illetve kommunikációs átjátszóként is működik majd a leszállóegységek és a Föld között.

Lemeztektonikára utaló jelek az Europán

Kívülről így anyagok juthatnak a jégtakaró alatti óceánba és onnan a felszínre.

Egy kis aszteroida halad el ma este a Föld mellett

De pánikra semmi ok. Nem jelent veszélyt sem a bolygónkra, sem a műholdakra.

Ez a Föld új címe: Naprendszer, Tejútrendszer, Laniakea szuperklaszter

Egy új kutatás egy eddig ismeretlen, óriási méretű galaxis rendszert tárt fel, mely a Laniakea nevet kapta. A Tejútrendszer is ebben található.

Ebolával fertőzött majmokat mentett meg a ZMapp gyógyszer

A kutatási eredményeket a Nature weboldalán publikálták néhány napja. Fontos előrelépés, de a mostani járvány megállításában csak korlátozott szerepe lehet.

Átlépte a Neptunusz pályáját a Plútó felé tartó New Horizons

Pontosan 25 évvel a Voyager 2 után. Innen már csak 11 hónapot kell utazni a Plútóig.

Jól érzi magát az élet egy Antarktisz alatti tóban

Rengeteg különböző mikrobát találtak a mintákban. A felfedezésnek a földön kívüli élet kutatására is lehet hatása.

Most először találtak csillagközi porszemcséket

A Stardust űrszonda által visszahozott minták közt. Sokáig tartott az azonosításuk.

Minden eddiginél jobb felbontású műholdas képek lesznek elérhetőek a Földről

Technikai és politikai akadályok leküzdése után. Hamarosan a Google Maps-ben találkozunk majd velük.

Senkinek sem tetszik a NASA kisbolygó-visszahozó küldetése

Nem túl kockázatos, de nincs igazából technikai vagy tudományos értelme. Ráadásul drága is.

Megérkezett a Rosetta a 67P üstököshöz!

10 évig tartó utazás után. Indulhat a részletes tudományos munka és a Philae leszállásának előkészítése.

2020-ban indul a marsi minta-visszahozatal első lépése

A Curiosity-n alapuló robot a legérdekesebb kőzetekből fog mintákat venni és azokat tárolni. Később ezt más űrszondák visszahozzák majd a Földre.

Ez az újonnan felfedezett vírus az emberek háromnegyedében megtalálható

crAssphage-nak nevezték el. Fontos szerepe van. A bélrendszerben lévő baktériumok mennyiségét szabályozza.

Már látszik a Rosetta üstökösének felszíne!

Két darabból épül fel. Augusztusban áll majd pályára körülötte az űrszonda. Részletesen fogja vizsgálni és egy leszállóegységet is kibocsájt rá.

52 kilométeres részecskegyorsító épülhet Kínában

Ami az országot a részecskefizika csúcsára emelné. De amerikai és európai kutatók már 100 kilométeres gyorsítóban gondolkodnak.

Húsz éve csapódott a Jupiterbe a Shoemaker-Levy 9 üstökös

A történelmi eseményt több űrszonda és rengeteg földi eszköz követte nyomon.

Megérkezett a Cygnus űrhajó az ISS-hez

Utánpótlást, új kísérleti eszközöket és miniatűr műholdakat vitt fel.

Az oxigénszint ingadozása hátráltathatta az evolúciót

Egymilliárd évig. Lehet hogy emiatt késett az állatok megjelenése.

Ráférne már egy szerviz a Curiosity-re

Nincsenek túl jó állapotban a kerekek. A küldetést nem veszélyezteti. De kellemetlen.

Mi van a vulkánok belsejében?

Robbantások és több mint 3500 műszer segítségével vizsgálják mikor törhet ki újra a Mt. St. Helens.

A WHO-nak van végre terve az afrikai ebola járvány megfékezésére

De a helyzet egyik napról a másikra nem fog javulni. Már több mint 500 halott van.

Ez lehetett a legnagyobb repülésre képes madár

25 millió évvel ezelőtt élt és a nyílt óceán felett kereste zsákmányát.

Mégsem túl jó ötlet mutáns-influenza törzsekkel kísérletezni?

Egy amerikai laborban anthrax-al történt baleset megmutatja, hogy a kórokozók vizsgálata mindig hordozza azok kiszabadulásának kockázatát. Emiatt más kutatásokat is kritikusabban kellene kezelni.

Egyre közelebb a Plútóhoz a New Horizons

Már csak a Föld-Nap távolság 3-szorosát kell megtennie, amíg kicsivel több mint 1 év múlva elhalad a törpebolygó és holdjai mellett. Hamarosan pedig a Hubble-nek köszönhetően további célpontot kaphat.

Budapest Science Meetup - Június

Elkészültünk a júniusi meetup programjával: Küzdelem az orvvadászok ellen genetikai markerek segítségével, a Kárpát-medence népességváltozásai a bronzkorban, Dinoszaurusz maradványok Magyarországon.

BpSM Május - Aliczki Manó: Kannabinoidkezelések a szorongásos zavarok terápiájában (videó)

Új irányból megközelítve vizsgáljuk az endokannabinoidok szorongási hatásait, mely esetlegesen új terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez is vezethet.

Budapest Science Meetup - Május

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket a május 8-ai Budapest Science Meetup-on, 19 órától a FabLab Budapest-ben.

BpSM Április - Vásárhelyi Gábor: Drón vs. galamb - csoportos mozgás a köbön

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén egy fél évtizede fut a csoportos mozgással foglalkozó ERC Advanced Pályázat (COLLMOT), melynek keretében állatok és robotok csoportos viselkedését vizsgáljuk a legmodernebb érzékelő technológiák, statisztikus fizika, szuper-számítógépek és etológusok segítségével.

BpSM Április - Kopniczky Margarita: Mit építsünk az élet anyagából?

Ma az élet “programozási nyelve” kezd elénk tárulni DNS kód formájában, és megértésével lehetőség adódik arra is, hogy magunk tervezzünk és építsünk sejteket.

BpSM Április - Raffai Péter: Kozmikus dallam a múltból - Hogyan fedezte fel a BICEP2 gravitációs hullámok nyomát?

Március 17-én a BICEP2 távcsővel dolgozó kutatók tudománytörténeti jelentőségű bejelentést tettek: a csillagászati felvételükön megtalálták az Ősrobbanás utáni pillanatok gravitációs hullámainak nyomát.

Budapest Science Meetup - Április

Nagy jelentőségű és aktuális témák az április 10-ei Budapest Science Meetup-on: gravitációs hullámok detektálása a BICEP2 teleszkóppal, iGem szintetikus biológiai versenyen elért eredmények és drónok alkalmazása etológiai kutatásokban.

Kozmikus dallam a múltból - Hogyan fedezte fel a BICEP2 gravitációs hullámok nyomát?

Raffai Péter - ELTE TTK Fizikai Intézet

Március 17-én a BICEP2 távcsővel dolgozó kutatók tudománytörténeti jelentőségű bejelentést tettek: a csillagászati felvételükön megtalálták az Ősrobbanás utáni pillanatok gravitációs hullámainak nyomát. A gravitációs hullámok a téridő tovaterjedő fodrozódásai, amelyet mozgó tömegek és nagyenergiájú folyamatok bocsátanak ki. A bravúros felfedezés — amennyiben megerősítést nyer - egyszerre jelent igazolást a világegyetem fénynél gyorsabb tágulására az Ősrobbanás utáni pillanatokban, megerősíti a gravitációs hullámok létezését, és kapcsolatot teremt a világegyetem legkisebb és legnagyobb méreteit uraló - megértésükben máig nehezen összeegyeztethető - szabályai között. Az eredmény újabb lépés az űrkutatás egy új ága, a gravitációshullám-csillagászat megszületése felé, amelyben a készülő észlelőberendezéseinkkel várhatóan néhány éven belül közvetlenül figyeljük majd meg űrbéli források gravitációs hullámait. Előadásomban a bejelentett felfedezés mibenlétét, tudományos hátterét és jelentőségét fogom bemutatni.

Mit építsünk az élet anyagából?

Kopniczky Margarita - Centre for Synthetic Biology and Innovation, Imperial College London

A biológiai folyamatok technológiai felhasználása egyidős az emberiséggel. Ma az élet “programozási nyelve” kezd elénk tárulni DNS kód formájában, és megértésével lehetőség adódik arra is, hogy magunk tervezzünk és építsünk sejteket.  A Szintetikus Biológia célja komplex génrendszerek racionális tervezése, mérnöki megközelítéssel. A klasszikus géntechnológiából kinőtt új tudománytetület potenciálját és lendületességet jól illusztráló iGEM versenyen egyetemista csapatok teszik fel évről évre a kérdést: Mit építsünk az élet anyagából? Az Imperial College Plasticity projektjenek eredményeiről tartok beszámolót.

Drón vs. galamb - csoportos mozgás a köbön

Vásárhelyi Gábor - ELTE TTK Biológiai Fizika Tsz

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén egy fél évtizede fut a csoportos mozgással foglalkozó ERC Advanced Pályázat (COLLMOT), melynek keretében állatok és robotok csoportos viselkedését vizsgáljuk a legmodernebb érzékelő technológiák, statisztikus fizika, szuper-számítógépek és etológusok segítségével. Előadásomban a csoportosan repülő drónjainkról és a hozzájuk vezető etológiai kutatásokról szeretnék beszélni. Szó lesz a csoportos mozgás minden olyan tulajdonságáról, melyet felhasználhatunk csapatban repülő robotok tervezéséhez, és szó lesz mindarról, amit az állatokról tanultunk a repülő robotok építése kapcsán.

BpSM Március - Majubu Norbert: Csak egy modell (videó)

Mi egy modell és a valóság kapcsolata? Miért pont a neurotudományok területén hódít ennyire a modellezés? Hogyan néz ki egy idegsejt-modell és mit tanulhatunk belőle? Milyen más módokon fonódik össze az informatika és a neurobiológia? "Eszes" kérdések, amelyekre megpróbálok majd válaszolni.

BpSM Március - Molnár János: A mangalica genom jellemzése bioinformatikai módszerekkel (videó)

A mangalica Magyarországon őshonos mezőgazdasági sertésfajta. Kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, a 19. század közepére tehető. Feltehetően az akkoriban gyakori Kárpát-medencei fajták, a bakonyi, szalontai, alföldi és a Szerémségből származó sumadia fajta keresztezéséből jött létre. Három színváltozata létezik, a szőke, a fecskehasú és a vörös, amelyeket az őshonos állatok védelméről szóló jogszabály külön fajtaként ismer el. A mangalicából készült termékeket prémium kategóriájuk és magas áruk miatt előszeretettel hamisítják, ezért különösen veszélyeztetettek. Ezt a rossz piaci magatartást megelőzendő, a MANGFOOD kutatási konzorcium azért jött létre, hogy molekuláris genetikai markereket fejlesszen a mangalicából készült termékek eredetvédelme céljából. Emellett célul tűztük ki azt is, hogy minél szélesebb módon jellemezzük a mangalica teljes genetikai állományát. Ennek érdekében elindítottuk Magyarország első haszonállat genom programját, melynek kapcsán nagy áteresztőképességű, új generációs szekvenáló rendszerek által generált adatok bioinformatikai feldolgozása volt szükséges. A kapott adatokat nemzetközi adatbázisban található sertés szekvencia adatokkal hasonlítottuk össze, és mangalicára jellemző genetikai markereket azonosítottunk. A különböző markerjelölteket saját, ezernél is több mintát tartalmazó biobankunkon és élelmiszermintákon teszteltük. Kutatásunk során sikerült olyan markert találni amelynek segítségével megbízhatóan el lehet különíteni a mangalicából készült termékeket a hamisítványoktól.

Budapest Science Meetup - Március

A mangalica genom jellemzése bioinformatikai módszerekkel

Molnár János - Biomi Kft., Gödöllő 

A mangalica Magyarországon őshonos mezőgazdasági sertésfajta. Kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, a 19. század közepére tehető. Feltehetően az akkoriban gyakori Kárpát-medencei fajták, a bakonyi, szalontai, alföldi és a Szerémségből származó sumadia fajta keresztezéséből jött létre. Három színváltozata létezik, a szőke, a fecskehasú és a vörös, amelyeket az őshonos állatok védelméről szóló jogszabály külön fajtaként ismer el. A mangalicából készült termékeket prémium kategóriájuk és magas áruk miatt előszeretettel hamisítják, ezért különösen veszélyeztetettek. Ezt a rossz piaci magatartást megelőzendő, a MANGFOOD kutatási konzorcium azért jött létre, hogy molekuláris genetikai markereket fejlesszen a mangalicából készült termékek eredetvédelme céljából. Emellett célul tűztük ki azt is, hogy minél szélesebb módon jellemezzük a mangalica teljes genetikai állományát. Ennek érdekében elindítottuk Magyarország első haszonállat genom programját, melynek kapcsán nagy áteresztőképességű, új generációs szekvenáló rendszerek által generált adatok bioinformatikai feldolgozása volt szükséges. A kapott adatokat nemzetközi adatbázisban található sertés szekvencia adatokkal hasonlítottuk össze, és mangalicára jellemző genetikai markereket azonosítottunk. A különböző markerjelölteket saját, ezernél is több mintát tartalmazó biobankunkon és élelmiszermintákon teszteltük. Kutatásunk során sikerült olyan markert találni amelynek segítségével megbízhatóan el lehet különíteni a mangalicából készült termékeket a hamisítványoktól.

Csak egy modell

Majubu Norbert - PPKE, Információs Technológiai és Bionikai Kar

Mi egy modell és a valóság kapcsolata? Miért pont a neurotudományok területén hódít ennyire a modellezés? Hogyan néz ki egy idegsejt-modell és mit tanulhatunk belőle? Milyen más módokon fonódik össze az informatika és a neurobiológia? "Eszes" kérdések, amelyekre megpróbálok majd válaszolni.

BpSM Február - Yamaji Bogdán: A jövő atomreaktora(i) (videó)

Magyarországon ma négy atomerőművi blokk termel villamos energiát, egy kutatóreaktor működik Csillebércen, és a BME NTI üzemelteti az Oktatóreaktort. A világon jelenleg hetvenegy atomerőművi blokk épül, a nemzetközi kutatási programokban pedig hat alapkoncepciót jelöltek ki, mint jövőben kifejlesztendő reaktortípusokat. Az előadásban első sorban a BME NTI-ben zajló negyedik generációs típusokkal kapcsolatos kutatások közül a sóolvadékos reaktor(ok)ról lesz szó, de a végén lenne egy nagyon rövid kitekintés a világon épülő korszerű harmadik generációs atomerőmű típusokra (pl. EPR, AP1000, VVER-1200) is.

BpSM Február - Varjú Zoltán: Miért vagy olyan negatív? - tartalomelemzés és kognitív torzulás a nyelvben (videó)

Miért nem kérdez pozitívan a média? Miért nem hír, hogy kinyílott a pitypang? Tényleg negatív és szomorkodó a magyar? Miért érnek el extra hozamot a negatív szentimentre alapozott hírelemzéses kereskedési stratégiák? Az internetes tartalomelemzés segítségével példákon keresztül igyekszünk megválaszolni a fenti kérdéseket és bemutatni hogy ezek jelentős részét a nyelv működésében rejlő szisztematikus "hiba", ún. kognitív torzulás okozza.

Budapest Science Meetup - Február

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az év első meetup-ján, Február 13-án, 19 órától a FabLab Budapest-ben:

Miért vagy olyan negatív? - tartalomelemzés és kognitív torzulás a nyelvben

Varjú Zoltán - Precognox Kft.

Miért nem kérdez pozitívan a média? Miért nem hír, hogy kinyílott a pitypang? Tényleg negatív és szomorkodó a magyar? Miért érnek el extra hozamot a negatív szentimentre alapozott hírelemzéses kereskedési stratégiák? Az internetes tartalomelemzés segítségével példákon keresztül igyekszünk megválaszolni a fenti kérdéseket és bemutatni hogy ezek jelentős részét a nyelv működésében rejlő szisztematikus "hiba", ún. kognitív torzulás okozza.

A jövő atomreaktora(i)

Yamaji Bogdán - BME Nukleáris Technikai Intézet

Magyarországon ma négy atomerőművi blokk termel villamos energiát, egy kutatóreaktor működik Csillebércen, és a BME NTI üzemelteti az Oktatóreaktort. A világon jelenleg hetvenegy atomerőművi blokk épül, a nemzetközi kutatási programokban pedig hat alapkoncepciót jelöltek ki, mint jövőben kifejlesztendő reaktortípusokat. Az előadásban első sorban a BME NTI-ben zajló negyedik generációs típusokkal kapcsolatos kutatások közül a sóolvadékos reaktor(ok)ról lesz szó, de a végén lenne egy nagyon rövid kitekintés a világon épülő korszerű harmadik generációs atomerőmű típusokra (pl. EPR, AP1000, VVER-1200) is.

Új perspektívák a magyar őstörténet régészeti kutatásában

Türk Attila - PPKE BTK Régészeti Tanszék

A magyarság elődeinek története, vagy közkeletűbb megnevezéssel a „magyar őstörténet”, illetve honfoglalással kapcsolatos elképzelések a magyar identitás szerves részét alkotják. A téma történeti-régészeti kutatása, illetve az újabb eredmények folyamatos közlése ezért a hazai tudományosság alapvető feladata.

A magyarok elődeinek története az írásos adatokat tekintve meglehetősen forrásszegény terület, ezért a régészet ― mint napjainkban immár rohamosan gyarapodó adatbázisú tudományág ― kiemelkedő jelentőséggel bír.

A mai kutatás számára a legfőbb nehézséget az Uráltól a Kárpátokig terjedő hatalmas régió teljes kora középkori leletanyagának folyamatos áttekintése, szűrése és értelmezése jelenti. A nyelvészeti kutatások, természetföldrajzi rekonstrukció, régészeti emlékanyag és a területen élő különböző népcsoportok néprajzi vizsgálata alapján ugyanis az eddigi kutatás Nyugat-Szibéria területére helyezte a magyarság kialakulásának színterét, amit „őshazának” nevezünk. A Kárpát-medence elfoglalását megelőzően, az ide vezető vándorlás során pedig több területen is éltek hosszabb-rövidebb ideig, különböző népcsoportokkal kapcsolatba kerülve. Ezek közül három szállásterülettel foglalkozott a kutatás: Magna Hungariával, Levédiával és Etelközzel, amelyek az egykori Szovjetunió területére estek. A Szovjetunió felbomlásával és a tudományos kapcsolatok szinte teljes elenyészésével az 1990‒2005 közötti időszakban a magyar őstörténet kelet-európai régészeti kutatása magyar részről (is) rendkívül marginális területté vált.A kutatások az utóbbi években azonban ismét megindultak, mely számos szerencsés leletnek köszönhető. Harminc év kihagyást követően 2013 nyarán ismét volt orosz-magyar régészeti expedíció, mely a Dél-Urál térségében dolgozott. Az új leleteket a hagyományos szemléletű (a leletek formai jellegzetességeinek azonosságára és különbségeire építő) régészeti módszerek mellett modern természettudományos vizsgálatokkal is „vallatjuk”, melyek közül elsősorban a radiokarbon-keltezés illetve archaeogenetikai vizsgálatok reményeink szerint minőségi ugrást és információtöbbletet fognak eredményezni a közeljövőben. Az előadás ezeket a perspektívákat vázolja fel.

BpSM December - Markó Ferenc: Biometrikus azonosítás Afrikában (prezentáció)

A biometrikus azonosítás tudományos vitája egyfelől a technológiai innovációról, másfelől a személyes adatok védelméhez való jogról szól. Bár a biometrikus azonosítás jóval szélesebb körben alkalmazott a harmadik világban, a kutatásokban hivatkozott példák és esettanulmányok szinte kivétel nélkül fejlett világbeli országokból érkeznek. Az előadás - egy tíz hónapos, dél-szudáni, antropológiai terepmunka anyagára építve - igyekszik több oldalról bemutatni a jelenséget.

BpSM December - Molnár László: A végtelenbe, és tovább! - Voyager-1 módra (videó)

Az utóbbi években szinte menetrendszerűen felbukkant a hír, hogy a Voyager-1 végre elhagyta a Naprendszert, és csillagközi űrszondává vált. Az ördög a részletekben rejlik: a Voyager-1, Schrödinger űrszondájaként, még a Naprendszerben jár, de a jelek szerint már a csillagközi anyagon vitorlázik.

BpSM December - Borsos Máté: Mitől gyengélkednek a kromoszómák az öregedő petesejtben? (videó)

A nap mint nap termelődő spermiumokkal ellentétben a petesejtek csak egyszer, még embrionális korban keletkeznek, születés után velünk idősödnek. Milyen hatása van ennek az öregedésnek a sejt kromoszómáira? Mi a molekuláris magyarázat arra, hogy idősebb kismamák idősebb petesejtjeiből nagyobb arányban születnek problémás utódok (pl. Down-kór)? És egyáltalán, tudunk tenni valamit ez ellen?

Budapest Science Meetup - December

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket 2013 utolsó meetup-ján:

Mitől gyengélkednek a kromoszómák az öregedő petesejtben?

Borsos Máté - MTA TTK Enzimológiai Intézet Biokémiai Tanszék

A nap mint nap termelődő spermiumokkal ellentétben a petesejtek csak egyszer, még embrionális korban keletkeznek, születés után velünk idősödnek. Milyen hatása van ennek az öregedésnek a sejt  kromoszómáira? Mi a molekuláris magyarázat arra, hogy idősebb kismamák idősebb petesejtjeiből  nagyobb arányban születnek problémás utódok (pl. Down-kór)? És egyáltalán, tudunk tenni valamit ez ellen?

A végtelenbe, és tovább! - Voyager-1 módra

Molnár László - MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Az utóbbi években szinte menetrendszerűen felbukkant a hír, hogy a Voyager-1 végre elhagyta a Naprendszert, és csillagközi űrszondává vált. Az ördög a részletekben rejlik: a Voyager-1, Schrödinger űrszondájaként, még a Naprendszerben jár, de a jelek szerint már a csillagközi anyagon vitorlázik.

Biometrikus azonosítás Afrikában

Markó Ferenc - CEU, Szociológia és Szociálantropológia Tanszék

A biometrikus azonosítás tudományos vitája egyfelől a technológiai innovációról, másfelől a személyes adatok védelméhez való jogról szól. Bár a biometrikus azonosítás jóval szélesebb körben alkalmazott a harmadik világban, a kutatásokban hivatkozott példák és esettanulmányok szinte kivétel nélkül fejlett világbeli országokból érkeznek. Az előadás - egy tíz hónapos, dél-szudáni, antropológiai terepmunka anyagára építve - igyekszik több oldalról bemutatni a jelenséget.

RSVP-zni ITT tudtok a meetup-ra.

BpSM November - Paszternák András: Nano - Tudomány - Kommunikáció (prezentáció)

Hogyan jut el a vegyész a nanotudomány rejtelmeitől a tudománykommunikációig? Kapcsolódhatnak a korrózióvédő, önszerveződő nanorétegek egy-egy óvodai, kémiát népszerűsítő foglalkozáshoz? Van-e összefüggés a pásztázó tűszondás mikroszkópok és a 6600 kutatót összekapcsoló Nanopaprika tudományos közösségi hálózat között? Mi köze a nikkel és kobalt nanodrótoknak a Kutatók a Neten blogtalálkozókhoz? Válaszok az előadáson.

BpSM November - Szabó Róbert: Exobolygók mindenhol (prezentáció)

A Naprendszeren kívüli bolygók keresése és tanulmányozása rendkívül népszerű kutatási téma, hiszen olyan kérdésekre keresi a választ, hogy hogyan jött létre a Naprendszer, lehetséges-e élet más bolygókon, és hogy egyedül vagyunk-e az Univerzumban. Röviden áttekintem a tudományterület jelenlegi állását, legfrissebb eredményeit, és utalok a közeljövő szédítő lehetőségeire.  Miként válik a tudományos fantasztikum fantasztikus tudománnyá? Igaza volt-e George Lucasnak? Az előadásból ezekre a kérdésekre is választ kapunk.