budapest

Ma este évadnyitó Budapest Science Meetup!

A Proxima Centauri körül nemrég felfedezett Föld-méretű exobolygóról, fertőző betegségek evolúciójáról és felhőalapú egészségügyi fejlesztésekről lesz szó.

Wellness az ókorban - Fürdőkultúra Aquincumban

Fényes Gabriella előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.

Csütörtökön évadnyitó Budapest Science Meetup!

Az előadásokban szó lesz fehérjék kölcsönhatásainak irányított evolúcióval történő kutatásáról, illetve a mohácsi csata magyar történelemre gyakorolt hatásairól.

Holnap évadzáró science meetup!

Az előadásokban szó lesz a daganatok kialakulásához vezető genetikai mutációkról, a relativitáselmélet és a kvantumelmélet közötti szakadék áthidalásáról, végül pedig az ókori Aquincum fürdőkultúrájáról.

Csütörtökön ismét Science Meetup!

Római kori kerámiák régészeti vizsgálatáról, kommunikációs szándék felismeréséről és az egyszerűsített beszéd megértésének kutatásáról lesz szó.

Budapest Science Meetup - Június

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az évad utolsó meetup-ján a Fogasház első emeleti előadójában június 13-án 19h-kor: 

Ételallergiák - Enni vagy nem enni?
Berecz Bernadett - ELTE, Növényélettani Tanszék

Az ételallergiákkal kapcsolatban két alapvető kérdés merül fel: i) mitől lesz egyik ember allergiás, míg a másik nem, ii) mi teszi egyik ételt illetve ételfehérjét allergénné, míg a másik nem okoz allergiát. 
Az allergén ételfehérjék közös jellemzője, hogy sértetlenül vagy közel intakt szerkezettel képesek átvészelni az ételkészítés, az elfogyasztás és az emésztés során zajló folyamatokat és ezek körülményeit. A bekövetkező hőhatás illetve emulgeálás során módosulhatnak egyes fehérjék tulajdonságai s ezen keresztül allergenicitásuk is.

"Kötöttség, egyenlőség, testvériség" - a társadalom egy biológus szemével
Kun Ádám - ELTE, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék

Az ember egy normakövető, együttműködő és egyenlőségre törekvő főemlős. A normakövetésünket kevesen kérdőjeleznék meg, de együttműködésre való hajlamunkat, pláne az egyenlőséget előnyben részesítő természetes késztetésünk elfogadása kevéssé általános. Pedig ezen tulajdonságaink különböztetnek meg markánsan bennünket az állatvilág zömétől, de sok tekintetben legközelebbi rokonainktól a csimpánzoktól és bonobóktól is. Az állatvilágban természetes, hogy a csoportban élő egyedek hierarchiában élnek, s a hierarchia csúcsán állók birtokolják az erőforrások (a nőstények) zömét. A mai emberi társadalom sem áll ettől messze, annak ellenére, hogy evolúciós történelmünkben erre az ősi állapotra való visszatérés egy igen rövid fejezet. Jelentős vagyoni különbségek a vadászó-gyűjtögető, de még a nomád pásztorok körében sem jellemzőek. A mezőgazdaság meghonosodásával vált újból uralkodóvá, s azóta is velünk van, bár az utóbbi évtizedekben – szerencsére – kezdünk visszatérni számunka természetesebb, egyenlő, vagyoneloszlás felé.

Az előadásban kísérletek és megfigyelések bemutatásával szeretném alátámasztani fenti állításaimat, amelyet egy saját, játékelméleti, kutatással is erősítek. Megmutattuk, hogy a vagyoni különbségek elősegítik az együttműködés kialakulását, mindaddig, amíg a közjó létrehozásának hatékonysága alacsony. Ellenben, amikor a közjó előállítása hatékonnyá válik, akkor a vagyoni különbségek hátráltatják az együttműködést, s tered engednek a csalók terjedésének.

Budapest Science Meetup - Május

A következő előadásokkal várunk titeket a májusi meetup-on a Fogasház első emeleti előadójában:

Egerek és érelmeszesedés: az ABCC6 transzporter szerepe

Pomozi Viola - MTA Természettudományi Kutatóközpont

A kvantum csendje: kommunikáció kvantuminformatikai eszközökkel

Bacsárdi László - NymE Informatikai és Gazdasági Intézet

Lézerek és gyógyszerek: célzott hatás

Képíró Miklós - ELTE TTK, Biokémiai Tanszék

Budapest Science Meetup - Április

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az április 11-ei Budapest Science Meetup-on, 19 órától, a Fogasház első emeleti előadójában:

Метеор! (Meteor!)
Molnár László - MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Február 15-én, a hajnali órákban egy óriási tűzgömb robbant fel a légkörben, az Urál-hegységről délkeletre. A Cseljabinszk-meteor ideális módon, jelentős drámával, ám mérsékelt károkkal és sérülésekkel irányította a figyelmet a Földre veszélyes égitestekre, és a nagyobb pusztítás lehetőségére.

Járulékos rizikó gének örökletes nőgyógyászati daganatokban
Jóri Balázs - Maastricht University

A hibajavító gének meghibásodásai gyakran okoznak daganatot. Ilyen a Lynch szindróma is, amely megnövekedett vastagbélrák kockázatot jelent az MMR génmutációkat hordozó családok számára. A pontos kockázatot azonban igen nehéz megjósolni. Mi az oka, hogy egyes nöi családtagoknál endometriális daganatok is megjelennek?

Középpontban a centriólum
Majubu Norbert - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar

A centriólum egy evolúciósan konzervált makromolekuláris szerkezet ami olyan alapvető folyamatokhoz nélkülözhetetlen, mint a sejtosztódás, vezikulák transzportja, vagy a flagella és a cilia kialakulása. Sejtszervecskeként tartjuk számon, mégis a jelen időkig ismeretlen volt a valódi felépítése, és kialakulásának mechanizmusa továbbra is nyitott kérdés.

A meetup-ra itt tudtok RSVP-zni. 

Budapest Science Meetup - Február

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket 2013 első Budapest Science Meetup-ján, február 14-én, 19h-tól a Fogasház első emeleti előadójában: 

Hogy kerülnek a csillagok a számítógépbe?
Molnár László - MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Gyakran fogadnak kétkedő tekintetek, mikor a "mivel foglalkozol pontosan?" kérdésre azt a választ adom, hogy csillagokat modellezek. Pedig a csillagokat akár egyszerűen forró gázgömbökként is felfoghatjuk, amit pár hidrodinamikai képlettel is leírhatunk. Persze ahogy egyre több tulajdonságukra vagyunk kíváncsiak: egyesek miért kisebbek, nagyobbak, hidegebbek, forróbbak, változatlanok vagy folyton változó fényűek, ez a leírás villámgyorsan elbonyolódhat. De a modelljeink egyelőre tartják a lépést az egyre pontosabb észlelési adatokkal, például a Kepler űrtávcső megfigyeléseivel.

"Élmény, oktatás, állatkert"    
Czigány Ildikó - Budapesti Állatkert

A Varázshegy jelenleg az Állatkert Ismeretterjesztő osztálya. Maga a Varázshegy nem múzeum, hanem több annál: a benne zajló programok teszik különlegessé.  Élő "Csodák palotája".

Budapest Science Meetup - November

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket 2012. november 15-ei Budapest Science Meetup-on a Fogas Házban:

Nanomedicina - mit keres a nano a gyógyászatban?

Berényi Szilvia - MTA TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet, Biológiai Nanokémia Osztály

A nano szerkezetű anyagok az utóbbi évtizedekben robbanásszerű
fejlődésen ment keresztül. Természetesen a gyógyászatban is intenzív kutatások folynak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet kihasználni az anyagok e kis méretéből fakadó, esetlegesen új tulajdonságokat a jobb diagnosztika, implantátum beültetés vagy a hatékonyabb gyógyszerterápia érdekében. Az előadásban ezek a kísérleti és gyakorlati alkalmazások kerülnek bemutatásra közérthetően, a teljesség igénye nélkül. Emellett arról is lesz szó, hogy megkajálhatunk-e bármit ami nano.

Jégkorszak köszönt az innovatív gyógyszergyártásra - vagy nem?
Németh István - Richter Gedeon Nyrt.

Az innovatív gyógyszer kutatás-fejlesztés utóbbi évtizedekben lendületesen növekvő költségei valamint ennek okai úgy tűnik elérték a"társadalmi-tudat" küszöbét. A társadalmi reakciók palettája a teljes értetlenségtől és érdektelenségtől a lelkes összeesküvés-elméletekig terjed. Mindeközben a nyugati társadalmak demográfiai változása a helyzet súlyosbodása felé mutat. Egyre kevesebb ember állítja elő azokat a forrásokat amelyek egy egyre szélesedő rétegnek nyújtják a szociális és egészségügyi szolgáltatások fedezetét. A fenntarthatóság kulcskérdése a javuló hatékonyság lenne - a jelenlegi helyzet azonban nem ad okot felhőtlen optimizmusra.

Kincskeresés kozmikus részecskékkel
Barnaföldi Gergely Gábor - MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont

A kozmikus sugárzás részecskéi folyamatosan bombázzák a Földet. E részecskék a felső légkörben nagyenergiás ütközésekben hadronokat(erősen kölcsönható elemi részecskéket), majd müonokat keltenek - hasonlóan, mint a CERN Nagy Hadronütköztetojében (LHC) lejátszódó atommag-atommag ütközésekben. A keltett nagyenergiás müonok eljuthatnak a földfelszínig, sőt akár a földkéreg mélyébe is. Az RMKI-ELTE REGARD csoportjával arra a kérdésre kerestük a választ, hogylehet-e kincskeresésre fogni a kozmikus részecskéket.

A meetup-ra itt tudtok RSVP-zni.

Budapest Science Meetup - Szeptember

RSVP

Budapest Science Meetup - Június

A következő előadásokkal várunk titeket a nyári szünet előtti utolsó meetup-on:

Connectome project: az agy pontos kapcsolási rajza

Héja László - MTA Kémiai Kutatóközpont Molekuláris Neurokémiai Laboratóriumának vezetője

Az agykutatás egyik legdivatosabb területe ma a connectome project, ami nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy pontosan feltárja a teljes agy vagy egyes agyterületek sejtszintű - vagy akár még annál is pontosabb - kapcsolódási térképét. Tekintve, hogy csak az agykéreg mintegy 10 milliárd idegsejtet tartalmaz, amelyek egymással 100 billió kapcsolatot létesítenek, ezek precíz leírása ma még elérhetetlennek látszik. Számos olyan új technika születik azonban, amelyek a siker reményével kecsegtetnek akár szinapszis-precizitású térképék létrehozásában is. Az előadásban ezen technikákat és az általuk elérhető olyan új ismereteket igyekszem bemutatni, melyek révén megérthető, hogyan képeződik le egy egér agyában a labirintusban elrejtett ételhez vezető térkép, de akár az is, van-e az agyunkban Jennifer Aniston- és Halle Berry-neuron (van).

LUCA sajátságai: az RNS-világtól a három domén kialakulásáig 

Tóth András - Eötvös Loránd Tudományegyetem 

Az elmúlt évek evolúciós genetikai kutatásai megerősítették, hogy a 3 domént (Bacteria, Archaea, Eukarya) alkotó valamennyi ismert organizmus a kb. 3.8 milliárd éve élt utolsó közös ős (LUCA - Last Universal Common Ancestor) leszármazottja. LUCA jellemzőire következtethetünk, ha megvizsgáljuk milyen biokémiai makromolekulák, metabolikus útvonalak és tulajdonságok közösek az élőlényekben. LUCA-ban a genetikai információ kifejeződése már komplex DNS-RNS-fehérje apparatus-on és ezek interakcióin alapszik, mely arra enged következtetni, hogy ezt egyszerűbb genetikai rendszer(ek) előzhette(ék) meg. Az előadásban bemutatom az egyre inkább tudományos konszenzussá váló RNS-világ hipotézis mellett szóló érveket, a modern genetikai szisztéma valószínűsíthető kialakulását és azt, hogy hogyan teszik lehetővé az in vitro evolúciós technikák alternatív genetikai rendszerek és új ön-replikációra képes molekulák létrehozását. Ezek nem csupán a földi élet keletkezésébe és korai evolúciójába nyújthatnak betekintést, hanem a szintetikus biológia fejlődésével gyakorlati alkalmazásuk is lehetségessé válhat.

Az s(n) alapú egyirányú kódolási algoritmus

Köpenczei Gergely - BME Villamosmérnöki és Informatikusi Kar

Az egyirányú kódolási algoritmus lényege, hogy miután a kódolást elvégeztük semmilyen mód nincs az eredeti adat helyre állításra. Akkor mi értelme is van? Nos, a elkészült kódolt adat, lenyomat, az eredeti adat ujjlenyomata ként használható. Tehát segítségével lehet meggyőződni az adatok eredetiségéről. Ilyen kódolást alkalmaznak például jelszavak tárolására, programok eredetiségének ellenőrzésére.

A mi módszerünk a s(n) osztó függvényen alapszik, amely alkalmasnak bizonyult ilyen felhasználásra. Bizonyos támadások esetén a módszerünk nagyobb biztonságot nyújt, mint a ma használatosak. Az s(n) osztó függvény a szám önmagánál kisebb osztóinak összege például 10 esetén s(10) = 1 + 2 + 5 = 8. A s(n) függvény n ismeretében gyorsan kiszámítható azonban vissza felé ez egy nagyon időigényes feladat, ezt a tulajdonságot használja ki a módszerünk.

Nádori Gergely: Melyik tantárgyakat utáltad a legjobban az iskolában? - Budapest Science Meetup Május

Várkuti Boglárka: Az erőkifejtés kulcsa: a miozin aktivációs húrok - Budapest Science Meetup Május

Budapest Science Meetup - Május

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket:

Az erőkifejtés kulcsa: a miozin aktivációs hurok

Várkuti Boglárka - ELTE, Biokémiai Tanszék (http://www.malnalab.hu)

A miozinok minden eukarióta sejtben megtalálható motor fehérjék, népes családjuk a legkülönbözőbb, a sejt túléléséhez is nélkülözhetetlen folyamatokban vesz részt. Habár szerepük rendkívül eltérő, alapvető szerkezetük és működési mechanizmusuk igen hasonló. Minden miozint saját kötőfehérjéje, az aktin aktivál, legyen szó akár az izom összehúzódásáról, a sejten belüli transzportról vagy a sejtosztódásról. Ha ez nem történik meg, a miozin enzim elveszti hatékonyságát, és csak igen gyenge alap aktivitással működik. Az aktiválás, erőgenerálás folyamata nem ismert, azonban csoportunk fedezte fel azt a miozinban lévő szerkezeti elemet, mely az aktiváció kezdeti lépéséért felelős.

Molekuláris modellezéssel és biokémiai módszerekkel bizonyítottuk, hogy ha ezt a szerkezeti elemet - melyet aktivációs huroknak neveztünk el – mutációval elrontjuk, akkor a miozin aktivációja teljesen elmarad. Létrehoztunk olyan C. elegans modellállat törzset, melyben szintén elrontottuk az aktivációs hurkot, hogy lássuk az aktiváció hiányának élő rendszerben megjelenő hatását. Az így létrehozott állatok lassabbak és gyengébbek voltak, erőkifejtésük kisebb volt vad típusú társaikénál. Az aktivációs hurok a miozin aktivációjának kulcs szerkezeti eleme, megismerésével egy lépéssel közelebb kerülhetünk az erőgenerálás mechanizmusának megértéséhez.

Az immunitás időskori hanyatlása - vizsgálatok C. elegans fonálféregben

Papp Dia - ELTE, Genetikai Tanszék

Szervezetünket a káros kórokozókkal pl. baktériumokkal, vírusokkal szemben az immunrendszer védi. Az idegen behatolók mellett az immunrendszerünk képes felismerni és elpusztítani a tumoros sejteket is fiatal korban. Öregedés során viszont hanyatlani kezd ez a precízen szabályozott, hatékonyan működő rendszer, így idős korban megnő a fertőzésekkel szembeni érzékenység, illetve a daganatok kialakulásának esélye is. Számos kutatócsoport dolgozik azon, hogy feltárja az immunitás időskori hanyatlásának okait. Előadásomban ebből szeretnék ízelítőt adni, segítségül hívva a C. elegans fonálférget, amely a genetikai kutatások kedvelt modellállata.

Melyik tantárgyakat utáltad a legjobban az iskolában?

Nádori Gergely - Alternatív Közgazdasági Gimnázium

Válságban van-e a természettudományok tanítása? Milyen kísérletek vannak természettudományos oktatás megújítására és mi ezek empirikus tapasztalata?

Márciusi meetup - ezúttal csütörtökön

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket:

Kutyák tekintetkövetö viselkedésének vizsgálata eye tracker módszerrel

Gergely Anna, ELTE Etológia Tanszék (http://kutyaetologia.elte.hu/)

Az utóbbi évek kutatási eredményei azt igazolják, hogy a kutyák és a preverbális csecsemök kognitív képességei gyakran hasonlóak. Senju és Csibra kimutatta, hogy a 16 hónapos babák tekintetkövetö viselkedése kommunikatív helyzethez kötött. Vizsgálatunkban egy új módszerrel (eye tracker módszerrel) rögzítettük a kutyák nézési viselkedését, és azt találtuk, hogy ök is hajlamosabbak követni az emberi tekintetet kommunikációs kontextusban.

Játék és matematika tíz percben

Kóczy László, MTA Közgazdaságtudományi Intézet (http://koczy.blog.hu/)

Versengve együttmüködni, vagy együttmüködve versengeni? A kooperatív játékelmélet önzö érdekeiket követö cselekvök együttmüködését vizsgálja és például olyan gyakorlati kérdésekre is választ adhat, hogy mennyivel járuljanak hozzá az agglomerációs városok a BKV müködéséhez.

Tudományos élményközpontok

Zsiros László Róbert, a Csodák Palotája kiállításvezetője (http://szertar.com)

Nem iskola, nem múzeum, nem játszóház. Hát akkor mi? Angol nyelvterületen science centereknek hívják, nálunk újabban terjed a tudományos élményközpont elnevezés. Öveges professzor annak idején "csodák palotájának" álmodta. Mik ezek az intézmények, és mire jók? 

Hogy megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, az elöadáson térben és idöben pillantunk be több csodapalotába: az "ösanya" Exploratorium-tól a vadiúj varsói Koperniusz Központig; az északi Heurekától a canberrai Questacon-ig; a nagyon "hands-on" Csodák Palotájától a virtuális Open Science Resource-ig.

Februári meetup

Májusi meetup

A májusi meetupon a mangalica genom, nyelesszemű legyek, szerkezeti kémia, és a kolontári vörösiszap témák kerülnek terítékre.

Időpont: 2011. május 18. 19 órától, új helyen, a Szilvuplében. [twitter, meetup.com a jelentkezéshez, facebook oldal, facebook esemény]

-Molnár János, Dallmann Klára, Szántó-Egész Réka, Mohr Anita, Micsinai Adrienn (BIOMI Kft);
-Stéger Viktor Tóth Gábor, Marincs Ferenc (Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont);
-Jánosi Anna, Ujhelyi Gabriella, Koppányné Szabó Erika (Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet);
-Egerszegi István, Zsolnai Attila, Rátky József (Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet);
-Tóth Péter (Olmos és Tóth Kft)
Mangalica termékek eredetvédelme molekuláris biológiai módszerekkel

A projekt célja, hogy hozzájáruljon a hazai mangalica alapanyagokból készült termékek versenyképességének növeléséhez a hamisítások kiszűrése és a jogszabályi környezet megteremtéséhez szükséges eszközök fejlesztése által. A munka során ezen őshonos „hungaricum” sertésfajta genomját kívánjuk komplex módon felmérni az elérhető legújabb genomi szekvenálási technológiák felhasználásával, és így egy validált DNS-alapú vizsgálati módszer állhat a hazai élelmiszeripar illetve ellenőrző hatóságok rendelkezésére a minőségi kontroll, a nyomonkövethetőség és a helyes piaci magatartás betartása érdekében.

Földvári Mihály

Debreceni Egyetem – Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék

Nyelesszemesnek áll a világ

A nyelesszemű legyek különleges rovarok, nevükhöz méltó, bizarr fejformával. Párválasztásukat és a hímek rangsorát is nagymértékben befolyásolja, kinek van nagyobb szemnyele. Kíméletlen harcaik során lábukat is használják a győzelem érdekében. Viselkedésük kutatása még kezdeti stádiumban van, de máris sok az érdekes eredmény.

Harmat Veronika

ELTE Kémiai Intézet, MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport

Fehérjék működésének vizsgálata krisztallográfiával

A fehérjekrisztallográfia fehérjék térszerkezetének meghatározása röntgendiffrakciós mérések alapján. A módszer első sikeres alkalmazása, a mioglobin (1958-1960) szerkezetének felderítése óta teljesen átformálta a biológiai folyamatokról alkotott képünket. A szerkezetek segítségével választ kaphatunk például a szervezetben lejátszódó kémiai folyamatok mikéntjére; arra, hogy hogyan ismerik fel egymást a különböző kis- és nagymolekulák; vagy arra, hogy hogyan alakul át a kémiai kötésekben tárolt energia mozgássá. Előadásomban röviden áttekintem, hogy milyen lehetőségeket nyújt a fehérjekrisztallográfia a fehérjemolekulák különböző állapotainak vizsgálatára, majd saját kutatásból vett példán bemutatom, hogy milyen ,,stratégiákkal" képesek az oligopeptidázok megvalósítani kettős funkciójukat: kb. 20 aminosavnál nem hosszabb fehérjeláncokat kiválogatni, és hatékonyan elhasítani őket.

Fügedi Ubul, Szentpétery Ildikó, Varga Renáta

Magyar Állami Földtani Intézet

Miért szakadt át? A kolontári baleset földtani okai

A kolontári baleset egy tipikusan földtani okokból eredő katasztrófa, ezért tisztázása csak a földtani intézményrendszerben lehetett sikeres ott viszont igen. Fő oka, hogy az üzemeltetők a gát északnyugati sarkában több évig egy, csak mintegy hat méter magasra megépített szakaszt, "kaput" hagytak, és amikor a feltöltés elérte ennek szintjét, azt sebtében, gyengébb minőségű anyaggal "foltozták be". Ennek eredményeként:

1. A gáttestben meredek törések és vízszintes korróziós zsákok alakultak ki.

2. Az ismétlődő mechanikai hatások eredményeként a gáttest megrepedezett.

3. A homokrétegek mentén benyomuló lúg hosszú korróziós zsákokat mart ki.

4. 2010 nyarán a gát koronáját laza, cementálatlan anyaggal magasították.

A hivatalos koncepció(k)tól eltérően a gát nem alulról szakadt át, hanem a fordított szélirány eredményeként rajta átcsapó hullámok kezdték erodálni

Áprilisi meetup

Az áprilisi meetupon borászattal, csillagászattal, ipari K+F projektekkel és kutatással, valamint Open Science Lab témákkal fogunk foglalkozni.

Időpont: 2011. április 20. 19 órától a Tűzraktérben. [twitter, meetup.com a jelentkezéshez, facebook oldal] 

Lendvai Csaba - A madárvonulás-kutatás múltja, jelene és jövője

További előadások.

Bodor Péter - A ligeti szőlő (Vitis sylvestris C.C. Gmel.), avagy mentsük ami még menthető, ha tudjuk mi az pontosan!

További előadások.

További előadások.

További előadások.

További előadások.

További előadások.

További prezentációk.